Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2015. július 22., szerda

Netanjáhu, egy héttel a az iráni atomprogramról létrejött megegyezés után: súlyos biztonsági veszélyek Izrael számára ♦ Izrael F35-ös "lopakodó" repülőgépeket kap ♦ Németország közvetítene Irán és Izrael között

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök ismét kijelentette: a Bécsben múlt kedden létrejött megegyezés történelmi tévedés, és súlyos biztonsági veszélyeket jelent elsősorban Izrael, de a Közel-Kelet, Európa, és végső soron az egész Földkerekség   számára is.

A részletesebb indok: az egyezmény lehetővé teszi az Iszlám Köztársaságnak, hogy annyi urándúsító centrifugát építsen, amennyit csak akar, ez pedig egy évtizeden belül hatalmas nukleáris arzenálhoz juttathatja.

Az pedig, hogy az  egyezmény feloldja a jelenleg érvényes kereskedelmi bojkottot, dollár-százmilliárdokat juttat Iránnak, amiből a teheráni rendszer a mostaninál sokkal hatékonyabban tudja majd pénzelni a nemzetközi terrort.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke továbbra is fenntartja véleményét, hogy a megegyezés huzamosabb időre megakadályozza Iránt atomfegyver kifejlesztésében.

E megyőződésében az a tény sem ingatja meg, hogy Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei nagyajatollah szombaton kijelentette: a „Halál Amerikára” és a „Halál Izraelre” jelszavak Irán népének valódi akaratát tükrözik, és az egyezmény után sem lehet szó a politikai normalizálódásról.

Hamenei azt is elmondta, hogy Irán továbbra is támogatni fogja „szövetségeseit”, akik alatt a libanoni Hezbollah siita terrorszervezetet és más, a világ különböző részein működő fegyveres csoportokat ért.

Az amerikai álláspontban Ashton Carter, az Egyesült Államok védelmi minisztere múlt hétfői izraeli látogatása sem hozott változást. Hírügynökségek arról számoltak be, hogy az utóbbi években Izraelnek juttatott, évi hárommilliárd dollárt kitevő katonai támogatás összegét hatszáz vagy hétszáz millióval megemelik.

Arról is szó van, hogy Izrael egész repülőrajt kap a még kísérleti stádiumban lévő F35-ös tipusú „lopakodó” (az ellenséges radart megtévesztő) harci gépekből. Az Egyesült Államok továbbra is részt vállal az izraeli rakétaelhárító rendszerek fejlesztésében.

Ashton még izraeli látogatása előtt egy logikai csavarral azt fejtegette, hogy a megállapodás azért is jó, mert nem gátolja az Egyesült Államokat abban, hogy fenntartsa a katonai fellépés lehetőségét, amennyiben Irán megszegné az egyezményben foglaltakat,  és nukleáris fegyvert fejlesztene.

Netanjáhu komoly erőfeszítéseket tesz, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának minél több tagját meggyőzze: két hónap múlva ne szavazzák meg a megegyezés megerősítését. A Kongresszusnak hatvan napja van arra, hogy átvizsgálja a megegyezés dokumentumait; addig Obama elnök nem oldhatja fel az Irán elleni szankciókat. 

A kongresszus elvileg visszadobhatja a megállapodást: ezesetben érvényben maradhatnak a szankciók. A kongresszus ilyen értelmű döntését viszont Obama elnök megvétózhatja, kilátásba is helyezte, hogy szükség esetén megteszi. Az elnöki vétót már csak kétharmados kongresszusi többség érvénytelenítheti. 

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn egyhangúlag jóváhagyta a múlt héten, kedden, a „hatok” és Irán között az iráni nukleáris fegyverkezés veszélyeit elhárítani szándékozó megegyezést.

Németország közvetítene Irán és Izrael között. Sigmar Gabriel német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap, háromnapos iráni látogatásának kezdetén német és iráni üzletemberek előtt kijelentette: aki Németországgal tartós kapcsolatokra törekszik, nem kérdőjelezheti meg Izrael Állam jogát a létezéshez. ◙

2015. július 20., hétfő

Genfben magyarok is tüntettek az ENSZ-jelentés ellen


Izrael mellett tüntettek zsidó és keresztény szervezetek Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának székháza előtt. A résztvevők Németországból, Franciaországból, Ausztriából, Belgiumból, Olaszországból és Magyarországról érkeztek, hogy tiltakozzanak a világszervezet jelentése ellen, amelyben ugyanolyan háborús bűnösnek nevezi a rakétatámadásoktól civil lakosságát védő Izraelt, mint a támadásokat kezdeményező Hamasz terrorszervezetet.

