Tűzváltás a Gázai-övezet határán – a Goláni egység katonája elesett

Péntekre virradó hajnalban a Gázai-övezet határán őrködő Goláni-hadosztály egység riasztást kapott a biztonsági kerítés megsértéséről.

Az egység felderítő szakasza útnak indult, hogy megvizsgálja a kerítést. A még alig pirkadó hajnal és a sűrű köd miatt nem észlelték időben, hogy az acélkerítést átvágták és a határsértő már izraeli területen halad tovább.

A fegyveres arab időközben elérte az egység táborát és tüzet nyitott a katonákra. A katonák viszonozták a tüzet. A tűzváltásban életét vesztette Netánél Mosiasvili 21 éves törzsőrmester. A behatolót a katonák rövid tűzharc után leküzdötték.

Az elesett törzsőrmester Askelon lakosa volt, „fighter” tipusú katona és tanulmányai során rendkívüli képességeket bizonyító ember. A hősi halottat aznap délben eltemették Askelon katonai temetőjében.

Gázában az Iszlám Dzsihád közölte, hogy embere hatolt át sikerrel a megerősített kerítésen. Később ugyanezt a szervezet cáfolta.

A hadsereg vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy miképpen volt képes a fegyveres palesztin megközelíteni az elektronikai megfigyelő rendszerrel védett kerítést és azt át is vágni, majd viszonylag sokáig észrevétlenül előrehaladni izraeli területen.

A vizsgálat első eredményei arra mutatnak, hogy eddig nem használt eszközök jutottak a terrorszervezetek tulajdonába, amelyekkel semlegesíteni tudnak egyes határvédelmi eszközöket. ◙

Áttörés vallásügyben: az állam fennállása óta első ízben nem-ortodox rabbikat is elismer

Izrael Állama fennállása óta csak az ortodoxokat ismeri el a zsidó vallás számos áramlata közül. Az állam kizárólag ortodox ritust követő askenáz- szefárd- és jemeni rabbikat nevez ki, alkalmaz és fizet mint városi, települési rabbikat. A katonai rabbinátus is ortodox jellegű: a hadseregben szolgáló rabbik, kósersági felügyelők mind ortodoxok.

Ben Gurion, az első miniszterelnök Izrael kikiáltása után a teljes rabbinátusi hatáskört az ortodoxok kezébe tette le . (Az “öreg”, bár rabbik és tanítók leszármazottja volt, maga inkább a távol-keleti vallások titkait kutatta. Herzl és Jabotinsky, a két legnagyobb hatású cionista vezető közismerten ateista volt.)

Izrael az egyetlen nyugatinak mondott, fejlett társadalmú ország, ahol az állam és a vallás nincs különválasztva. Ennek oka az ellenséges arab és muzulmán „tenger” által körülvett kis ország (26,000 km² a „vitatott területekkel” együtt) zsidó jellegének a megőrzése. Azt pedig, hogy Izraelben ki számít zsidónak és ki nem – a szigorúan ortodox rabbinátus ítészei döntik el.

Izraelben a zsidó egyértelműen nemzet lett – ahogy valójában mindig is volt. Az állam zsidó polgárait senki nem kötelezheti a vallási előírások betartására – akárcsak másutt, itt is bőven akadnak magukat nyíltan ateistának vallók – ugyanakkor a házasság, a válás, a temetkezés kizárólagosan a rabbinátus közreműködésével történik. Minden zsidó polgár számára. (Vannak kibúvók.) Az Izraelen kívül végzett betérítések elbírálása is az itteni rabbinátus hatáskörébe tartozik.

Az Izraelen kívül élő zsidóság zöme más, az ortodoxénál liberálisabb vallási áramlatok híve, ha egyáltalán tart valamilyen formában vallást. (Vonatkozik ez a Magyarországon élő zsidóságra is.) Az Egyesült Államokban élő zsidóság körében is kisebbségben vannak az ortodoxok. Az Izraelt pénzzel és politikai befolyással támogató zsidók zömmel nem-ortodoxok (egyes ultraortodoxok, mint például a magyarországi eredetű „Szatmári” haszidok élesen elítélik a cionizmust, Izrael Állam 1948-as megalapítását Istenkísértésnek tartják.)

