Sikeresen vizsgázott a „Nyíl 3”, Izrael új hosszútávú rakétahárító rendszere

Csütörtök reggel a Földközi tenger partján fekvő Pálmáchim légibázison sikeres tesztet hajtottak végre a „Nyíl 3” – héberül „Chéc 3”, angolul „Arrow 3” – rakétavédelmi rendszerrel.

A tesztet az izraeli Honvédelmi Minisztérium és az Egyesült Államok Rakétavédelmi Ügynöksége (MDA, US Missile Defense Agency) közösen végezte.

A kísérlet abból állt, hogy az elfogó rakétát kilőtték a tenger felé. A rendszer radarja és számítógépe hajszálpontosan bemérte az Izraelre nagy távolságban kilőtt ellenséges rakétát modellező „Veréb” (Sparrow) tipusú eltalálandó célrakéta röppályáját, a „Nyíl 3” ezt megcélozta és az atmoszférában megsemmisítette.

Egy évvel ezelőtt, 2014. decemberében ugyanennek a rendszernek a kipróbálása sikertelenül végződött, miután a „Veréb” célrakéta kilövése nem sikerült, így a „Nyíl 3”-at ki sem lőtték.

A fejlesztők azóta kiküszöbölték a hibákat.

A Nyíl 3 rakétavédelmi rendszert a Légiipari Vállalat (Táászijá Ávirit, angol nevén IAI, Israel Aerospace Industries) állítja elő, míg a radaros észlelő rendszert annak leányvállalata, az Elta.

Az elfogó rakéta tűzvezetési rendszerét a Rafael cég fejleszti.

A fejlesztésben és a rakéta gyártásában az amerikai Boeing cég is részt vállal. 

– ♦ –

A „Nyíl 3” a fő komponense Izrael többrétegű rakétavédelmi rendszerének, amelyet folyamatosan fejleszt a Honvédelmi Minisztérium Kutatási és Fejlesztési Vállalata.

A „Nyíl 3” a rendszer harmadik, legmagasabb rétege: nagy hatótávolságú elfogó rakéta, amely az Izraelre több ezer kilométeres távolságból kilőtt iráni Shihab-3 rakétát is képes megsemmisíteni.

Az első réteg „Dávid parittyája” (David's Sling) rendszer, amely közép- és hosszú hatótávolságú rakéták és robbanószert célba juttató drónok (robotrepülők) ellen nyújt hatékony védelmet. Hadrendbe állítása egy éven belül várható.

A második védelmi rétegnek a „Vaskupola” (Iron Dome) rendszer felel meg: ennek feladata az orszég területének a védelme a rövid és közepes hatótávolságú rakétáktól.

A közelmúltban mind a „Nyíl 2”, mind az amerikai „Patriot” és a „Vaskupola” bizonyították alkalmasságukat mind a Gázai-övezetből, mind a Libanonból kilőtt rakéták ellen. ◙

Joszi Kohén az új főnök a Moszád élén

Hosszas találgatások után hétfőn nyilvánosságra hozták a Moszád, a legendás izraeli hírszerző- és elhárító intézet új főnökének a nevét.

A döntést Binjámin Netanjáhu miniszterelnök sajtóértekezleten jelentette be: Joszi Kohén (54) lép a Moszád élén 2011. januárja óta álló Tamir Pardo helyébe, akinek Kohén 2013 óta a helyettese volt.

Kohénnak két jelentős vetélytárssal kellett versenyeznie a kinevezésért: az egyik a miniszterelnöki iroda elhárításügyi igazgatója, Rám Ben-Bárák, a másik egy neve héber kezdőbetűjéről csak „Nun”-nak nevezett magasrangú Moszád-tiszt.

Joszi Kohént Netanjáhu úgy jellemezte, mint vezetésre termett, tapasztalatokban gazdag és kitűnő szakmai kvalitásokkal bíró embert.

A miniszterelnök egyben dícsérettel emlékezett meg a távozó Tamir Pardo és a két másik jelölt munkájáról,  mondván, hogy Izrael népe sokkal tartozik nekik. Netanjáhu a kinevezés előtt mind az említettekkel, mind Meir Dágán korábbi Moszád-főnökkel konzultált.

