Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2020. szeptember 27., vasárnap

Jom Kippuri nyelvlecke ✡ Kippur, Káppárá – miről van szó?

 

Az idén vasárnap este kezdődik és hétfő estig tart Jom Kippur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kippur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért való önkéntes jóvátételt, váltságot.

Hasonló a jelentéstartalma a héberben a káppárá (כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A „bűnbak”, héberül „száir láázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל) egy bakkecske volt, amelyre a jeruzsálemi Templomban a kohén hágádol, a főpap Jom Kippurkor kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd az állatot kiűzték a sivatagba.

Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a „kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze káppáráti” (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a család fogyasztja el. (Ezt a szociális tartalom mellett is szörnyűnek találom; a modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.)

Jom Kippur előtt a városok utcáin „pidjon kapparot” (פדיון כפרות) – vagyis a káppárá megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is jótékony célra fordítják. 

A jom-kippuri szertartás „mellverdeső” viduj (וידוי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m´chál lánu, káppér lánu (סְלַח לָנוּמְחַל לָנוּכַּפֵּר לָנוּ).

Ma átvitt értelemben az a „káppárá”, aki más hibájáért lakol ártatlanul. 

A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.

A kófer hájisuv (כופר הישוב) önkéntes gyűjtőakció volt 1938-tól – ekkor volt az arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a „jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi kiadásainak a fedezésére.

Az eltörlés fogalma jelenik meg a „kofér” (כּוֹפֵר) kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háne´esám káfár beásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb értelmű a „káfár beikár” (כפר בעיקר) kifejezés, ami már istentagadást jelent. (Az ikár – elv: itt a hit vezérelvére utal.)

A „kfirá” (כפירה) – eretnekség, istentagadás.

Fenti jelentésekkel nem hozható kapcsolatba, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk a falut jelentő „kfár” (כפר), vagy a fagy értelmű „kfor” (כפור) szót is, amely utóbbira mostanában némi nosztalgiával gondolunk.

Adja a Jóisten bűneink és hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és bűnbakok soha többé ne legyünk.

Gmár chátimá tová – גמר חתימה טובה

2020. szeptember 18., péntek

Ros hásáná 5781 – ראש השנה תשפ"א ❋ Jó csillagzat alatt teljen ez az év!

 

Ros hásáná, szó szerint: az év feje. A magyar beszédben a zsidó újév. Kétnapos ünnep: a zsidó naptárban Tisri hónap 1. és 2. napja. A Gergely naptárban a legkorábban szeptember 6-ára, a legkésőbben október 5-re eshet. Első napja hétfő, kedd, csütörtök vagy szombat lehet.

Tisri nem az első hónap: az a Niszán. Tisri a hetedik hónap, amelynek elsején, amit ma Ros hásáná-ként ünneplünk, „minden világra jött lélek elvonul az Örökkévaló előtt, mint a sorozásra váró katonák”. 

Az idén szeptember 18, péntek estétől (az ünnep előestéje) szeptember 20, vasárnap estéig tart.

Ez az év az Alkotás szerinti 5781. év, héber betűkkel leírva: תשפ"א (TÁV-SIN-PÉ-ÁLEF).

Nem Teremtés, hanem Alkotás: a Teremtés hatodik napja. De miféle Alkotás a kezdet, amelytől számoljuk az éveket?

Alkotás (héberül jecirá, יצירה) alatt Ádám megalkotását érti a hagyomány.

Hogy Ádám, vagyis az Ember – héberül ezt jelenti – kevesebb, mint hatezer éve jelent volna meg a Földön? Meddig tartott a hatodik nap? És az előtte való napok? Rejtélyek a sok-sok metafórával megtűzdelt héber Szentírásban.

Az evolúciós elmélettel szembemenő kreácionista, vagyis a Tóra szövegét szó szerint értelmezők olyan számításokat végeztek, amelyek szerint a Földön ma élő közel 8 milliárd ember igen kevés ősre vezethető vissza, és azok nem több százezer, hanem csak néhány ezer évvel ezelőtt élhettek.

Mások a ma élő emberiséget egyfajta mutációnak tekintik, amelyet egy fölöttünk létező dimenzió lényei – angyalok? – klónoztak, vagyis programozták sejtjei örökítő anyagát.

A Tórában ez áll: „Alkossunk embert a képmásunkra, hasonlatosságunkra” – Náásze ádám becálménu kidmuténu –  וַיֹּאמֶר אֱלֹהִים, נַעֲשֶׂה אָדָם בְּצַלְמֵנוּ כִּדְמוּתֵנוּ (Mózes 1., 1:26).

