Sziréna Asdodban, Askelonban ♦ A "Vaskupola" megsemmisítette a Gázából kilőtt rakétát ♦ Minden ünnepi rendezvény zavartalanul folytatódik

Kedden este 22:47-kor a Gázai-övezetből Grad-rakétát lőttek Asdodra. A város közelében telepített "Vaskupola" üteg megsemmisítette az ellenséges lövedéket.

Asdodban, Askelonban és a Gázai-övezettel határos településeken megszólaltak a légvédelmi szirénák.

A tavaly nyári "Cuk éjtán" hadművelet óta ez volt a második eset, hogy Asdodra lőttek rakétát.

A szomszédos, Gázához közelebb fekvő Askelon városban zavartalanul folytatódik a zenei fesztivál, amelyen tízezrek vesznek részt. 

A Polgári Védelemmel (Pikud háóref) egyetértésben  mindkét város vezetése úgy döntött, hogy nem hoznak rendkívüli intézkedéseket, és Szukot félünnep rendezvényei zavartalanul folynak tovább.

A rakétatámadásra órákkal Mose Jáálon honvédelmi miniszternek a Gázai-övezettel határos településeken tett látogatása után került sor.

A Légierő a kora hajnali órákban a Hamasz négy katonai létesítményét támadta a Gázai-övezetben. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ♦ Sátrakban lakjatok

Vasárnap este kezdődött Szukot ünnepe, ami héberül Chág hászukot (חג הסוכות). Az ünnep hét napos. A nyolcadik nap a záróünnep: a S’mini áceret (שמיני עצרת), amelynek a jelentése nyolcadik (napi) gyülekezés. Izraelben ezt egyszerre tartjuk Szimchát Torá (שמחת תורה) ünnepével, amelyek jelentése a Tóra öröme.  

A Szukot közismert magyar megfelelője a Sátoros ünnep. Mózes ötödik könyvében (16:13) van írva: „Hét napon át tartsd a Sátrak ünnepét, amikor már betakarítottad a termésedet a szérűdből és présházadból”. 

Ez tehát a termés betakarításának az örömünnepe is: „Chág háászif” (חג האסיף) neve is van. Az ászif begyűjtést jelent, de napjainkban inkább „beugrik” az ászéfá (אסיפה) szó, ami gyűlést, például lakógyülést – ászéfát dájárim (אסיפת דיירים) – jelent.

Az ünnep névadó szava a magyarul kissé murisan hangzó szuká (סוכה), ami lombokkal vagy faágakal befedett bódéféleséget, pavilont jelent: ilyenekkel vándoroltak őseink a sivatagban, Egyiptomból jövet. 

Az „igazi” sátor neve héberül ohel (אוהל). A szuká, ellentétben az ohellel, stabil építmény, amelyet szél nem fújhat el és három fala van. A Tóra utasítása szerint hét napon át benne is kell lakni, vagyis enni-inni-aludni, hacsak nincs kibírhatatlanul nagy meleg vagy heves vihar.

A hagyomány előírja a „vendégek” fogadását, ami már a Talmud korszakából származik, ezért az arameus „uspizin” (אושפיזין) szót használják rá. Sátrainkban hét vendég van jelen, ha nem is testi valójukban: Ábrahám, Izsák, Jákob ősatyáink, továbbá József, Mózes, Áron és Dávid, akiknek életében bőven kijutott a vándorlásból és a sátorban lakásból.

A Szukot ünnephez tartozik a „Négyféle”, az árbáát háminim (ארבעת המינים), amint az Mózes harmadik könyvében (23:40) áll: „És vegyetek magatokhoz az első napon díszfának gyümölcsét, pálmaágakat és sűrű lombú fának és fűzfának a gallyát, és vígadjatok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt hét napon át". 

A díszfa gyümölcse az etrog (אתרוג), a pálmaág a luláv (לולב), amit Magyarországon lülefnek ejtettek, a hádász (הדס), ez a sűrűlombú fa ága, ami mirtuszág – a Hádász női név is –, végül a fűzfavessző, az árává (ערבה).

Hét napon át a „Négyfélét” egybefogva jelennek meg a férfiak a zsinagógában. A nyolcadik napon tartják Szimchát Tórá örömtánccal egybekötött körmenetét, amelynek a neve hákáfot (הקפות).

Legyen hát ez az ünnep különös áldással, amint írva van a Tóra három helyén is, Szukottal kapcsolatban: vöszámáchtá böchágéchá, vöhájitá ách száméách (ושמחת בחגך והיית אך שמח) – vagyis örvendezzél az ünnepeden és boldog legyél.

Ezt persze könnyű mondani, de azért valamennyit tehetünk is érte, főleg, ha Fentről is kérünk és kapunk hozzá egy kis segítséget... ◙

Súlyosabb büntetések a kő- és gyújtóbomba-dobálókra ♦ Kiskorúaknál a szülő fizet ♦ Legújabban a negevi beduinok is eltanulták

A Netanjáhu-kabinet csütörtökön egyhangúlag jóváhagyott egy sor, a miniszterelnök által javasolt intézkedést, amelyek az eddigieknél hatékonyabb ön- és közvédelemre jogosítja fel a rendfenntartó erőket, és súlyosabb büntetéseket szabnak ki a kő- petárda- és gyújtóbomba-dobáló palesztin arabokra.

A megváltozott körülmények miatt az egyik leglényegesebb intézkedés értelmében a rendőrök ezután nem csak abban az esetben nyithatnak tüzet éles lövedékkel, ha saját életük kerül veszélybe, hanem akkor is, ha belátásuk szerint a támadók más életét is veszélyeztetik.

Életet kioltani képes kő- vagy gyújtóbomba-dobáló személyre ezentúl a büntetés felső határa – 20 év –  ötöde, vagyis négy év lesz a kiszabható minimális szabadságvesztés.

Egyénileg bírálják majd el a 12 éves kor alatti kődobálók ügyeit: a főkolomposok ugyanis nem ritkán gyerekeket vetnek be, azzal az aljas hátsó gondolattal, hogy a vérző sebesült, netán halott gyerek video-felvétele kitűnő propaganda-eszközzé válik a kezükben.

A 14 és 18 év közötti korú támadók és szabotőrök esetén a szülőket elrettentő pénzbüntetésre ítélhetik, amelynek be nem fizetése esetén leállítják a Bituách Leumi (Állami Biztosító) által fizetett járandóságaikat.

Gilád Erdan közbiztonságügyi miniszter elfogadta a rendőrök álláspontját, mely szerint egy tömeges támadás pillanatában lehetetlen megállapítani, hogy melyik kődobáló kiskorú, és melyik nem, így a maga vagy más életét veszélyben látó rendőr elvben kiskorú támadóra is tüzet nyithat.

Erdan jóváhagyta az úgynevezett Ruger-puskák használatát különösen agresszív tömegek oszlatására Jeruzsálem térségében is: eddig ilyen fegyvert csak Júdeában és Somronban engedélyeztek.

A Ruger-puska amerikai golyós lőfegyver, amely kevésbé alkalmas emberélet kioltására, de annál hatékonyabb eszköz agresszív támadó tömeg elijesztésére.

Egyre súlyosabb terhet jelentenek az állambiztonságra az izraeli negevi beduinok is. A rendőrség az elmúlt évben több, mint száz kődobálást regisztrált a negevi autóutakon közlekedő járművek ellen.

Múlt hét szerdán a Beer Séva közelében lévő Tel Séva beduin településen 15 személyt vettek őrizetbe. ◙