Villanybiciklik, elektromos rollerek: meddig veszélyeztetik még a járókelőket és önmagukat? ♦ A sofőrök réme: elektromos rokkantkocsik szlalomoznak az autók között

Az új évszázad szenzációja volt. Első változata Segway névre hallgatott. Kétkerekű, akkumulátorral táplált, villanymotoros járműről van szó, amelyet egy giroszkóp nevű, komputer-vezérelt érzékelő tart egyensúlyban. Legfeljebb 20 kilométer óránkénti sebességgel tud haladni. Mivel a rajta utazó ember testtartása kritikus, feltétel az óvatos vezetés.

Később a nagyobb teljesítményű akkumulátorok kifejlesztésével jöttek az elektromos rollerek, majd a kerékpárok. Utóbbiak akár 30-35 kilométeres óránkénti sebességet is el tudnak érni. Nagyobb tömegük is van, ügyesebben tudnak lavírozni – és egyre nagyobb problémákat okoznak a járókelőknek.

Legtöbbször ugyanis a városi járdát használják kocsiútnak. A járókelők pedig csak jószerencséjükben, és a lábak mellett elsuhanó villanybicaj “lovasának” a reflexeiben bízhatnak.

Az elektromos kerékpárok (héberül ofánájim chásmáliim) egyre népszerűbbek az országban. Igaz: "zöld" alternatívát jelentenek a benzinmotoros autókkal és motorkerékpárokkal szemben. Nincsen mérges kipufogógáz, gyorsabban lehet vele munkába, iskolába jutni, megkerülhetők az idegölő közlekedési dugók. Olcsóbbak is a robbanómotoros járműveknél.

Nagy divat az ugyancsak akkumulátoros villanyroller (kurkinet chásmáli) is, főként gyerekek körében. Itt, ha ütközésre kerül sor, a rolleres gyerek húzza a rövidebbet, azaz kap súlyosabb sérüléseket, ami egyáltalán nem vígasztalja a fellökött járókelőt.

Izrael városaiban egyelőre ritkák az e járművek számára kijelölt útvonalak, így azok a járdákon közlekednek. Az is igaz viszont, hogy a legtöbb gyalogos sincs tekintettel a kerékpárosok-rolleresek számára kijelölt útvonalakra.

Az első halálos baleset már bekövetkezett: februárban a 85 éves Antonio Raya belehalt a sérülésébe, miután egy gondatlan villany-kerékpáros Tel Avivban fellökte. A gázolót azóta sem találták meg. A kórházi ápolással végződő sebesülések száma több százra rúg.

Gyakori és félelmetes látvány a kétkerekű jármű vázára ültetett, vagy a vezető mögött kapaszkodó második utas.

Az akkumulátoros-villanymotoros járművek baleset-biztosítása sincs megoldva.

A probléma a múlt héten a Kneszet gazdasági bizottsága elé került. A belügyminisztérium pedig azt tervezi, hogy alaposan megszigorítja az elektromos kerékpárok közlekedési rendjét, és annak használatát forgalmi engedélyhez, rendszámhoz és vizsgához köti, és az alsó korhatárt 16 évben állapítja meg.

Szárit Philipson, a rendőrség közlekedésrendészeti osztályának a főnöke az elektromos kerékpárokat egyenesen “gyilkos fegyvernek” nevezte. A jelenlegi állapot, mint mondta, tarthatatlan. A közeljövőben várható rendeletek életeket fognak menteni: gyalogosokét és kerékpárosokét egyaránt.

Beér Sévában már érnek a változások. Ruvik Danilovics polgármester bejelentette: a város önkormányzata mérlegeli, hogy a város egyes részein megtiltja az elektromos kerékpárok használatát. Ahol pedig engedélyezik, a jövőben megkövetelik a jármű utasától a közlekedési szabályok elsajátítását és vezetői vizsga letételét.

“Az elektromos motorral hajtott kerékpárok és rollerek minden szempontból motoros járműnek számítanak. Egyre világosabb, hogy ezek veszélyt jelentenek úgy a járókelőkre, mind tulajdonosaikra, akik között sok a kiskorú. Mielőbb lépnünk kell” – mondta a polgármester a héten.

Nem kisebb problémát jelentenek az Izraelben Kálnoit-nak nevezett elektromos meghajtású, kétüléses  rokkantkocsik. Ezek az úttesten közlekednek, rendszám nélkül. Vezetőik gyakran a közlekedési szabályok alapjaival sincsenek tisztában. Nem egyszer a rokkant utas külföldi ápolója ül a kormány mögött, aki még héberül sem képes válaszolni a rendőrnek, ha az megállítja a járművet.

Személy- vagy teherautóval való ütközésnél a tákolmánynak ható villamos rokkantkocsi utasa a legsúlyosabb életveszélynek van kitéve. Ha pedig a “Kálnoit” ütközik személygépkocsinak, az annak okozott kárt semmilyen biztosító nem téríti meg. ◙ 

Fedezd fel a héber nyelvet ♦ Mindennapi rövidítéseink

A héber nyelv sajátossága a tömörség. Egy irodalmi mű héber fordítása terjedelemben általában rövidebb, mint az eredeti.

