El Al: szerencsés kényszerleszállás Londonban • Felszállás után kigyulladt az egyik motor

Az El Al izraeli légitársaság 400-747 tipusú gépe csütörtökre virradó éjjel a londoni Heathrow repülőtérről szállt fel a loddi Ben Gurion repülőtér irányába, fedélzetén 411 utassal és a személyzettel.

A felszállás után 20 perccel a gép 26 ezer láb (8 ezer méter) magaságban volt, amikor a jobb szárny melletti egyik motorból szikrák törtek elő. A motor az utasok legnagyobb rémületére perceken belül lángba borult.

A pilóta, az Izraeli Légierő tartalékos ezredese, Ilán Margalit leoltotta a meghibásodott motort és visszafordult a reptérre. Heathrow megkapta a jelentést: fél órán belül kényszerleszállásra kerül sor.

“A felszállás utáni percekben ütést éreztem a jobbszárny felől. A gép kissé jobbra fordult. Nemsokára az egyik légikisasszony bejött a pilótafülkébe és jelentette: ég a motor! Miután a lángoló motort kikapcsoltam, vészhelyzet-üzenetet küldtem Heathrow-nak, majd az utasokkal hangszórón át közöltem, hogy rendes leszállást hajtunk végre" – elevenítette fel a történteket másnap a kapitány.

A légikísérők felszólították az utasokat, hogy zárjanak be minden csomagtartót, mert nemsokára kényszerleszállást hajtanak végre. Az utasokban, mondani sem kell, rémületet keltett a jobbszárnyon lángoló motor látványa és az imént elhangzott bejelentések. Az egyik utas eszméletét vesztette, a mögötte ülő orvos kezelésbe vette.

A kitörő pániknak a veterán pilóta vette elejét. Miután a gép működését a felmerült súlyos hiba lokalizálása után teljes irányítás alá vette, kilépett a pilótafülkéből, és röviden elmagyarázta, mi történt és mire észül.

“A kapitány megjelenése hihetetlen hatással volt mindenkire. Másodperceken belül helyreállt a nyugalom” – tanúsították az utasok egyhangúan.

Közben a repülőtéren felkészültek a kényszerleszállást végrehajtó gép fogadására. A kijelölt leszállópályán tűzoltó- és mentőautók tucatjai sorakoztak fel. Margalit kapitány hibátlan, síma leszállást hajtott végre.

A veszély elhárult. Ehhez képest apró kényelmetlenség, hogy Heathrow nem volt felkészülve a 411 utas fogadására, akik további 4 órát (!) töltöttek a gépben. A kapitány ekkor sem hagyta el utasait: leszállt, autóbuszokat szerzett és csoportonként eligazította őket ideiglenes szállásukra.

Mi okozta a hibát? A motorházba motorolaj hatolt be, az gyulladt be, nem a gép üzemanyaga, a kerozin.

Eliézer Sakédi, az El Al légitársaság vezérigazgatója köszönetet mondott Ilán Margalit pilótának, a másodpilótának és a személyzetnek.

Több utas azonban nem csak nekik tulajdonítja a végzetessé válható repülőút szerencsés kimenetelét. A gépen egy több ezer Bibliát tartalmazó csomag is utazott... ◙

Egyenlő teherviselés - hiábavaló igyekezet?

“Forró krumpli” (hot potato) – ez az angolszász sajtóban az olyan probléma neve, amelytől mindenki menekül. Amit minden felelős politikus minél gyorsabban továbbdob, mert megégeti a kezét.

Ilyen, évtizedek óta húzódó probléma Izraelben a chárédi, más néven ultraortodox fiatalok katonai szolgálata.

A probléma az állammal egyidős. Ben Gurion adott a katonai szolgálat alóli felmentást a hitleri pusztítás elől megmenekült 400 jesiva-bóchernek (-diáknak). Az egykori liberális rendelkezésnek és a sokgyerekes chárédi családmodellnek köszönhetően ma már e fiatalok tízezrei mentesülnek a hároméves katonai szolgálat alól, ami egyre keserűbb ellenérzést vált ki a világi és a hagyományhű, de náluk kevésbé vallástartó többségből.

A különböző kormányzatok évek óta keresik az egyenlő honvédelmi teherviselés törvényes megoldását, és annak kidolgozására szakértői bizottságokat hoztak létre:

• 1999-ben Ehud Barak akkori miniszterelnök – ma honvédelmi miniszter – bizottságot nevezett ki a chárédi fiatalemberek behívásának a törvényes kidolgozására. A bizottság élére a Legfelsőbb Bíróság bíráját, Cvi Tált nevezte ki.