A Zsidó Világkongresszus közzétette Pajor Tamás és a Hit Gyülekezete genfi nyilatkozatát. 

A résztvevők felháborítónak tartják, hogy az ENSZ egyoldalúan, szinte mániákusan Izraelt teszi bűnbakká, amikor az a terrorizmus ellen harcol.

Ennek legutóbbi példája a tavaly nyári gázai "Cuk ejtán" hadműveletről készült jelentés. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint Izrael háborús bűnöket követett el, miközben a testület egyetlen esetben sem szólalt fel a Közel-Keleten zajló mészárlásokkal szemben.

A magyar delegációt Pajor Tamás előadóművész szervezte a Hit Gyülekezete támogatásával. A rendezvényt támogató nyilatkozatát a Zsidó Világkongresszus honlapja is közzétette. 
"Megítélésünk szerint a közel-keleti konfliktusban Izrael a megtámadott fél 1948-as létrejötte óta. Ezért a zsidó állam mind nemzetközi jogi, mind morális szempontból legitim módon cselekedett, amikor élt az önvédelem és az arányos válaszcsapás jogával, miközben maradéktalanul betartja a nemzetközi és háborús jog normáit.

Megdöbbentőnek tartjuk a nemzetközi közösség közönyét. Néhány közel-keleti állam aktív támogatása mellett Szíriában és Irakban több százezer embertársunk életét követelte a 2011 óta elszabadult iszlamista erőszak, miközben keresztények, drúzok, jezidiek és síiták millióinak életét fenyegeti a dzsihádista szalafizmus ördögi ideológiája kizárólag vallási meggyőződésük miatt.

A nemzetközi szervezetek egy része ugyanakkor Izrael állítólagos háborús bűncselekményeire vonatkozó, légből kapott állítások gyalázatosan elfogult, előre borítékolható eredményt hozó „kivizsgálásával” van elfoglalva.

Tekintettel arra, hogy Izrael ugyanazok ellen a tömeggyilkos eszmék ellen küzd ma a létezéséért, amelyek a nyugati világot is létében fenyegetik, nemcsak amorálisnak, de önpusztítónak is tartjuk a nemzetközi szervezetek és a nyugati média egy részének Izrael-ellenes elfogultságát"áll a Pajor Tamás által kiadott közleményben.

Robert Singer, a Zsidó Világkongresszus ügyvezető elnöke a Nemzetek Terén elmondott beszédében kijelentette: az ENSZ saját katonái és alkalmazottai által elkövetett bűncselekményekről akarja elterelni a figyelmet, amikor Izrael önvédelmi harcát megbélyegzi,

Amikor pedig az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szavazott a jelentésről, a szakértők "nem tudták megállapítani", mire is használta a Hamasz az általa épített alagutakat.

Simai Patrick 

2015. július 19., vasárnap

Fedezd fel a héber nyelvet! ♦ Buktatók a héber olvasásban

Ha valaki legalább középfokon ismeri a héber nyelvet, az élőbeszédben semmi nehézséget nem talál. Viszonylag könnyű, logikusan építkező nyelv. 

Például a széfer (סֵפֶר), azaz a könyv és a szápár (סַפָּר), azaz a fodrász szavak világosan megkülönböztethetők egymástól. Ám írásban, ha nincsenek kipontozva – márpedig az könyvek (az imakönyvek és a verseskönyvek kivételével) és az újságok nincsenek – akkor bizony a pontozatlan "ספר" jelentését csak a mondatban fellelhető értelméből hámozhatjuk ki. Ehhez viszont el kell tudni olvasni, „le kell fényképezni” az egész mondatot.

Akinek jó a vizuális memóriája, formákat jegyezhet meg, mint ezt a ספר alakú betű-hármast. Amelynek egyébként harmadik jelentése is van: a סָפַר azt jelenti, hogy számlálni. (A mai, szefárd kiejtés szerint ugyanúgy hangzik, mint a fodrászt jelentő סַפָּר csak a pontozása más.)

A legősibb, és talán legszebb szó minden nyelvben, így a héberben is az anya: ém (אֵם). Ugyanezzel a két betűvel írjuk le a „ha” jelentésű im (אִם) szót is.

Petach Tikvát, az újkori zsidó letelepülés elsőként alapított városát „ém hámosávot”-nak (אם המושבות) nevezik: a települések anyja.

Herzl híres mondása viszont ezzel a szóval kezdődik: „im tircu, éjn zo ágádá” (אם תרצו אין זו אגדה). Igaz, a cionizmus mottóját a pesti születésű Herzl németül mondta: Wenn ihr wollt, ist es kein Märchen. Ha akarjátok, nem mese.

Izrael leghíresebb királyának nevét nem csak zsidók viselik: a Dávid (דוד) név a magyar és más kultúrákban is elterjedt. Ám ugyanez a három betű – pontozatlanul – dod-nak is olvasható: így bácsit, nagybácsit jelent.

A lehetőségeknek még nincs vége: az ugyanígy írt dud jelentése: kazán, üst. A tetőkön látható, a napenergiát hasznosító vízmelegítő tartály héberül dud semes (דוד שמש).

A bö’ér (בְּאֵר) szó kutat jelent: Beér Séva városunk neve is ezzel a szóval kezdődik.  Ám a bé’ér (בֵּאֵר) ige azt jelenti, hogy megvilágítani, elmagyarázni.

Pontozatlan szöveg olvasásakor itt is a mondatban elfoglalt értelem segít.

A hasonló hangzású, de más betűkkel írt és más értelmű szavak is megzavarhatják a héber nyelvvel ilyen vagy olyan szinten ismerkedőt. 

Szochér-nak hangzik a kereskedőt jelentő סוֹחֵר, és a bérlő értelmű שׂוֹכֵר is.

A kár’á hangzású קָרָא jelentése: olvas, kiált, elhív. A kárá (קָרָה), az r hang utáni pillanatnyi megállás nélkül: történik, előfordul.

Vásott iskolás gyerekek gonosz vicce volt, amikor a „Chéder hámorim” (חדר המורים), vagyis tanári szoba feliratát némileg átalakították, éspedig úgy, hogy a ה betűből ח betűt csináltak. Az eredmény: „Chéder chámorim” (חדר חמורים) – szamarak szobája. A chámor (חמור) – szamár...

És ha már a füleseknél tartunk, emlékezzünk meg minden csacsi leghíresebbjéről, Bálám szamaráról. Ő nem chámor volt, hanem áton (אתון): a bibliai hébernek külön szava van a nőstény szamárra.

Már most, amíg az Új Kelet – 20 éve munkatársa vagyok – olvasói nem e-mailben, hanem hagyományos postai levelekben érintkeztek a szerkesztőséggel, bizony gyakran állt a borítékon a helyes עתון – újság – helyett a fent említett szó, és lettünk Áton Új Kelet (אתון אוי קלט), az Új Kelet szamara.

Na, annál azért talán okosabbak vagyunk...

Gyakori buktató a HÉ (ה), a CHET (ח) és a CHÁF (כ) összekeverése.

Mózes bátyja, Áron eredeti héber neve Áháron (אהרן). A HÉ-t alig ejtjük: szinte Ááron-nak hangzik. Ellentétben az ácháron (אחרון) szóval, ami utolsót jelent, és ahol kiejtjük az „erős” ch hangot. Nem mellesleg: a névnél nem írunk VÁV (ו)-ot az utolsó NUN elé, holott az O hang ezt indokolná, ahogy az ácháron szónál.

A bibliai neveket úgy írjuk, ahogyan az a Szentírásban áll. Például Áron fiatalabb, de nálánál nagyobb testvére, Mose (משה) nevét sem מושה-ként írjuk.

Egy hajszálnyi különbség vihart okozhat. Hogy miért? A száárá (שַׂעֲרָה) jelentése: haj, hajszál. A szöárá (סְעָרָה) viszont vihart jelent. Az ezektől csak egy magánhangzóban különböző szöorá (שְׂעוֹרָה) – árpa.

Gyakori forrása az elírásoknak az egyaránt heárá hangzású הֶאָרָה –felvilágosítás, megvilágítás, illetve a הֶעָרָה – megjegyzés.

Két „roé” hangzású szavunk van. A gyakoribb a lát jelentésű רואה ige de főnévként „látó”, jóstehetségű embert is jelent. A „roé chesbon” (רוֹאֵה חֶשְׁבּוֹן), szó szerint a számok, számadások látója – a könyvelő újhéber megnevezése.

A רועה – pásztor. Ősidők óta segítője, a nyájőrző kutya: kelev roim (כֶּלֶב רוֹעִים).

A héber-tanulás rögös útjának a kezdetén könnyen eltéveszthető a „gyorsan” értelmű máhér (מַהֵר), a „holnap” jelentésű máchár (מָחָר), illetve az „eladta” jelentésű máchár (מָכַר) szavak helyesírása.

Az ávád (עָבַד) a „dolgozni” ige múltidejű alakja, hímnemben: dolgozott. Ugyancsak ávád (אָבַד) a hangzása az „elveszni” ugyancsak múltidejű és hímnemű alakjának: elveszett.

Az ugyanazokkal a betűkkel írt, de más értelmű és másként is hangzó szavak szójátékát már a Talmud is felfedezte és közkinccsé tette, vagy kétezer évvel ezelőtt.

Egyik legismertebb ige-magyarázata: „Isten írása bevésve a táblákba” (Mózes II, 32:16), héberül „hámichtáv michtáv elohim hu, chárut ál háluchot” (הַמִּכְתָּב, מִכְתַּב אֱלֹהִים הוּא, חָרוּת עַל־הַלֻּחֹת) – ne olvasd: chárut (חָרוּת), bevésve, hanem chérut (חֵרוּת), szabadság.

Vagyis, hogy az eredendő emberi ösztönökből fakadó szabadosság helyébe az isteni törvények által elnyerhető szabadságot kell helyezni.

(A modern héberben a „michtáv” levelet jelent; az írásra a „ktáv” szót használják.)

És, ha már a Törvénynél tartunk, említsük meg a tej, héberül cháláv (חָלָב) és az ugyancsak állati termék, a faggyú, héberül chélev (חֵלֶב) szavakat. Amíg az első alapvető fogyasztási cikk, a másik fogyasztása éppen olyan tilos, mint a véré: „se faggyút, se vért ne egyetek” (Mózes III, 3:17). Kipontozás nélkül a két szót ugyanúgy írjuk le.

Egyébként a Tórát, amit ma úgy ismerünk, mint Mózes öt könyvét, pontozás nélkül kapták őseink 3300 évvel ezelőtt: a pontozást „mindössze” 1200 éve fejlesztették ki. A nem kevés, fentihez hasonló, azonos módon írt, de másképpen kiejtendő és eltérő értelmű szavak megkülönböztetése az akkor még élő hagyomány útján történt.

A korszakok változásával a héber nyelv is bővült. Az ókorban a Szináj (סיני) szó egyértelműen a Tóraadás hegyét jelentette. Ma ugyanígy (סיני) írjuk a „kínai” jelentésű jelzőt is, de azt „szini”-nek ejtjük, minthogy „Szin” (סין) jelentése: Kína.

Az ámád (עָמַד) ige magyarul: áll. Ugyancsak ámád (אָמַד) a felbecsülést, felértékelést jelentő ige; az első ALEF, második ÁJIN betűvel kezdődik.

Talán a legfontosabb héber szó az „igen”, a kén (כֵּן). Hasonlóan ejtjük, de másképpen írjuk a „fészek” jelentésű kén (קֵן) szót.

És akkor idézzük meg ellentettjét, a „nem” jelentésű lo (לֹא) szót is. Ismét: hasonlóan ejtjük, de másképpen írjuk a „neki” jelentésű lo (לוֹ) szót.

Bolond, aki sokat iszik „a betűs” italt: a bor, a sör, a pálinka... A „sote” (שׁוֹתֶה), vagyis „iszik” értelmű ige kiejtésében hasonlít a nem túl hízelgő „sote” (שׁוֹטֶה), azaz „bolond” jelzőre. Csak írásában különbözik tőle.

Választások előtt hallhatjuk a rádióban a szavazáson való részvételre hívó szlogent: Kol kol kovéá, vagyis minden egyes szavazat számít. Az újságokban leírva (כל קול קובע) felfedezhetjük a két „kol” különbségét a „minden” jelentésű כל és a „hang”, avagy „szavazat” jelentésű קול között.

Hasonló hangzás-írás különbség van a „szem” jelentésű ájin (עַיִן) és a „nincs” értelmű ájin (אַיִן) között – utóbbi az éjn (אֵין) változata.

Vannak olyan hasonlóságok is, amelyek rokonértelműek, mégsem azonosak.

Két „táá” – jelenidőben toe – hangzású igét ismer a héber nyelv. Az ismertebb az, amelyik TET (ט) betűvel kezdődik. A טעה jelentése: téved. A TAV (ת) betűvel kezdődő תעה másféle tévedésről szól: táá báderech (תעה בדרך) azt jelenti, hogy utat tévesztett. Amikor József bátyjai keresésére indult – akik végül eladták őt – eltévedt a mezőn. A Tóra szavai szerint: vöhiné toé bászáde (וְהִנֵּה תֹעֶה בַּשָּׂדֶה) (Mózes I, 37:15).

Tévedni emberi dolog. Ahogyan a héber kifejezi: táut löolám chozeret (טָעוּת לְעוֹלָם חוֹזֶרֶת), szó szerint a tévedés mindig visszatér.

Remélem, nem ebben a rovatban. ◙ 


Héber nyelv oktatása: 
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com