2018. február 15., csütörtök

Köszönöm, Budapest...


A FENEKETLEN TÓNÁL

... hogy hűvösen, mégis sok napsütéssel fogadtad "távolba szakadt" fiadat.

Amint én magam, úgy a februári tavasz is váratlanul érkezett. A szórványos havazás is csak éppen, hogy megmutatta magát, hogy 45 év után újra láthassak havat.

Sok régi és néhány új barát segített, hogy erre a rövid két hétre újra otthon érezhessem magam szülővárosomban.

A város fejlődése impozáns, még a három év alatt is, legutóbbi "szellemjárásom" óta. Azt is köszönöm az illetékeseknek, hogy koromra (65 plusz-plusz...) való tekintettel ingyen vehettem igénybe a tömegközledési eszközöket (bocs a bikkfanyelvért).

Ami régebben, úgy most is elborzasztott: az aluljárókban tanyázó hajléktalanok látványa.

Részletesebb benyomásaimról későbben. ◙

2 megjegyzés:

  1. Es a hajlektalanok a merkazitnal vagy drom telavivban kevesbe haboritanak? Szetszakado tarsadalom ugyanannyira jellemzo az izraelire mint a magyarra mert sajnos ez vilagtrend

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmivel sem kevésbé. És aki erre ott rákérdezett – vannak-e Izraelben is –, ezt meg is mondtam.

      Törlés