Ezt pedig csak fokozza, hogy előszeretettel alkalmaz rövidítéseket.

A két vagy három szóból álló fogalmak vagy intézmények nevei kezdőbetűiből álló rövidítéseket – héberül ráséj tévot (ראשי תיבות) – kapásból felismerhetjük a betűk között elhelyezett " kettős felsővesszőkről.

Vallásos tárgyú iratok, szórólapok, újságok fejlécéről nem maradhat el a ב"ה (BÉT-HÉ), ami a Báruch háSém (ברוך ה'), az áldott az Örökkévaló rövidítése, ahol a ה' maga is rövidítés: a négybetűs Istennévé. Vallásos emberek levelei általában a בס"ד betűkkel kezdődnek, ami a bösziátá dis’májá (בסיעתא דשמיא), azaz Isten segítségével arameus kifejezés „ráséj tévot”-ja.

Az Új Kelet újság címfelirata alatt az egykori főszerkesztő, dr. Marton Ernő neve mellett látható a ז"ל rövidítés, ami a zichro livráchá (זכרו לברכה), vagyis az áldás emlékére szavak helyében áll. Nagy rabbik, „cádikok”, vagyis igaz emberek neve után a „zécher cádik livráchá” (זכר צדיק לברכה) dukál, amit a זצ"ל betűkkel jelölnek.

A zsidó hagyomány alapja a héber Biblia, amit három fő összetevője: a Tóra (Mózes öt könyve), a Próféták könyvei és az Iratoknak nevezett ősi tekercsek, héberül Torá, Növiim, Ktuvim ( (תורה, נבאים, כתובים . rövidebben a Tánách (תנ"ך). Ezt így is ejtjük, míg az előbbiek esetében kimondjuk a teljes szavakat.

Izrael országát héberül Erec-Jiszráélnek – ארץ ישראל – nevezzük: közkeletű rövidítéssel א"י (ALEF-JUD).

Érdekességképpen megjegyezzük: a Palesztina brit mandátum által kibocsátott font-bankjegyeken az angol  „Palestine Pound” felirat alatt a „Font palestinái” (פונט פלשתינאי) héber felirat állt, mellette csak zárójelben lehetett az (א"י).

Ilyen rövidítések a zsidó családnevekben is megjelennek. A gyakori Katz családnévnek például semmi köze a macskához (németül ezt jelenti), inkább a kohanitákhoz, a 3300 évvel ezelőtt élt Áron főpap leszármazottaihoz: a כ"ץ (KÁF-CÁDI) a kohén cedek (כהן צדק) rövidítése, amit talán az igaz Isten papjaként fordíthatnánk.

A Szegál (סג"ל) családnév is a Templom-szolgálat emléke: a szegel leviim (סגל לויים), vagyis a leviták kara, akik a Szentélyben az istenszolgálatot ellátták. Marc Chagall, a legnevesebb zsidó festőművész eredeti neve Moise Szegálov volt.

A középkor egyik legnevesebb zsidó Tóra-magyarázója, akiknek munkássága a mai zsidó életre is rányomja a bélyegét, Slomo Jicchaki rabbi – רב שלמה יצחקי – volt (1040 – 1105), akit rövidítés-nevén inkább Rási-ként (רש"י) ismernek.

A másik középkori bölcs Rabbi Mose ben Majmon – רב משה בן מימון (1137 – 1204) orvostudor és rabbi, akit neve kezdőbetűiről inkább a Rambam (רמב"ם) néven ismernek.

Hadd büszkélkedjen e sorok írója is a maga kabbalista ősével. Apai-nagyanyai dédapám, Nack Mihály családneve is ilyen rövidítéses, szaknyelven abbreviációs név. A németesen hangzó Nack, héber írással נ"ק a nécer kdosim (נצר קדושים), vagyis mártírok ivadéka szavak rövidítése.

A zsidóság körében aktív haszid mozgalom a kiindulási helyéről Lubavicsinak is nevezett Chabad (חב"ד).  A hárombetűs rövidítés a bölcsesség, értelem, tudás, héberül a chochmá, biná, dáát (חכמה, בינה, דעת) szavakat rejti magában.

A mindennapi fogalmak is bővelkednek a rövidítéses kifejezésekben. Az értéktöbblet-adó, a máám (מע"מ) „leánykori neve” mász erech muszáf (מס ערך מוסף). A báám (בע"מ) a böérávon mugbál (בערבון מוגבל) –  korlátolt felelősségű társaság – szavak közkeletű rövidítése.

A Nátbág (נתב"ג) a Ben Gurion repülőtér, Nömál-töufá Ben Gurion (נמל תעופה בן גוריון) kezdőbetűi.