• 2002-ben a Kneszet törvényt fogadott el – ez a Tál törvény, héberül “Chok Tál” – , melynek értelmében a jesiva-bócherek, akik kizárólag Tóra-tanulással foglalkoznak, 18 éves korukban – ez a behívások kora – 22 éves korukig halasztást kapnak. Ekkor további éves halasztást kérhetnek, ami alatt szakmát tanulhatnak vagy dolgozhatnak. Ezt követően bevonulhatnak, fegyvertelen szolgálatot vállalhatnak – vagy visszamehetnek a jesivába.

• 2012. február 12-én a Legfelsőbb Bíróság Dorit Béjnis főbíró elnökletével úgy ítélkezett, hogy a Tál törvény nem alkotmányos, mert sérti a hadseregben szolgálók emberi méltóságát. A fő indok a chárédi bevonulók rendkívül alacsony száma. Az ítélet kimondja még, hogy a törvény hatálya nem hosszabbítandó meg eredeti határideje, 2012. augusztus 1 után.

• 2012. májusában a Netanjáhu-kormány újabb bizottságot nevezett ki Jochánán Plesner Kadima-képviselő vezetésével “az egyenlő teherviselés elősegítésére”. Plesner korábban a hadügyi és külügyi bizottságban ezzel a témával foglalkozott, ezért esett rá a választás. Az afroázsiai származású vallásos zsidók SÁSZ pártja és az európai eredetű ortodox Tórahű Zsidóság (Jáhádut háTorá) nem küldött képviselőket a bizottságba. E két párt elvből ellenzi a jesiva-bócherek katonai szolgálatát. 

Avigdor Lieberman kivonta pártja, a jobboldali, főként oroszországi eredetű bevándorlók-támogatta Izrael az otthonunk (Jiszráél Béjténu) képviselőjét, az ugyancsak jobboldali, nemzeti-vallásos Zsidó Otthon (Bájit háJehudi) ugyanígy tett, majd a chárédieket képviselő Jákov Weinroth ügyvéd távozott.

• 2012. július 2-án Binjámin Netanjáhu miniszterelnök rendelettel feloszlatta a Plesner-bizottságot, miután több koalíciós partner kihátrált mögüle.  

Általános nézet szerint a bizottság feloszlatása a chárédiekkel történt egyeztetés révén történt, ami politikai pofon Saul Mofáznak, aki Netanjáhu kérése ellenére szerdán közzé tette a kormányfő által feloszlatott bizottság javaslatát. 

Ezen elvek lényege: 2016-ig a jesiva-bócherek 75 százalékának katonai vagy polgári szolgálatot kell teljesítenie, a szolgálat alól kibúvókat családi és egyéb szociális juttatások csökkentésével büntetné, és a chárédi jesivák támogatását a benne tanulók szolgálati arányától tenné függővé.

A Kadima-frakció tagjai valószínűsítették, hogy amennyiben a Plesner-bizottság által kidolgozott elveket nem ültetik át a gyakorlatba, a párt visszatér az ellenzékbe. 

Seli Jechimovics, a Munkapárt elnöke hírek szerint törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a Kneszet feloszlatásáról és új választások kiírásáról. ◙

Netanjáhu: általános tervezet az egyenlő honvédelmi teherviselésre

Az „egyenlő teherviselés”, vagyis az általános hadkötelezettség, és az azzal foglalkozó Plesner-bizottság minapi feloszlatása körül kirobbant koalíciós válság után Binjamin Netanjáhu szerdán kijelentette: kormánya el fogja érni a chárédi (ultraortodox), és a milliós izraeli arab lakosság részvételének a drasztikus növelését a honvédelemben, illetve a nemzeti közszolgálatban.

A kormányfő átfogó tervről beszélt, ami, úgymond, "történelmi változást fog hozni az izraeli társadalomban".

Az általa kinevezett, majd feloszlatott Plesner-bizottság ajánlásait fontos elveknek nevezte.

Az izraeli lakosság körében egyre nagyobb százalékot kitevő zsidó ultraortodox, valamint az izraeli arab lakosság fiatalsága nem teljesít katonai szolgálatot, ami növekvő társadalmi elégedetlenség forrása az izraeli társadalomban.

A hagyománykövető, nem-ultraortodox életvitelű fiúk a világi szemléletűekhez hasonló katonai szolgálatot teljesítenek. A beduin lakosság egy része és az izraeli drúz és cserkesz lakosság szinte egésze ugyancsak.

A behívót a fiatalok általában 18 éves korban kapják meg. A szolgálat időtartama fiúknak három, lányoknak két év. Vallásos házból származó lányok és férjezett fiatalkorú asszonyok kérhetik felmentésüket, illetve nemzeti szolgálatba történő beosztásukat.

A katonák (férfiak) többsége leszerelés után évente teljesít tartalékos szolgálatot, többnyire három-négy hetes időtartamra. ◙