Így, többesszámban!

Két néven említi a Tóra ezt az ünnepet: emlékezés napja és sófárfúvás napja. Micvá, vallási kötelezettség a sófár, a kos-szarv hangját hallani. Ez Ábrahám (Ávráhám) ősapánk hajlandóságára emlékeztet, aki fiát, Izsákot (Jichák) isteni parancsra feláldozta volna Morijá hegyén, de az Isten egy kost küldött áldozatul Izsák helyett. (Mózes I., 22.) 

Rossz ómennel kezdjük ezt az évet Izraelben egy világjárvány kellős közepén, kapkodó, tétovázó politikusokkal, és vezetőihez zömmel bizalmatlan néppel. Ilyen őszintén talán még soha nem kívántuk:

Jó évre legyünk felírva és bepecsételve!

Lesáná tová tikátévu vetéhátému
לְשָׁנָה טוֹבָה תִּכָּתֵבוּ וְתֵחָתֵמוּ

2020. szeptember 13., vasárnap

Izrael bezár három hétre • Országos zárlat Ros hásánától Szukot végéig • A zárlat pénteken délután 14:00-kor kezdődik • Várható költség: 6.5 milliárd sékel • Netanjáhu: lehet, hogy tovább fog tartani, mint három hét

PHOTO: AP

Hosszadalmas és szenvedélyes viták után a kormány vasárnap este úgy döntött, hogy három hétig tartó országos zárlatot hirdet, amely szeptember 18-án, Ros hásáná ünnep beköszönte előtti pénteken délután, 14 órakor kezdődik, és Szukot ünnep utáni vasárnapig, október 11-ig tart.

A zárlati korlátozások lényege:

> A lakás elhagyását legfeljebb 500 méteres távolságra engedélyezik. 

> Zárt helyen legfeljebb 10 fő, nyílt terepen legfeljebb 20 fő gyűlhet össze

> Lehetőség van egyéni sportolásra

> Pénteken minden oktatási intézmény zárva tart

> Bezárnak az éttermek (hazaszállítás engedélyezve), a szállodák, az edzőtermek, az uszodák és a szórakozóhelyek.

> Élelmiszert árusító üzletek nyitva tartanak, gyógyszertárak ugyancsak.

> Az ünnepi ima-összejövetelek korlátozott mértékben engedélyezettek

A Pénzügyminisztérium nyomására a magánszektorban a „lila” jelzésű korlátozások mellett folyhat munka olyan helyeken, ahol nincs nyilvános félfogadás, ahol nem foglalkoznak kereskedelemmel, és nem tartoznak a vendéglátó- és szállodaiparhoz.

A közszférában jelentősen csökken a munkavállalók száma, de számukra elérhető lesz a munkahely. A tömegközlekedés várható rendjéről nem közöltek részleteket.

A korona-kabinetben múlt héten elfogadott vázlattal ellentétben, amely szerint az oktatási rendszer már szerdán bezárul, a kormány Joáv Galant közoktatási miniszter javaslatát elfogadva úgy döntött, hogy az intézmények péntek estig még működnek. Roni Gámzu professzor, a koronavírus járvány letörésére kinevezett projekt koordinátor ezt ellenezte, mondván, hogy éppen az iskolák jelentik a legnagyobb fertőzési forrást.

Vasárnap este úgy tűnik, hogy a Ben Gurion repülőteret nem zárják be, amint azt az Egészségügyi Minisztérium javasolta, hanem a legutóbbi, tavaszi zárásnál korlátozottabban fog működni. Az ügyben hivatalosan csak kedden határoznak.

Vezető közgazdászok becslése szerint a vasárnap este elhatározott vesztegzár gazdasági terhe körülbelül 6,5 milliárd sékelre fog rúgni.

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök vasárnap esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Lehetséges, hogy a zárlat tovább fog tartani, mint három hét.

Jákov Litzman rabbi, lakás- és építésügyi miniszter még a zárlat jóváhagyása előtt bejelentette lemondását, tiltakozásul a hagyományos nagyünnepi zsinagógai szertartások létszám-korlátozása miatt. 

Ászáf Zamir, Zeév Elkin és Amir Perec miniszterek a zárlati terv ellen szavaztak.

A kormányülésen részt vett és a teljes zárlat ellen érvelő kórházi igazgatók szerint "Felesleges rémisztgetésnek vagyunk tanúi. Egyáltalán nem állunk közel az egészségügy összeomlásához". ◙