A máám és a Nátbág kifejezéseket így, rövidített alakban is ejtik; a báám-ot hol így, hol rövidítetlen  formájában.

Az askenázi zsidóság körében igen gyakori rövidítéses (abbreviatúrás) családnevek legtöbbször híres rabbi ősöket, vagy bibliai idézeteket rejtenek, amelyekkel valamikori megalkotóik szívesen azonosultak.

Ilyen például a Basch (ב"ש) név, amely a Ben Simon (בן שמעון) rövid változata.

A Brüll vagy Brill (ברי"ל) név a Ben Ráv Joná-Lév (בן רב יונה לב), vagyis a Joná-Lév rabbi fia rövidítése.

A Schatz (ש"ץ) családnév a sáliách cibur (שליח ציבור) szavakat rejti: szó szerinti jelentése „a közösség küldöttje”, aki valójában a hitközösség kántora. 

Sok olvasónk emlékezhet még a néhai Schück Jenő magyarországi ortodox főrabbira, aki ugyancsak abbreviációs nevet viselt. A Schück, Schick vagy magyarosított változatban Sík nevek a שי"ק a „Sém Jiszráél kádos” (שם ישראל קדוש) szavakat takarják, azaz „Izrael neve szent”, minthogy e nevet Isten angyala adta Jákob ősapánknak (Mózes 1, 32:29).

Jellemzően zsidó családnév az Atlasz, vagy Atlas (אטל"ס). Sokan viselőik közül sincsenek tudatában, hogy nevük egy zsoltár-idézetet hordoz: Ach tov l’Jiszráél szela   (אך טוב לישראל סלה), vagyis „Milyen jó Izraelnek” (Zsoltár 73:1).

Eddig egyetlen Nobel-díjas írónk, Smuel Joszef Agnon (שמואל יוסף עגנון) két személynevét Sáj-nak rövidítette (ש"י) ami önmagában is megáll, mint név: ajándékot jelent.

Az újhéber költészet legnagyobb alakja, Chájim Nachman Bialik (חיים נחמן ביאליק) emlékét Tel Avivban két utca is hirdeti: az egyik a rechov Bialik – itt állt a háza – a másik egy fasor, a Szdérot Chén (שדרות ח"ן), amely a Rábin tértől a Hábimá térig vezet.  A Chén (ח"ן) két héber betűje a Chájim és a Nachman nevek rövidítése. Ennek is van jelentése: kellem, tetszés.

Izrael Állam harmadik elnöke volt Zalman Sázár (זלמן שז"ר), aki családnevét, a Sázár-t eredeti nevéből, a Snéur Zalman Rubasov (שנאור זלמן רובשוב) szófőiből alkotta meg.

Legközelebb, ha a Jó Isten is úgy akarja, vagyis אי"ה – im jirce háSém (אם ירצה ה') – innen folytatjuk. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

HALMOS LÁSZLÓ

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Legfrissebb felmérés: a nagy többség nem hisz az izraeli-palesztin béketárgyalások sikerességében

Az Izraeli Demokrácia Intézet havonta készít közvélemény-kutatást fontos izraeli közéleti témákról. A legfrissebb, júniusi felmérésből kiderül, hogy az izraeliek közel kétharmada támogatja a béketárgyalásokat Izrael és a Palesztin Autonómia között, de a zsidó megkérdezettek többsége pesszimista azok pozitív kilátásait illetően.

Az izraeli zsidók kevésbé, az izraeli arabok sokkal inkább támogatják az úgynevezett békefolyamatot. 

A külvilág és Izrael viszonyával foglalkozó kérdésekből az is kiviláglik, hogy az izraeli zsidók többsége szerint még a nyugati országok is kettős mércét alkalmaznak Izraellel szemben, vagyis többet követelnek Izraeltől, mint más, háborús feszültségekkel küzdő államoktól.

A megkérdezettek bő harmada támogatta határozottan, míg további 29 százalék mérsékelten a béketárgyalásokat, ami lényegesen több, mint az ellenzők 28 százalékos részaránya.

Az izraeli zsidók és az arabok álláspontja között jelentős eltérés mutatkozik. A zsidó többségnek (6.2 millió) 29 százaléka áll a tárgyalások folytatása mellett és egyharmada ellene. Az izraeli arabok (egy és negyedmillióan vannak) 62 százaléka határozottan a tárgyalások mellett áll és 8 százaléka ellenzi. A hiányzó százalék bizonytalan választ adott, vagy semmilyet.   

Az izraeliek alapvetően pesszimisták a béketárgyalások sikerességét illetően. Tízből hét izraeli nem hisz abban, hogy a következő években a tárgyalások békét eredményeznek a felek között. A bizakodók aránya csak 28 százalékos.

Az arabok között is kisebbségben vannak azok, akik hisznek a tárgyalások eredményességében.

A béke kilátásait ma mindkét szektor pesszimistábban ítéli meg, mint a tavaly ilyenkori felmérés alkalmával. ◙