Eladó a Szuezi csatorna! Először – másodszor – ki veszi meg?

Az egyiptomi ellenzék tüntet. Egyelőre szabad tüntetni. A muzulmánnak, de felvilágosultnak és demokratikusnak tűnni vágyó új rendszer ezt megengedi.

“Őfelsége ellenzéke” egy titkos terv közeli végrehajtásától tart. Mohammed Murszi kormánya és a mögötte álló Muzulmán Testvériség – az ellenzék értesülése szerint – bérbe adná a Szuezi csatornát, amely Egyiptomnak éppen annyira jelképe, mint a piramisok, vagy éppen a Nílus és az azon épült Asszuáni nagygát. 

(Ha csipkelődni támad kedvünk a lokálpatrióta egyiptomiakkal, megjegyezhetjük: fentiek egyike sem a ma ott élő arabokat dícséri. Azt, hogy a folyam Allah alkotása, senki sem vonja kétségbe arrafelé. A gizehi Szfinxet és a piramisokat egy valamikor létezett rejtélyes magaskultúra hordozói építették, a Csatorna francia és osztrák mérnökök műve volt a 19. század második felében, a nagygátat pedig 1960 és 1970 között az akkor még tényleg “nagy” Szovjetunió mérnökei tervezték.)

A Szuezi Csatorna e tisztességen kívül az ország egyik komoly jövedelemforrása. Murszi kormánya bérbe adná – más források szerint eladná – a Csatornát.

Ki lenne a vevő? Nos, a vevő Katar lenne, az olajban, pontosan annak jövedelme aranyában fürdő arab emírség, a Perzsa-öböl partján. A dúsgazdag és konzervatív muzulmán emírség a Murszi-féle hatalomátvétel óta Egyiptom egyik legbőkezűbb befektetőjévé nőtte ki magát. Három hete, amikor Hamad ibn Halífa emír Kairóba látogatott, nyomban 2 milliárd dolláros segélyt ajánlott fel, amit megtoldott egy 10 millió dolláros befektetési ígérettel Katar-i üzletemberek részéről.

Egyiptom viszont igen nagy pénzügyi gondokkal küzd. Jelenleg 22,5 milliárd dollárra teszik a kormányzat költségvetési hiányát, miközben az állami devizatartalékok kimerülőben vannak. Az ellenzék egyébként Murszi pártja és a mögötte álló Testvériség választási győzelmét is Katar bőkezű pénzügyi támogatásának tudja be: mint emlékezetes, Murszi igen kis többséggel győzött.

A Katarból származó egyiptomi befektetések a 2011. februári kormány- és rendszerváltás óta 74 százalékkal (!) nőttek. ◙

FORRÁS: ynet, a Jediot Ahronot internetes hírportálja

Siita-szunnita összeölelkezés • Egyiptom és Irán: stratégiai partnerség • Murszi: „Új világrendet!”

Mohammed Murszi egyiptomi elnököt teljes diplomáciai tiszteletadással fogadta vendéglátója, Mahmud Ahmadinezsád, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke. Murszi személyében több, mint harminc év óta első ízben érkezik egyiptomi államférfi Iránba.  

Az egyiptomi államfő az el nem kötelezett országok Teheránban tartott értekezletére érkezett, amelynek 120 tagja az úgynevezett Harmadik Világ afrikai, ázsiai és kisebb arányban latin-amerikai „fejlődő” (azaz, sajnos, zömmel fejlődésképtelen társadalmakkal rendelkező) államai.

Mahmud Ahmadinezsád tüntető szívélyességet nyilvánított vendége felé, aki nem takarékoskodott a figyelemre méltó megnyilatkozásokkal.

„A jelenkori történelem legkritikusabb szakasza előtt állunk.” E kijelentése egyéni értékelést tükrözhet, bár az őt pártoló szervezet, a Muzulmán Testvériség, az iráni síiták és az utóbbiak által felfegyverzett libanoni Hezbollah valóban generálhat történelmi szinten kritikus helyzeteket.

„A Biztonsági Tanács megreformálása legyen az első lépés a 21. század új világrendje felé, amely rend többé nem a 20. század visszatükröződése” – tette közzé nagyléptékű gondolatait a Föld bolygó lakóinak jövőjéről. Murszi egy „a jelenleginél igazságosabb világ” szükségességéről is beszélt.

Mohammed Murszi elnök méltatta az országa és Irán közötti stratégiai partnerséget – legalábbis Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök irodája által kiadott kommüniké szerint.

Az értekezlet vendéglátója, Ahmadinezsád az egyiptomi vendég előtt kijelentette: „A cionista rezsim fenyegetést jelent a körzet népei és az egész világ számára”.   

Az értekezletre Mahmud Abbász, a Palesztin Önkormányzat elnöke is hivatalos. A közte és Ahmadinezsád közti megbeszélésről nem jelent meg tájékoztató.

Egyiptom és Irán az Iszlám két nagy ágának, a szunnita és a síita ágnak a legfőbb képviselői innen és onnan. Egymásra találásuk az iráni világi vezetés bukása után 33 évvel, és az egyiptomi világi vezetés bukása után másfél évvel látszik megvalósulni. A szunnita Muzulmán Testvériség és a síita ajatolla-rendszer összeölelkezése mögött a nyugati „fehér” kultúra és értékrend, és annak egyetlen Közel-Keleti képviselője, Izrael gyűlölete gyanítható. ◙

Szdérot: közvetlen találat ért egy házat

Pénteken (augusztus 31) reggel hat óra tájban két rakétát lőttek ki a Gázai-övezetből Szdérot városra. Az egyik rakéta telibe talált egy házat, amelynek tetején a rakéta felrobbant, kettévált és a szomszéd házat is megrongálta.

A lakók a riasztás pillanatában a közeli óvóhelyre menekültek, így maradtak épen. Egy asszonyt sokkos állapotban a helyszínen láttak el. ◙