A Moszád öt nappal a Jom Kippuri háború előtt tudta, de nem mondta...

A Honvédelmi Minisztérium csütörtökön, szeptember 20-án betekintést engedélyezett az archivumában őrzött, eddig szigorúan titkosként kezelt Agranat-bizottság jelentéseiről készült jegyzőkönyvekbe.

Az Agranat-bizottság az 1973. október 6-án kirobbant Jom Kippuri háború körülményeit, és a súlyos veszteségekért viselt felelősséget volt hivatva kivizsgálni. (Halottakban 2650 fő volt a veszteség.)

A jelentés szerint a Moszád, az izraeli külső hírszerzés öt nappal (!) a háború kitörése előtt informálva volt arról, hogy Egyiptom egy héten belül háborút indít, és a határra történő felvonulást katonai gyakorlat örve alatt kívánja végrehajtani.

Alfred Éjni, a Moszad főnök-helyettese október 4-ről 5-re virradó éjjel „drótot” kapott egyiptomi ügynökétől, Ashraf Marwantól, aki Anuar Szadat egyiptomi elnök irodavezetője volt: Egyiptom napokon belül megindítja a háborút Izrael ellen! 

Éjni azonnal telefonált főnökének, vagyis a Moszád főnökének, Cvi Zamirnak, aki, benyomása szerint, „félig alva” fogadta a jelentést, talán ezért nem fogta fel annak rendkívüli jelentőségét.

Az információt nem juttatták el Golda Meir akkori kormányfőhöz. 

Jiszráél Lior dandártábornok, aki a miniszterelnök hadügyi titkára volt, elmondta a bizottság előtt, hogy amennyiben tudomása lett volna a Moszád által szerzett információról, azonnal tájékoztatta volna Jigál Allon tartalékos tábornokot, aki akkor miniszterelnök-helyettesi feladatot látott el. 

Végül Éli Zeirá, az AMAN, a katonai hírszerzés főnöke tájékoztatta Cvi Zamirt a rendelkezésre álló információk részleteiről.  

Jiszráél Lior hadügyi titkár a bizottság előtt elmondta: két héttel a Jom Kippuri háború kezdete előtt a Moszád olyan információt juttatott el Golda Meir miniszterelnökhöz, hogy Egyiptom vegyi- és nukleáris fejjel ellátott Scud-rakétákat kapott a Szovjetuniótól. Zamir Moszád-főnök az értesülés hitelét kétségbe vonta, miután egy ilyen lépés szerinte túlságosan kiélezte volna az oroszok és az amerikaiak között fennálló feszültséget. ◙ 

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió "BÉT" műsora 

Chájim Chefer 1925 – 2012

Ros Hasana második napján, szeptember 18-án Tel Avivban, 87 éves korában elhunyt Chájim Chefer.

Izrael emblematikus slágerszöveg-szerzője volt. Költő és író, katona, diplomata, újságíró – sokoldalú, briliáns tehetségű ember.

Lengyelországban született Chájim Feiner névvel. Szüleivel és nővérével 1936-ban érkezett az országba. Első verseit gyerekfejjel jelentette meg. Alig 17 évesen a Pálmách, az útban lévő állam elit fegyveres szervezetének a katonájaként segédkezett a nácizmus elől menekülő zsidóknak az országba jutásban – Szírián keresztül.

A Függetlenségi Háborúban egy művész-alakulatban járta a harctereket. A régi izraeliek, ha meghallják a „Findzsán”, a „Jácánu át”, a „Hákráv háácháron", vagy a „Hej, hádzsip” slágercímeket, azonnal dúdolják a dallamot. A findzsán egyébként kávéfőző edényt jelent, a Jácánu át talán „Lassan bandukoltunk”-ként fordítható, a Kráv hááháron jelentése: „Az utolsó csata”, a dzsip jelentését nem kell magyarázni. A fülbemászó slágerek a háborús mindennapokról szólnak, a katonák két csata közti pihenőben dalolták őket. A „Rábotáj, háhisztoriá chozeret” (Uraim, a történelem ismétli önmagát) évtizedeken át volt Jaffa Jarkoni repertoárjának a gyöngyszeme. A „Hej, daroma” (Hej, délre) a Negevért folytatott harcoknak állít emléket.

A harcoló katonák előtt fellépő Jaffa Jarkoni és Sosana Damari voltak Chefer dalainak a legnépszerűbb tolmácsolói.

Később, a békésebb években Dan Ben-Amoc íróval, Pálmách-beli bajtársával, Tel Aviv vagánykirályával szatirikus színházat alapított, katonai együtteseknek írt sláger-szövegeket. A hetvenes évek elején a nagysikerű „Kazablan” című film betétdalai szövegét is ő írta (Jehorám Gáon feledhetetlen előadásában), de Efrájim Kison „Szálách Sábáti” filmje „Ach, ja rabb” jemeni stílusú dalának a szövege is Chefer költeménye.

Nyelvi bravúrjának állítanak tanúságot a Jediot Aharonot napilapban rendszeresen közölt verses prózái aktuális témákról.

Életművéért Chájim Chefer 1983-ban Izrael-díjban részesült (a magyar Kossuth-díjnak megfelelő, az állam által adományozott legmagasabb kitüntetés).

Egy időben kulturális attasé is volt az Egyesült Államokban. A bohém természetű intellektuel azonban nem mindig viselkedett diplomatikusan. Nagy felháborodást váltott ki az ország zsidó lakosság közel felét kitevő szefárdokból, amikor lenézően szólt az észak-afrikai zsidók énekművészetéről.

„Ne mondjanak utánam káddist. (Halottak lelki üdvéért mondott hagyományos ima.) Éjn-Hod művésztelep mellett, a dombtetőn lévő temetőben temessenek el. Legyen zene is: mondjuk, Szasa Argov egyik dala” – végrendelkezett egy tavaly májusban adott interjúban.

Chájim Chefer bűvész volt és művész. A héber nyelv bűvésze volt, és az élet művésze. ◙

Iráni atomenergia-főnök: Robbanóanyaggal rongálták meg a Fordo-i urándúsítót árammal ellátó távvezetéket

Ferejdun Abbászí Dauáni [Fereydoon Abbasi Davani], az Iráni Atomenergia Szervezet (IAEA) főnöke a 155. Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bécsi közgyűlésén tartott beszédében közölte: 2012. augusztus 17-én a Qom városból a Fordo komplexhez vezető erősáramú távvezetékeket ismeretlenek robbanóanyagok alkalmazásával megrongálták, a létesítmény áramellátását megszakították.

A Fordo-i föld alá telepített urándúsító telep az iráni atomfegyverkezési program egyik legfontosabb létesítménye, ahol 20 százalékosra dúsítják a feldolgozott uránt, amitől csak egy lépés az atomfegyverként használható 90 százalékos tisztaságú urán.

Dauáni feltette a kérdést: lehet-e véletlen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kérése, hogy a robbantást követő napon előzetes bejelentés nélküli ellenőrző látogatást kért a kérdéses helyszínen?

Az iráni "atom-főnök" azt is közölte, hogy korábban a Natanz-i létesítményhez vezető távvezetékeket is robbantások rongálták meg. ◙

FORRÁS: ynet hírportál