Magában Izraelben kis számmal van jelen a konzervatív és a reform-zsidóság. Néhány zsinagógájukat a hívek tartják fenn, rabbijait az állam mindeddig nem ismerte el rabbinak és nem is fizeti. A helyzetet a hívek a lelkiismereti szabadság megsértésének tartják és 2005. szeptemberében a Legfelsőbb Bírósághoz folyamodtak sérelmük orvoslására.

Jehuda Weinstein, a kormány jogtanácsosa a héten a Legfelsőbb Bíróság tudomására hozta: az állam a jövőben egyformán dotálja az ortodox és a nem-ortodox rabbikat, köztük a női reformrabbikat is. A rabbinátus, a kormány vallásos miniszterei és a vallásos pártok képviselői tiltakoznak, bár az új „játékosok” továbbra sem vesznek részt a rabbinátus munkájában. Ezentúl azonban hivatalosan is „nem-ortodox közösségek rabbijai” lesznek, nem csupán „közösségi vezetők”. ◙

Adóemelések, költségvetési karcsúsítás heteken belül

A Kincstárnak sietős. A Pénzügyminisztérium 2013. január 1 helyett már az idei második félév kezdetekor, július 1-én életbe léptetné a nagyközönségre váró „csapásokat” (a talán túlzó héber kifejezéssel: „gzérot”). 

A „Jediot Ahronot” napilap értesülése szerint Juvál Steinitz pénzügyminiszter már kiadta az utasításokat a pénzügyminisztérium és az adóhatóság szakértőinek az új adónemek, illetve az állami kiadások lefaragásának az előkészítésére. Az ok: az állami költségvetés súlyos hiánya, amely állítólag már május hó végén 20 milliárd sékelt tesz ki, éspedig a kormány előre nem látható többletkiadásai miatt.

A lap értesülései szerint a legfontosabb várható intézkedések:

• Az általános forgalmi adó (máám) emelése 16%-ról 17%-ra

• A dohányárura kivetett jövedéki adójának és az alkoholfélék adójának az emelése

• Az infrastruktúra (országút- és vasúthálózat, erőművek, stb.) fejlesztésének az elhalasztása

• Kétmilliárd sékeles lefaragás valamennyi minisztérium költségvetéséből

Az intézkedéseket a kormánynak a Kneszet elé kell vinnie. A törvényjavaslatok elfogadásának a Netanjáhu-Mofáz kormány 94 százalékos többsége révén aligha lesz akadálya.

Mint a fentiekből látható, a kormány nem csak a nagyközönségtől tervezi „bevasalni” a hiányt, hanem az állami kiadásokat is megregulázza. Ám az általános karcsúsítás minden bizonnyal hatással lesz a Bituách Leumi járadékokra, az egészségügyre és a közoktatásra is.

A „máám” emelésének a híre kisebb vásárlási lázat idézhet elő a lakás- és járműpiacon, ahol az egy százalékos adónövekedés is komoly összeggel növeli a vételárat.

A dohányáru és az alkohol árának az emelése napokon belül várható, hogy az állam elkerülje az áruhalmozást. Ezt az intézkedést a kormány utólag is elfogadtathatja a Kneszet pénzügyi bizottságával.

A július 1-től megtett takarékossági és adóemelési intézkedések tervek szerint összesen 5 milliárd sékel bevételt jelentenének, azaz ennyivel mérséklik a 20 milliárdos hiányt.

A 2013-as évi költségvetésben a kormány kénytelen lesz folytatni a megszorításokkal és adóemelésekkel súlyosbított politikát. A – jó esetben – fennmaradó 15 milliárd sékeles hiányt is el kell tüntetnie, és az újonnan felmerülő, előre nem látható költségeket is fedeznie kell. Mindezt pedig egy olyan évben, amelynek a végén választások lesznek!

A 3 százalékos költségvetési hiányt azonban Izrael sem lépheti át, mivel az az ország hitel-minősítésének a leminősítésével jár. Ez pedig a pénzpiacon drága hitelek felvételére kényszerítené az államgazdaságot. ◙

FORRÁS: Jediot Ahronot