Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2012. október 12., péntek

Jediot Ahronot: Netanjáhu felajánlotta Szíriának a Golán fennsík feladását


A Jediot Ahronot pénteki, hétvégi számában címoldalon közli: Binjamin Netanjáhu közvetítőkön át felajánlotta Bassár Asszad szíriai elnöknek, hogy teljes békeszerződés, valamint az Iránnal fennálló, Izrael ellenes támadó célzatú kapcsolatok felmondása ellenében Izrael hajlandó levonulni a Golán fennsíkról.

A közlést a miniszterelnöki hivatalból hevesen cáfolták és a sajtóhírt a nagyközönség tudatos félrevezetésének nevezték, amelynek célja a küszöbön álló választások befolyásolása.

A legnagyobb izraeli lapban megjelent riport szerint  Netanjáhu és Asszad között az Egyesült Államok közvetített. A titkos tárgyalások állítólag 2010 őszén kezdődtek, ám az Asszad elnök ellen megindult zavargások, majd polgárháború következtében 2011-ben megszakadtak.

A tárgyalásokon a riport szerint Ehud Barak honvédelmi miniszter is részt vett, magas rangú izraeli politikai és katonai vezetőkkel együtt. A résztvevőknek a tárgyalás előtt  egy „titoktartási papírt” is alá kellett írniuk.

Az említett amerikai forrás szerint még az amerikai közvetítőket is meglepte, hogy Netanjáhu mekkora készséget mutatott a teljes Golánról való kivonulásra egy teljes körű béke fejében.

A Golán fennsík területét egyébként a Kneszet, az izraeli parlament 1981-ben törvényben annektálta.
Az 1967-es Hatnapos Háborúban elfoglalt Golán fennsíkról történő visszavonulás hajlandósága nem először merül fel a sajtóban.

2007 júniusában Ehud Olmert akkori miniszterelnök – ugyancsak megcáfolt állítások szerint – titkos üzenetet küldött Bassár Asszad szíriai elnöknek, amelyben teljes körű békeegyezmény és az Izraellel ellenséges erőkkel való együttműködés beszüntetése ellenében Izrael hajlandó kivonulni a fennsíkról.

Ugyanezen a napon Benjamin Netanjáhu, aki Barak előtt is miniszterelnök volt, közölte, hogy évekkel korábban Hafez Asszad, a jelenlegi elnök apja megígérte beleegyezését, hogy a rendkívüli stratégiai fontosságú Hermon hegy bármely jövőbeli megállapodás esetén izraeli ellenőrzés alatt maradhat.

2008 áprilisában a szíriai média jelentette, hogy Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök közölte Bassár Asszaddal, hogy Izrael békeegyezmény fejében kész visszavonulni a Golánról. 

Az ágyú elhibázta a verebet


Lassan egy hete téma az izraeli, a libanoni és az iráni újságokban a múlt szombaton, október 6-án lelőtt drónt, amelyet Libanonból indítottak a Negevben lévő Dimona mellett található nukleáris Kísérleti Intézet atomreaktora irányába.

Azóta már a Libanonban működő siita terrorszervezet, a Hezbollah is eldicsekedett vele, hogy ők indították útjára az apró robotrepülőt, és, hogy az iráni gyártmányú volt.

Az izraeli Légierő, mint közöltük, a Holttenger körzetében, a tótól északnyugatra lelőtte a drónt. Hezbolláék, szokásuk szerint, a tényektől függetlenül közölték, hogy a robotrepülő maradéktalanul végrehajtotta feladatát, a reaktort és környékét lefényképezte „a legapróbb részletekig”, és a felvételeket még lelövése előtt továbbította egy iráni műholdra.

Netanjáhu miniszterelnök dicsérettel emlékezett meg a Légierő éberségéről, bár, mint azt az izraeli hírközlő szervek is félreérthetetlenül hangsúlyozták, a drón lelövése előtt körülbelül fél óráig repült izraeli terület fölött.

Azóta újabb fontos részlet került nyilvánosságra. Éspedig az, hogy az F16i vadászgép, amelyet a Légierő a drón után küldött, bizony, elsőre elhibázta az apró kém-madarat, és csak másodikra sikerült rakétával megsemmisítenie.

Addig pedig a drón bizonyára közelebb került céljához, és műszerei is működtek az utolsó pillanatig.

Vagyis akad még javítanivaló a Földkerekség egyik legjobb légiereje számára is, kiváltképpen a 21. századi haditechnikai kihívások terén.

2012. október 9., kedd

Netanjáhu: előrehozott választások

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök kedden este 20 órára sajtóértekezletet hívott össze. Alig öt perces (!) expozéjában bejelentette szándékát, hogy a 2013. év októberében esedékes választásokat előrehozza. A miniszterelnök nem említett dátumot, csak "a jövő év kezdetét". A soron következő, 19. Kneszet megválasztására 2013. január 28-át vagy február 12-ét jelölik meg, mint legvalószínűbb dátumokat.

A választások előrehozásának indokaként a kormányfő "felelősségteljes költségvetés" széleskörű támogatásának a szükségességét jelölte meg.

Netanjáhu az elhatározás közléséig, 2012. október 9-ig heteken át megbeszéléseket folytatott koalíciós partnereivel. Megfigyelők szerint a megbeszélések homlokterében a 2013. év költségvetése állt, amelyben hosszas viták során sem sikerült a kormányfőnek dűlőre jutnia koalíciós partnereivel.

Netanjáhu megemlékezett az Izraelt érintő problémákról: a körzet drámai, és Izrael számára korántsem kedvező változásaitól, az európai gazdaságok súlyosbodó problémáiról, az ottani, tömegessé váló munkanélküliségről, miközben – szavai szerint – kormányának sikerült új munkahelyek tízezreit megteremtenie, és megőrizni az izraeli gazdaság stabilitását.

"Felősségteljes költségvetésre van szükség. Populisztikus döntések óriásira növelnék a büdzsé hiányát, amihez én semmi szín alatt nem járulok hozzá!" – jelentette ki Netanjáhu.

A baloldali ellenzék – a Munkapárt és az attól balra álló Merec párt – máris "kíméletlen megszorításokkal járó" költségvetést jósol, amelyet a Likud és koalíciós partnerei, úgymond, már az újonnan megválasztandó Netanjáhu-kormány működésénak másnapján rá akarnak kényszeríteni az ország népére.

"Évtizedek óta nem volt Izraelben ennyire stabil kormány, mint a mostani" – mondta.

Az utóbbi 40 évben csak egyetlen Kneszet töltötte ki teljes hivatali mandátumát: 1984 és 1988 között, amikor Simon Peresz és Jichak Samir felváltva   töltötték be a miniszterelnöki tisztet. 

2012. október 9-én este Izraelben megkezdődött a választási hadjárat. A Kneszet feloszlatása a jövő hét elején várható. ◙