Barak-terv: második visszavonulás, ezúttal Júdeából és Somronból

Áriel Sáronnak a Gázai-övezettől való “elszakadási” (hitnatkut) terve és annak megvalósítása – 2005. augusztus-szeptember – után hét évvel Ehud Barak honvédelmi miniszter, korábbi miniszterelnök és vezérkari főnök is előállt a maga hasonló tervével.

Ám, míg Sáron a Gázai-övezetből vonta ki a hadsereget és telepítette ki a 8500 főnyi polgári lakosságot, Barak Júdea és Somron – az angolszász sajtóban West Bank, a magyar újságokban Ciszjordánia néven említik – területének nagyobb részétől gondol “elszakadni”, és onnan áttelepíteni a zsidó lakosságot.

(A Sáron-féle kitelepítés a Gázai-övezet teljes zsidó lakosságán kívül négy, a Somronban lévő kisebb településre is vonatkozott.)

Barak a maga terveit a “Jiszráél hájom” napilap hétfői (szeptember 24) számában megjelent interjú-előzetesben körvonalazta.

Eszerint amennyiben továbbra sem sikerülne tárgyalásos úton megegyezni a Palesztin Autonómiával a határokról, a biztonságról és egyéb, a két felet kölcsönösen érintő kérdésről, úgy Izraelnek egyoldalú tényeket kell majd teremtenie, aminek fájó, de szükséges része az ellenőrzött “Területek” egy részének az önkéntes feladása.

A Barak-terv az 1967-es Hatnapos Háború eredményeként megszállt területek stratégiailag fontos részeit megtartaná Izrael határain belül.

A megtartandó részek: Jeruzsálem Óvárosa, a ’67 óta épült negyedek (ezeket Izrael már annektálta), Mááléj Ádumim, a Hebron mellett épült Kirját-Árbá, a Jeruzsálem és Betlehem közti Gus-Ecion településlánc, északabbra a loddi Ben Gurion repülőtérre néző magaslatok, valamint Somronban Áriel városa. Egy ilyen elrendezés után izraeli fennhatóság alatt maradna a “telepes” zsidó lakosság mintegy 90 százaléka. A tervezet ugyanakkor több tucat kisebb zsidó település felszámolását irányozza elő. Az áttelepítendő családok kártérítésben részesülnének.

A Jordán-völgy és a Holttenger északnyugati partvidéke az ottani zsidó települések kiürítése után is izraeli katonai ellenőrzés alatt maradna: Izrael nem engedhet közvetlen palesztin határt Jordániával.

Erőszakos kitelepítés nem szerepel a tervekben. “Aki palesztin kormányzat alatt kíván maradni, ám maradjon” – mondta Barak, aki számukra öt éves “próbaidőt” jelölne ki az új szituációval való együttélés kiismerésére. (Barak a jelek szerint megfeledkezett Abu Mázen többször hangoztatott álláspontjáról: “A leendő Palesztin Államban egyetlen zsidó sem élhet.” )

“Jom Kippur előtt az ember önvizsgálatot tart. Izrael elmúlt 64 éves, Júdeában és Somronban is 45 éve vagyunk. Olyan elrendezést kell elérni, amely nem az ideológiákra, hanem a kőkemény valóságra alapoz. Ha az itteni zsidó lakosság 80-90 százalékát a végleges határokon belül tudjuk tartani, nagy eredményt értünk el” – olvasható az interjú-előzetesben.

Hogy ezt az elképzelést mennyire támogatná Binjamin Netanjáhu kormányfő és koalíciós partnerei – nyitott kérdés. ◙

Lieberman: NEM a Camp David-i egyezmény egyiptomi módosítására

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió által vasárnap, szeptember 23-án közvetített interjúban Avigdor Lieberman külügyminiszter reagált egy kairói riportra, amely a Camp David-i egyezmény biztonsági klauzulái módosításának a lehetőségét vetette fel. 

A módosítás az egyiptomi haderőnek a Sínai félszigetről kiinduló terrortevékenységre adott válaszként növelné a félszigeten, az izraeli határ közelében állomásoztatható egyiptomi haderő létszámát és fegyvereinek a minőségét.

Lieberman rövid válasza így hangzott: „Semmi esélye, hogy Izrael beleegyezzen a Camp David-i egyezmények klauzuláinak a megváltoztatásához. Egyiptom ne ringassa magát ábrándokba.”

Izraeli tisztségviselők nem hivatalosan aggodalmuknak adtak hangot, miután Egyiptom, megsértve az 1979-ben Izraellel megkötött békeszerződés korlátozásait, nehéz katonai felszereléseket állomásoztat a Sínai félszigeten, az onnan kiinduló terrorakciók megfékezésére hivatkozva.

Egyiptom az augusztus 5-én végrehajtott, 16 egyiptomi halott áldozatot követelő terrortámadást követően vetette fel a megnövelt katonai jelenlétet a Sínai félszigeten. Lieberman hozzátette, hogy Izraelnek általában nem az egyiptomi erőkkel van problémája, hanem az onnan támadó terroristákkal.

Legutóbb szeptember 21-én, pénteken zajlott le fegyveres terrortámadás a határ egyiptomi oldaláról: a tűzváltás során egy izraeli tizedes életét vesztette.

Mohamed Murszi egyiptomi elnök ígéretet tett a rend helyreállítására. Izrael figyelmét ugyanakkor az sem kerüli el, hogy Murszi elnök minimumra igyekszik csökkenteni a két ország közötti érintkezést.  Mindez nem mond ellen annak, hogy Egyiptom és Izrael képviselői az utóbbi évtizedek legnagyobb terror-ellenes akciójáról egyeztetnek, amelynek célja a terrorfészkek kisöprése a félszigetről. ◙

FORRÁS: Kol Jiszráél (Izraeli Rádió); The Jerusalem Post

Visszaálltunk a téli időszámításra

A szombatról vasárnapra virradó éjjel Izrael visszaállt a nyáriról a téli időszámításra.

Hivatalosan vasárnap, szeptember 23-án éjjel 2 órakor kellett az órákat visszaállítani 1 órára – vagyis egy órát "nyertünk". 

Az internet-szolgáltatókhoz kapcsolódó számítógépek óráit a szolgáltató ilyenkor központilag átállítja, ugyanígy a komputerekhez kapcsolt eszközök, például a nyomtatók óráit is.

Az "okostelefonok" is visszaálltak, tulajdonosaik beavatkozása nélkül. (A régebbi tipusú mobiltelefonokat a tulajdonosnak kell visszaállítani.)

Sokan kifogásolják a szerintük korai visszaállást – Izraelben ilyenkor még bőven nyár van. A Kneszetben nem egyszer felvetődött a jóval hosszabb nyári időszámítás, legutóbb első olvasatban el is fogadták a változtatást, végül mégsem sikerült megfelelő határozatot hozni. Tel Avivban szombaton este néhány száz fős tüntetés is volt.

Blog-látogatóimnak: vasárnaptól kezdve hat héten át – addig, amig Európa és Észak-Amerika át nem áll a téli időszámításra – Izraelben ugyanannyi óra lesz, mint Magyarországon és Közép-Európában, illetve egy órával kevesebb, mint Erdélyben és Kárpátalján. ◙