Csúcsfeszültség a Templomhegyen • A rendőrség nem enged fel zsidó imádkozókat

Vasárnap estig tart a két jeruzsálemi Templom (egyik a Salamon, másik a Heródes által épített Szentély) elpusztításának a gyász- és böjtnapja.

A két Templom elpusztítása – az egyik a babilóniaiak, a másik a rómaiak által – a zsidó hagyomány szerint ugyanarra a napra, Áv hónap 9.-re esett: az elsőt Nebukadnécár hadai rombolták le a keresztény időszámítás előtt 587-ben, a másodikat Titusz légiói, a keresztény időszámítás 70. évében.

A jeruzsálemi Óváros 1967. júniusában történt visszafoglalása óta tömegek sietnek már a reggeli órákban a Nyugati Fal elé, amely a Szentély alapjául szolgáló Templomhegy egyik támfalának a maradványa, hogy ott az ‘Éjchá’ kezdetű sirámokat imádkozzák. Mások – jóval kevesebben – ezen a napon felmennek a Templomhegyre, ahol az egykori Templomok helyén két mecset áll.

A Templomhegyen való látogatás egyrészt ellenkezik az ortodox rabbinátus tilalmával – a legszentebb helyre csak azt követően volt szabad zsidóknak felmenni, hogy a ‘kohanim’ – papok – a népet rituálisan megtisztították, és ez immár közel 2000 éve nem történik meg. Másrészt a zsidók jelenléte rendszerint kivívja a muzulmánok hisztérikus tiltakozását, őrjöngő ordítozását, gyakran kődobálását, amit csak a rendőri erők képesek lecsitítani.

Most, 2012-ben a gyásznap a muzulmán Ramadan bőjthónappal esik egybe, és a feszültség várhatóan csúcspontra fog hágni – hacsak a nyári hőség nem lohasztja le a templomhegyi muzulmán ájtatoskodók harci kedvét.

A jeruzsálemi rendőrség nem engedett fel zsidó imádkozókat a Templomhegyre. A nemzeti gyásznap este nyolc órakor különleges események nélkül ért véget. ◙ 

„Hogy ne jussunk Görögország helyzetébe” – adó- és áremelések, költségvetési visszavágások

Pénteken, július 27-én a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a sajtó által „gzérot”-nak (kb. „balítélet”) nevezett intézkedési csomag részleteit, amelyet vita és megszavazás végett hétfőn terjesztenek a kormány elé.

A Pénzügyminisztérium azzal indokolja az igen népszerűtlen intézkedéseket, hogy általuk elkerülhető a következő év költségvetésének a deficitje, amely nem haladhatja meg a 3 százalékot. Emellett a kormány szándéka a gazdasági növekedés legalább az eddigi szinten tartása és az alacsony munkanélküliség.

A tervezett intézkedések leglényegesebb elemei:

• Az értéktöbblet-adó (mász erech-muszáf, MÁÁM) 1 százalékkal történő emelése, a jelenlegi 16 százalékról 17 százalékra

• A jövedelmi adó (mász háchnászá) emelése 1 százalékkal azoknak, akik a jelenlegi havi átlagjövedelemnél, 8800 sékelnél többet keresnek

• Megnövelt adó a 67,000 sékelt meghaladó havi jövedelmekre („gazdagok adója”)
• Bizonyos árucikkek árának emelése (a sör és a cigaretta árát csütörtökre virradó éjjel már emelték)

• Valamennyi minisztérium idei költségvetésének 5 százalékos visszavágása

• Valamennyi minisztérium jövő évi költségvetésének 3 százalékos visszavágása 
(a hadügyi és a szociális kiadásokhoz valószínűleg nem nyúlnak)

A kormány gazdasági szakértői azt várják, hogy fenti intézkedések a jövő évig összesen 14,5 milliárd sékelt hoznak az államkincstárnak. Ebből lehet majd fedezni egyebek között az egyiptomi határkerítés megépítését az afrikai beözönlés leállítására, a tűzoltóság teljes átszervezését, és a hátország védelmének hatékonyabb megszervezését egy esetleges jövendő rakétaháborúra.

Juvál Steinitz pénzügyminiszter pénteken délben úgy nyilatkozott, hogy a tervezett lépések „védelmi vonalat” jelentenek Izrael gazdaságának, amely meggátolja, hogy Izrael egy, a görögországihoz vagy a spanyolországihoz hasonló válsággal találja magát szemben.

Netanjáhu miniszterelnök is védelmébe vette a gazdasági tervcsomagot, mondván, „többet veszünk el attól, akinek van, mint attól, akinek nincs”.

A végső szót a hétfői (július 30) kormányülés mondja ki. ◙

Szíriai nyugtalanság: izraeli határ-erődítés a Golánon

A szíriai polgárháborús helyzet az arab ország déli, Izraellel határos  területein is érezhető. A Golán-fennsík egyes pontjairól láthatók és tompán hallhatók a kormányerők és a felkelők közötti fegyveres összetűzések lövöldözései.

Az Izraeli Hadsereg műszaki alakulatai az utóbbi hetekben a határzár megerősítésével és a határkerítéssel párhuzamos akadály-építéssel foglalkoznak.

Izrael biztonsági döntéshozói két forgatókönyvet képzelnek el.

Az egyik egy, a Basar Asszad elnök uralmát felváltó iszlamista rezsim, amely a nehezen ellenőrizhető hegyi terepen terroristákat szivárogtatna át izraeli területre. A másik egy elhúzódó, az eddiginél is véresebb polgárháború, amelynek révén menekültek ezrei, tízezrei törnének át izraeli területre.

A sürgetett tempóban folyó határ-erődítési munkálatok mindkét eshetőség biztonsági kockázatát csökkentik minimumra. 

♦

Arab hírügynökségi jelentések szerint II. Abdallah jordániai király rendkívüli helyzetet hirdetett ki országában a szíriai helyzet miatt, miután az északi szomszédból érkező menekültek száma elérte a negyed milliót. ◙