Gyengéd célzás Iránnak ✲ Az Izraeli Légierő vetette be első ízben az amerikai F35-ös vadászgépeket katonai célpontok ellen ✲ „Az egész Közel-Keletet berepüljük”

Izrael az első ország, amelynek légiereje amerikai F-35 tipusú „lopakodó” vadászgépet vetett be katonai célpontok ellen.

"Az F-35i-vel az egész Közel-Keletet berepüljük. Két különböző helyszínen, két célpont ellen már bevetettük" – közölte Amikam Norkin vezérőrnagy, az Izraeli Légierő parancsnoka húsz külföldi légierő-parancsnok előtt. Bejelentését egy fotóval illusztrálta, amelyen egy Beirut felett szálló F35i tipusú vadászgép látható (képünk).

Az amerikai Lockheed Martin Corp. által gyártott F35 tipusú gépeket ideérkezésük után izraeli fedélzeti komputerekkel és a programokat végrehajtó elektronikával látják el, amelyeket az itteni speciális igények figyelembe vételével fejlesztettek ki. Az USA légiereje után Izrael az első ország, amely ebből az újonnan fejlesztett géptipusból kapott. Az F35i (az “i” Izraelt jelzi), “Adir” (óriási) tipusnevű gép elvileg légvédelmi rakétákkal védett területen is bevethető.

Norkin hallgatósága előtt azt is elárulta, hogy a közelmúltban szíriai célpontok ellen indított légitámadások során a szíriai légvédelem több, mint 100 rakétát lőtt ki a támadó izraeli gépekre. Ezekután az Izraeli Légierő megsemmisítette a szíriai légvédelem majdnem minden rakétaütegét. ◙

FORRÁS: Reuters; Israel hayom; a Légierő (IAF) internetes portálja

Elérkezett Sávuot ünnepe ✲ Chág Sávuot, chág hábikurim, chág háászif... ✲ Mi az értelme?

Sávuot – שבועות – az előző ünnep, Peszách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”. Egyike a három zarándok-ünnepnek (a másik kettő Peszách és Szukot). 

Izraelben ez egynapos: Sziván hó 6. napjára esik. Az idén május 19, szombat estétől május 20, vasárnap estéig ünnepeljük. Az ország határain kívül, „chuc láárecben” kétnapos.

"Számláljátok a napokat az ünnepre (Peszáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak". (Mózes harmadik könyve, 23, fejezet, 15. és 16. vers)

Peszách másnapján egy mérő (héberül: ómer) árpakévét mutattak be a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott. Innen a hét hétig, azaz 49 napig, Peszách második napjától Sávuotig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége, héberül szfirát háómer – ספירת העומר.

Istennek kettős célja volt az általa választott nép kiszabadításával az egyiptomi szolgaságból. Az egyik a Tóra, vagy Törvény, vagy inkább mutatás (ezt jelenti a Tóra – תורה – szó) átadása. A másik Izrael földjének az örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás hét héttel követte az egyiptomi kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink, miután az Egyiptomból kiszabadított, de még rabszolga-lelkületű nemzedék már kipusztult.

A Tóra átadása tehát megtörtént, de átvétele máig sem teljes. Szelleme, erkölcsisége nem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom patakja (a mai Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és a „nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a magasrendű erkölcsök követése – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem lehet.

✲

Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek, a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre.”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor (héberül: bikuréj kcir chitim) és a betakarítás ünnepét (chág háászif)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet.

Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.

✲

Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser („alkalmas”, „megfelelő”) vágás, valamint a tejes és húsos ételek elválasztásának a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó Erec-Jiszráél jelképe. Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét (Mögilát Rut) is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

Pénteki előrejelzés: forró nap az időjárásban és az iszlám fronton ✲ „Harag napja” a Gázai határon és Jeruzsálemben ✲ Törökország: tömegtüntetések Izrael ellen

Május 18, péntek újabb kritikus napnak ígérkezik Izraelben. 

Az iszlám naptár, hasonlóan a zsidó naptárhoz, holdhónapokkal számol, ami újholdtól újholdig tart. Előbbi azonban nem hozza összhangba a Hold-évet (354 nap) a Nap-évvel (365 nap), mint azt a zsidó naptár teszi azzal, hogy minden 19 évben 7 „szökőhónapot” iktat be, hogy az ünnepek nagyjából ugyanarra az évszakára essenek. Ezért az iszlámban a jeles napok minden évben „hátrálnak”, korábbra esnek. Így a Ramadan hónap is egyszer nyárra, aztán tavaszra, majd télre esik. A legnehezebbek a közel-keleti nyári hónapokban vállalt nappali böjtök. (Napnyugtától napkeltéig szabad enni-inni.)

Izraelben és Júdea-Somronban Ramadan első péntekje mindig különös feszültséggel terhes. A mostani péntekre a Palesztin Autonómia iszlám szervezetei újfent bejelentették a „harag napját”. Az indok, amelyet erre az alkalomra sikerült kitalálni: Trump elnök Jeruzsálemet Izrael fővárosának deklaráló beszédének a 100. napja.

Ezúttal nem csak a Gázai-övezet, hanem a palesztin „Területek” lakossága is részt kíván venni az általános felkelésből Izrael hadserege és a zsidó lakosság ellen. Különösen kritikus helyszínnek ígérkezik a jeruzsálemi Óváros.

Az izraeli arabok a gyász jeléül az idén nem díszítik fel a mecseteket, az otthonokat és az utcákat, amint az ilyenkor szokásos – legalábbis a muszlim vallási vezetők ezt tanácsolják.

Az eesetleg kiújuló palesztin gyújtogatás most különös veszélyeket rejt, tekintettel a forró és száraz időjárásra.

A fegyveres és a rendfenntartó erők készültségben állnak.

✲

Eközben az egyre nyíltabban iszlamista Törökország péntekre Izrael-ellenes tömegtüntetéseket tervez Isztambulba, Ankarába és a nagyobb városokba. Erdoğan rendszere már a katonai természetű ellenségeskedést is megkockáztatja. A napokban derült rá fény, hogy a korábban Izraeltől vásárolt elektronikai berendezéseket továbbadták Iránnak. A lépés annál is inkább megdöbbentő, mert Törökország az atlanti katonai szövetség, a NATO tagja, benne az amerikai után legnagyobb létszámú hadsereggel (ha hadi felszereltsége el is marad az amerikai és nyugat-európai hadseregekétől).

Libanonban a Hezbollah vezethet tömegtüntetéseket. Az elmúlt években volt rá példa, hogy tömegeket vezényeltek az izraeli határhoz, és megpróbálták áttörni a határkerítést.

Jordániában is várhatók Izrael- és USA-ellenes demonstrációk. ◙