Peszách félünnep 2018 - חול המועד פסח תשע"ח

Szombat kimenetele, március 31. este óta csütörtök, április 5. csütörtök estéig Peszách félünnepe (chol hámoéd Peszách) telik Izraelben. Több hivatal rövidített munkaidőben dolgozik, de a tömegközlekedés üzemel.

Ez a tavaszi szezon kezdete. Sokan keresik fel a nemzeti parkokat, a legtöbb szabadtéri uszoda azonban csak májusban nyit. A loddi Ben Gurion repülőtér csúcsforgalmat bonyolít le.

Csütörtök estétől péntek estig Peszách hetedik, záró ünnepnapja lesz, ugyanolyan teljes munkaszüneti nap, mint az első. Vagyis április 5, csütörtök estétől április 7, szombat estéig egyfolytában ünnepelünk, nincs tömegközlekedés, a hivatalok zárva tartanak.

Izraelen kívül a nyolcadik nap a befejező ünnepnap, vagyis péntek estétől szombat estéig, tehát egybeesik a Szombattal. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ♦ Peszách a széder-asztalnál

Peszách az Egyiptomi Kivonulás (Jeciát Micrájim – יְצִיאַת מִצְרַיִם) – ünnepe. A Peszách (פֶּסַח) szó pontos magyar fordítása „elkerülés”, ami arra utal, hogy Izrael fiait elkerülte az Isten által a rabtartóikra mért tíz csapás. 

A bibliai történet tanúsága szerint Niszán hó 14-én minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt és azt elfogyasztani. Vérével megjelölték a két ajtófélfát (az ajtófélfa héberül mezuzá – מְזוּזָה) és a felső szemöldökfát (ez héberül máskof – מַשְׁקוֹף). „És legyen a vér számotokra jel a házakon, ahol ti vagytok; látom a vért, és elkerüllek (az eredeti héber szövegben elkerültelek: ufászáchti – וּפַסַחְתִּי, innen a Pészách szó), hogy ne legyen rajtatok a pusztító csapás, amikor Egyiptom országát verem” (Mózes 2. könyve, 12. fejezet).

Mindez körülbelül 3300 évvel ezelőtt történt. Izrael népe azóta, minden évben – 33 évszázada! – megüli a Széder estét, ami héberül léjl hászéder (לֵיל הַסֵּדֶר). A léjl a lájlá (לַיְלָה), éjjel szó birtokos alakja, a széder (סֶדֶר) szó rendet jelent: a Kivonulásról való megemlékezésnek ugyanis hagyományos rendje van. A kettő közötti HÉ – ה – a névelő.

A többnyire családi körben vagy baráti társaságban történő megemlékezés alkalmával egy hálaadás-gyűjteményt olvasnak fel, amelynek szünetében költik el az ünnepi vacsorát. A vacsora résztvevői által felolvasott szöveg neve Hágádá (הַגָּדָה), ami szó szerint legendát, mondát jelent. Nem is csoda: a gyűjtemény mai formájában lehet vagy ezer éves, de régebbi rétegei bibliai időkre nyúlnak vissza.

Még a vacsora feltálalása előtt megízleljük az ünnep szimbólumát, a pászkát. vagyis a kovásztalan kenyeret, a mácá-t (מַצָּה), ennek többesszámú alakja a mácot (מַצוֹת). Ennek askenázi, jiddises kiejtése a Magyarországon ismert „macesz” szó.

Peszách ünnepét a szolgaságból történt szabadulás emlékére chág chéruténu (חג חירותנו), azaz szabadságunk ünnepe, vagy chág hámácot (חַג הַמַּצוֹת), a „macesz”, a kovásztalan kenyér ünnepe néven is nevezzük.

A széder során minden résztvevő négy pohár bort iszik: árbá koszot jájin – אַרְבַע כּוֹסוֹת יַיִן – aminek ugyancsak szimbolikus jelentősége van. Az árbá jelenti a négyet, a koszot a pohár, azaz kosz – כּוֹס – többesszámú alakja, a jájin bort jelent.

Sokat lehetne értekezni a Hágádá szövegéről és énekelve elmondott verseiről: a gyerekek, vagy a legifjabb résztvevő által feltett má nistáná (מַה נִּשְׁתַּנָּה), vagyis „miben különbözik” szavakkal kezdődő négy kérdés; a nehezen fordítható Dájénu (דַיֵנוּ) „[az is] elég lett volna”; az Echad mi jodéá (אֶחָד מִי יוֹדֶעָ) azaz „Ki tudja, mi az Egy?”; az arameus nyelven írt Chád gádjá (חַד גַּדְיָא) bűbájos, verses tanmese.

Végül ezekkel a szavakkal búcsúzunk a Peszách ünnepet köszöntő Széder-esttől: „Jövő évben a megépült Jeruzsálemben” (Lösáná hábáá biJ’rusálájim hábnujá – לְשָׁנָה הַבָּאָה בִּירוּשָׁלַיִם הַבְּנוּיָה) – ami alatt az újjáépült Templom körüli fővárost kell érteni.

Bensőséges, kellemes Peszách-ünnepet kívánok: chág chérut száméách (חַג חֵרוּת שַֹמֵחַ)! ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS: HALMOS LÁSZLÓ

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Hadgyakorlatot tartott a Hamasz – téves légiriadó Askelonban, Szdérotban • Gázai arabok tömegeit vezényelnék az izraeli határra

Vasárnap, március 25-én egésznapos hadgyakorlatot tartott a Gázai-övezetben a Hamasz úgynevezett "katonai szárnya", az Izaddin-el-Kasszam. A gyakorlatban főleg gépfegyveresek vettek részt, de az izraeli "Merkává" tank helyi utánzata is megjelent, továbbá legalább egy rakétát kilőttek a tenger felé.

A hadgyakorlatot az izraeli hadsereggel történő jövőbeli összecsapásra való felkészülés jegyében tartották.

Vasárnap este megszólaltak a légvédelmi szirénák Szdérotban, Askelonban és a Gázai-övezet körüli izraeli településeken A körzetben telepített Vaskupola-egységek számos rakétát lőttek ki Gáza irányába. Később kiderült, hogy a számítógépes-műholdas rendszer az izraeli terület felé irányított gépfegyvertüzet értékelte rakétatűznek. (Hétfői jelentés: a rendszert túlságosan érzékenyre állították be.)

Az Izraeli Hadsereg egy tankja hétfőre virradó éjjel tűz alá vette a Hamasz két megfigyelő állását az izraeli határ közelében.

A feszültség a közeli napokban-hetekben fokozódhat. A Hamasz kilátásba helyezte, hogy péntektől, március 30-tól kezdve – ez éppen Peszách előestéje – gázai arabok tömegeit vezényli az izraeli határra. Az akciónak a Nagy Visszatérés-menet nevet adták, és terveik szerint mintegy hat héten át, május 15-ig, a "Nakba" napjáig fog tartani (magyarul "Katasztrófa"; ők így nevezik Izrael Állam megalakulását). ◙