Izrael Állama fennállása óta csak az ortodoxokat ismeri el a zsidó vallás számos áramlata közül. Az állam kizárólag ortodox ritust követő askenáz- szefárd- és jemeni rabbikat nevez ki, alkalmaz és fizet mint városi, települési rabbikat. A katonai rabbinátus is ortodox jellegű: a hadseregben szolgáló rabbik, kósersági felügyelők mind ortodoxok.
Ben Gurion, az első miniszterelnök Izrael kikiáltása után a teljes rabbinátusi hatáskört az ortodoxok kezébe tette le . (Az “öreg”, bár rabbik és tanítók leszármazottja volt, maga inkább a távol-keleti vallások titkait kutatta. Herzl és Jabotinsky, a két legnagyobb hatású cionista vezető közismerten ateista volt.)
Izrael az egyetlen nyugatinak mondott, fejlett társadalmú ország, ahol az állam és a vallás nincs különválasztva. Ennek oka az ellenséges arab és muzulmán „tenger” által körülvett kis ország (26,000 km² a „vitatott területekkel” együtt) zsidó jellegének a megőrzése. Azt pedig, hogy Izraelben ki számít zsidónak és ki nem – a szigorúan ortodox rabbinátus ítészei döntik el.
Izraelben a zsidó egyértelműen nemzet lett – ahogy valójában mindig is volt. Az állam zsidó polgárait senki nem kötelezheti a vallási előírások betartására – akárcsak másutt, itt is bőven akadnak magukat nyíltan ateistának vallók – ugyanakkor a házasság, a válás, a temetkezés kizárólagosan a rabbinátus közreműködésével történik. Minden zsidó polgár számára. (Vannak kibúvók.) Az Izraelen kívül végzett betérítések elbírálása is az itteni rabbinátus hatáskörébe tartozik.
Az Izraelen kívül élő zsidóság zöme más, az ortodoxénál liberálisabb vallási áramlatok híve, ha egyáltalán tart valamilyen formában vallást. (Vonatkozik ez a Magyarországon élő zsidóságra is.) Az Egyesült Államokban élő zsidóság körében is kisebbségben vannak az ortodoxok. Az Izraelt pénzzel és politikai befolyással támogató zsidók zömmel nem-ortodoxok (egyes ultraortodoxok, mint például a magyarországi eredetű „Szatmári” haszidok élesen elítélik a cionizmust, Izrael Állam 1948-as megalapítását Istenkísértésnek tartják.)
Magában Izraelben kis számmal van jelen a konzervatív és a reform-zsidóság. Néhány zsinagógájukat a hívek tartják fenn, rabbijait az állam mindeddig nem ismerte el rabbinak és nem is fizeti. A helyzetet a hívek a lelkiismereti szabadság megsértésének tartják és 2005. szeptemberében a Legfelsőbb Bírósághoz folyamodtak sérelmük orvoslására.
Jehuda Weinstein, a kormány jogtanácsosa a héten a Legfelsőbb Bíróság tudomására hozta: az állam a jövőben egyformán dotálja az ortodox és a nem-ortodox rabbikat, köztük a női reformrabbikat is. A rabbinátus, a kormány vallásos miniszterei és a vallásos pártok képviselői tiltakoznak, bár az új „játékosok” továbbra sem vesznek részt a rabbinátus munkájában. Ezentúl azonban hivatalosan is „nem-ortodox közösségek rabbijai” lesznek, nem csupán „közösségi vezetők”. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése