Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. március 23., péntek

Hova folyik el a drága víz?

Minden huszadik liter csőrepedések miatt megy pocsékba • Minden izraeli naponta 160 liter vizet fogyaszt • Csak húsz százalékát isszuk meg • Hetven százalékát elfürödjük, illetve az árnyékszéket öblítjük le vele • Öt százalékkal a padlót “szpondzsázzuk”

Különös statisztikát tárt a Mekorot, az izraeli vízfeltáró társaság az állami vízgazdálkodási hatóság elé. Az adatokból kiderül, hogy minden egyes izraeli polgár naponta átlagosan 160 liter vizet fogyaszt. Az évente felhasznált vízmennyiség átlagpolgáronként 85 köbméter.

Izrael Állam 7.5 milliós lakossága együttesen és évente nem kevesebb, mint kétmilliárd köbméter vizet igényel, aminek 40 százaléka lakossági (tehát nem ipari vagy mezőgazdasági) fogyasztás. További 55 százalékot az öntözés, 5 százalékot az ipar követel magáénak.

Aggasztó adat vízszegény országunkban: minden 20 liter vízből kereken 1 liter, azaz lakosság által felhasznált víz 5 százaléka pocsékolódik el különböző csőtörések, csőrepedések és csöpögő csapok miatt!

A háztartásoknak szolgáltatott víznek csupán 20 százalékát isszuk meg vagy főzünk vele. A drága – és egyre dráguló – ivóvíz 35 százalékát elfürödjük, másik 35 százalékával az árnyékszékeket öblítjük le. A (lakásukban legalábbis) közismerten tisztaságszerető izraeliek a “bálátá”, vagyis a kőpadló felmosására, izraeli kifejezéssel a “szpondzsázására” a háztartási ivóvíz 5 százalékát használják fel.

A Mekorot szakértői úgy találják, hogy vízfogyasztás a lakosok gazdasági erejének az arányában növekszik. A gazdagság és a vízfogyasztás közötti összefüggés egyebek között azzal bizonyítható, hogy Izrael települései között lakosaihoz képest a villás-úszómedencés Szávion fogyasztja a legtöbb vizet: minden lakosa 467 köbméter vizet fogyaszt évente, öt és félszer annyit, mint az átlag izraeli. ◙

2012. március 22., csütörtök

Halálába menekült a terrorista

A muzulmán terrorista a rohamozó rendőrökkel szemben nem volt annyira bátor, mint a kisgyerekekkel szemben. Toulouse-i jelentés szerint a 23 éves algériai arab bevándorló, Mohamed Merah, aki összesen hét embert, köztük három gyereket gyilkolt meg ideológiai motivációval, a lakásba behatoló kommandósok elől menekült az ablakhoz, ahonnan gépfegyverrel kiugrott és halálra zúzta magát.

Merah összesen harminc órán át tartózkodott a kommandósok által körülzárt lakóházban, eközben több géppisztolyból is tüzelt a kommandósokra. "Ilyen heves tűzharcot még nem láttunk" – nyilatkoztak.

Merah francia közlés szerint Pakisztánban és Afganisztánban járt és ott az El Kaida táboraiban kapott speciális kiképzést. 

Franciaországban és vélhetőleg minden országban, ahol jelentős zsidó közösségek élnek, fokozott védelmet biztosítanak a zsinagógáknak és a zsidó intézmények, különös tekintettel a közeledő Pészách ünnepre. ◙

Kesztyűs kéz, vagy impotencia?

Több, mint huszonnégy órával azután, hogy a négyemeletes lakóházat, amelynek egyik emeletén a gyilkos algériai bevándorló terrorista tartózkodik, körülvette a francia rendőrségi kommandó – még mindig várakoznak, és időnként tárgyalnak is vele.

A megjelölt cél: élve kézrekeríteni a gyilkost.

Az izraeli rádió Toulouse-ban, a helyszínhez közel tartózkodó riportere szerint Mohammed Merah az esti órák óta nem kommunikál a rendőrökkel. Egyes feltételezések szerint öngyilkos lett, miután este kijelentette, hogy fegyverrel a kezében akar meghalni. Ellenőrizni azonban nem akarják az állapotát, mert esetleg éppen ez vezethet az öngyilkosságához.

Nehéz megérteni a francia fegyveresek időhúzását egy kriminális gyilkossal. A zsidó rabbin és a három kisgyereken kívül korábban francia katonákat is meggyilkolt.

Hogy ez kesztyűs kéz érthetetlen politikája, netán a harcosok impotenciája, ódzkodása a harci érintkezés felvételétől, nem tudható.

A dráma befejezése csütörtökön, a délelőtti órákban – húzódik. Akárcsak az afrikai bevándorlókkal telítődő Franciaország és az európai fehér ember drámája. ◙