Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2020. október 9., péntek

Betekintés Izrael olvasztótégelyébe

Befejeződtek Szukkot félünnep-napjai. Beköszöntött a Szombat, amellyel együtt búcsúzunk Szukottól és az idei őszi ünnepektől, amelyeket beárnyékolt az országunkat is megfertőző világjárvány.

Itt, Izraelben e Szombathoz most két ünnep is társul: Smini áceret (שמיני עצרת) és Szimchát Torá (שמחת תורה) Izraelen kívül a két jeles napot egymás után tartják.

Soha, mióta az Állam fennáll, ennyi vita, ennyi vádaskodás, ennyi konfliktus, ennyi ellenségeskedés, ennyi idegeskedés még nem volt az őszi ünnepek alatt, vezetők és polgárok, szakértők és egyszerű emberek között.

Persze: békeidőben, egészségben, kellemes kiránduló nyárvégi hetekben velünk ünnepel a nyugalom. Most azonban, amikor a fülledt hőségben kényszerű maszk mögé bújunk, arcunkat nem mutathatjuk, minden borul. Ember és ember, zsidó és zsidó, arab és arab között. Izrael 9 milliós népessége tucatnyi társadalmi rétege mind a magáét védi, a hagyománya, értékrendje mögé rejtőzik. Minden áron.

                                                            

Olvasztótégely. Divatos kifejezés volt ez az Állam első éveiben, amikor 70 vagy 80 diaszpórából érkeztek haza Izrael fiai. Lakás helyett sokaknak sátortábor jutott, húsétel helyett jutányosan importált fagyasztott hal. A megtermelt kevés zöldséget, gyümölcsöt csak a gyerekeknek osztották.

És mégis kialakult a száznyelvű alijából a héberül beszélő ifjúság. Az olvasztótégelynek természetesen héber neve is van: kur hituch (כור היתוך).

Számunkra, régebben alijázottak számára feledhetetlen a budapesti származású DOSH (דוש) bűbájos karikaturája, „akinek” alkotója a Szrulik nevet adta: Izraelke. (Cikkem bevezető ábrája) Az olvasztótégely siker-nemzettje.

Az azóta eltelt két nemzedék társadalma megalapozódott, az olvasztótégely tartalma felhígult. A vezetők egyre kevésbé mutatnak személyes példát, ideges városi polgárok képesek megütni a rend őrét, de amazok sem mindig takarékoskodnak egy-egy odacsapással.

            

Kicsiny országunk társadalmában szerkezeti hibák vannak. Szerintem életveszélyesek, amennyiben a Területek nélkül 22,000 km²-es, hosszú távon életképtelen „kis Izrael” 9 milliós lakosságát öt vagy hat egymással potenciális konfliktusban álló entitás alkotja.

1. Az államot megalapító, kiharcoló askenázi-európai, zömmel világi vagy mérsékelten hagyományőrző népesség utódai, „három gyerek és két kutya” vagy fordítva – ez az államot védő és fenntartó intelligencia java.

2. Az askenáziak előtt, elsőnek hazatért „keleti”, szefárd zsidóság, tömegeiben kevésbé tanult és művelt, nemzeti felfogású, szélsőségekre hajlamos, de az országépítéshez és az állam védelméhez messzemenően hozzájáruló tömegek.

3. Az Állam alapításakor itt megmaradt 150-200 ezres, ma kétmilliós, részben ellenséges érzelmű arab népesség (biztos kivétel a drúz és cserkesz lakosság, kb 200 ezer fő, és talán a keresztény-arab kisebbség, kb. 150 ezer fő).

4. Az Állam alapításakor néhány ezer főnyi, ma már milliós, a népesség többi rétegétől elkülönülő, a honvédelemben és az építő munkában minimális részt vállaló, viszont a szociális hálót rendkívüli mértékben megterhelő ultraortodox-zsidó (chárédi) tömeg a maga különleges törzsi igényeivel és követeléseivel (ez az arabok többségére is jellemző) 

5. Küllemében, műveltségében az első csoporthoz hasonló, de attól több paraméterében eltérő százezres tömeg a kilencvenes évek óta érkezett „oroszok”: többségük nem, vagy csak részben zsidó, a zsidó mivoltban döntő főrabbinátus által maguk vállalta zsidóságukból megalázóan kiközösítettek. 

6. A nyolcvanas évek óta több hullámban behozott etiópiai népesség. Zsidó voltukban széles körben kételkednek. Szaporaságuk jóval átlag fölötti, az összes többi réteg ódzkodik befogadásuktól – az önkormányzatok ide-oda tessékelik őket, "jaj, csak ne hozzánk!". Vezetőik követelődzése folytonos: alijáztassanak további tízezreket!

            

Az olvasztótégelyből egymás után csapódnak ki a többé-kevésbé már egybeolvadt elemek.

A nyugatias parlamentáris demokrácia játékszabályait ebben a szituációban eljátszani „mission impossible”. Izrael Állam kibernetikai nagyhatalom, katonai középhatalom, mindez harmadik világbeli társadalommal és problémákkal.

Isten óvja Izraelt!

2 megjegyzés:

  1. Nagyon jol osszefoglalt cikk, ami sajnos teljesen lefedi a valosagot.
    Bekesseget kellene egymas fele gyakorolnia mindenkinek.

    VálaszTörlés
  2. Jó ez az összefoglaló Laci. És külön megemlitem a "békeidőben, egészségben, kellemes kiránduló nyárvégi hetekben velünk ünnepel a nyugalom." - mert ez olyan szép, hogy már-már indulnék is egyet kirándulni.

    VálaszTörlés