Kedden este kezdődik és szerda estig tart Jom
Kipur napja, amit magyarul Engesztelés Napjának neveznek. A jom (יוֹם) napot jelent, a kipur (כִּפּוּר) pedig engesztelést, vezeklést, rossz tettért, károkozásért
való önkéntes jóvátételt, váltságot.
Hasonló a jelentéstartalma a héberben a kápárá
(כַּפָּרָה) szónak, ami maga az engesztelő áldozat. A
„bűnbak”, héberül „száir löázázél” (שָׂעִיר לַעֲזָאזֵל),
egy bakkecske volt, amelyre a kohén hágádol, a főpap Jom Kipurkor, a
jeruzsálemi Templomban kézrátétellel ráruházta Izrael bűneit, majd kiűzték a
sivatagba.
Az ősi szertartást ma az ortodox zsidóságnál a
„kakaspörgetés” helyettesíti, amikor egy kakast (vagy tyúkot) a fej fölött
megforgatnak, és a „ze chálifáti, ze tmuráti, ze kápáráti” (זה חליפתי, זה תמורתי, זה כפרתי), vagyis „ez az én
helyettesítőm, váltságom” (a három szó itt ugyanazt jelenti) szavak kíséretében
rátestálják a bűnöket. A szárnyast ezután vagy a szegényeknek adják, vagy a
család fogyasztja el. A modern ortodoxok a baromfi helyett marokban tartott pénzt
forgatnak a fejek fölött, amit jótékony célra ajánlanak fel.
Jom Kipur előtt a városok utcáin „pidjon
kaparot” (פדיון כפרות) – vagyis a kápárá
megváltására szolgáló asztalkák tűnnek fel, mögöttük kipát viselő férfiak, akik
fenti célra fogadnak el kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezeket a pénzeket is
jótékony célra fordítják.
A jom-kipuri
szertartás „mellverdeső” viduj (וִדּוּי) bűnvallomás-imájában hangzik el a Fennvalóhoz a kérés: bocsáss
meg nekünk, töröld el nekünk, írd jóvá nekünk: héberül szlách lánu, m´chál
lánu, kápér lánu (סְלַח לָנוּ, מְחַל לָנוּ, כַּפֵּר לָנוּ).
Ma átvitt értelemben az a
„kápárá”, aki más hibájáért lakol.
A kófer (כּוֹפֶר) szó váltságdíjat, pénzen való megváltást jelent. Ez lehet
foglyok kiváltása, fejpénz fizetése.
A kófer hájisuv (כופר הישוב) önkéntes gyűjtőakció volt a brit mandátum alatt, 1938-tól –
ekkor volt az arab lázadás csúcsa – 1948-ig, az állam megszületéséig, amit a
„jisuv”, az ország zsidó népessége adott össze a fegyveres önvédelem anyagi
kiadásainak a fedezésére.
Az eltörlés fogalma
jelenik meg a „kofér” (כּוֹפֵר)
kifejezésben is: ez viszont tagadást jelent. „A vádlott tagadta
bűnösségét” – olvashatjuk héberül: „háne´esám káfár beásmá” (הנאשם כפר באשמה). Súlyosabb értelmű a „káfár beikár” (כפר בעיקר) kifejezés, ami már istentagadást jelent. (Az ikár – elv: itt a
hit vezérelvére utal.)
A „kfirá” (כפירה) – istentagadás.
Nem tartozik ide, de
ugyanezekkel a betűkkel írjuk az oroszlánkölyköt jelentő kfir (כפיר) szót, ami ritka férfinév is. Kfir volt a neve az Izraelben, a
Légierő számára 1975-től előállított sugárhajtású vadászbombázó repülőgépnek
is.
Fenti jelentésekkel
ugyancsak nem hozható kapcsolatba, de még mindig ugyanezekkel a betűkkel írjuk
a falut jelentő „kfár” (כפר), de a fagy értelmű „kfor” (כפור) szót is, amely utóbbira mostanában némi nosztalgiával
gondolunk.
Adja a Jóisten bűneink és
hibáink megbocsátását, sorsunknak jóra megpecsételését a Nagy Könyvben – és
bűnbakok többé ne legyünk. ◙
G´már hátimá tová – גמר חתימה טובה