Politikai forrás szerint a miniszterelnök szabályos és felelősségteljes eljárás útján választotta ki a megfelelő embert az állam egyik legkényesebb posztjára.

Kohén 1982-ben csatlakozott az „Intézethez” (a héber „Moszád” – מוסד – szó ezt jelenti), és fokozatosan emelkedett a ranglistán. Feladata többnyire ügynökök toborzása és a velük való kapcsolattartás volt.

Netanyahu 2013 augusztusában nevezte ki őt nemzetbiztonsági tanácsadójának, és azóta a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa.

Kohén Modiin város lakosa, házas és négy gyermek apja. Felesége ápolónő egy jeruzsálemi kórházban. ◙

Chanuka 5776 – Fények Ünnepe, 2015

Hanuka (Chánuká, חנוכה) ünnepe a zsidó naptár szerinti kiszlév hó 25-én kezdődik, és nyolc napig tart. Az idén december 6-án, vasárnap este gyújtjuk meg az első gyertyát.

Ezen az ünnepen mi, kései utódok annak a győzelemnek állítunk emléket, amelyet a Makkabeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az akkori zsidó államot, Judeát elfoglaló szíriai megszállók felett, közel 2200 évvel ezelőtt.

Az idegen hatalom és helyi támogatóik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc a polgári időszámítás előtt 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt a zsidó állam – amelyet akkor Judeának hívtak – katonai és vallási szuverenitása. A "chánuká" azt jelenti: "felavatás" és arra utal, hogy őseink újra Isten oltalmába ajánlhatták a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek.

Hanukai szokások:

Az ünnep hétköznapjain nincs munkaszünet.

• A chánukijá (חנוכיה) nyolckarú gyertyatartó. Külön helye van rajta a "szolgalángnak" (ivritül sámás – שמש –, a magyarországi és kelet-európai zsidók sámesz-nak nevezik). Napnyugta után ezzel a sámesz-gyertyával gyújtjuk meg a lángokat. A gyújtás után a sámeszt – égve – visszatesszük a helyére.

• Az égő samesz-szolgagyertyát kézben tartva két áldást mondunk. Az első estén egy harmadikat is, a Sehechejánu-t (שהחיינו – „aki megtartott bennünket”).

• Az első estén egy lángot gyújtunk, azután minden este eggyel többet. A nyolcadik estén az összes láng ég. Az új gyertyát mindig balfelől tesszük hozzá a többihez, és jobbról balra haladva gyújtjuk meg.

• A chánukijá lángját nem szabad profán (gyakorlati) célra – olvasásra, világításra, cigarettagyújtásra stb. – használni: a sámás lángját szabad.

• A chánukiját az ablak közelében kell meggyújtani, hogy kívülről látni lehessen, ezáltal hirdesse Chánuká csodáját (Pirszumé deniszá).

• Régen szokás volt a gyerekeknek pénzt – magyar- és kelet-európai zsidóknál:  chanukageltet – és ajándékokat adni.

• Pénteken este a chánukijá lángját a szombati gyertyáknál előbb kell meggyújtani, akkor is, ha még nem ment le a Nap. Szombaton este csak a hávdálá (a Szombatnap elválasztása a hétköznapoktól) után gyújthatunk lángot a chánukijában.

• Az istentisztelet rendjébe Chanuka hetében beiktatjuk a Hálélt, valamint az Ál hániszim hálaimát, amelyet a győzelmek és csodák emlékére mondunk. Utóbbit csatoljuk az étkezés utáni hálaimához is.

• A gyertyagyújtásnál mondott áldások:

1. Báruch átá, Ádonáj, elohénu, melech háolám, áser kid’sánu bemicvotáv, vecivánu lehádlik nér sel chánuká.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki megszentelt bennünket parancsolataival, és megparancsolta a Chanuka láng gyújtását.)

2. Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, seászá niszim láávoténu bájámim háhém, bázmán háze.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki csodajeleket adott Őseinknek azokban a napokban, ebben az időben.)

Csak az első estén ezt az áldást is mondjuk:

3. Báruch átá Ádonáj elohénu, melech háolám, sehechiánu vekijmánu vehigiánu lázmán háze.

(Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki életben tartott bennünket, és megadta megérnünk ezt a mostani időt.)

Chág urim száméách – חג אורים שמח – Örömteli Fények ünnepét!