Keddre
(október 16) virradó éjjel a Kneszet plénuma három olvasatban, 100 “mellett”
szavazattal, ellenszavazat nélkül megszavazta a törvényt, amely önmagát
feloszlatja. Ezzel minden akadály elhárult a soron következő általános
választások elől, amelyet 2013. január 22-én, kedden tartanak.
Izrael
Állam fennállása óta ez volt a 18. országgyűlés, amely 44 hónapig volt
hivatalban, és ez idő alatt összesen 614 törvényjavaslatot szavazott meg, többet,
mint bármely eddig hivatalban lévő Kneszet.
Az
általános választásokra a törvény szerint legalább három hónappal a feloszlató
törvény meghozatala után kerülhet sor.
A
feloszlatás és a 19. Kneszet megválasztása eredetileg a 2013. év második
felében lett volna aktuális, de Binjamin Netanjáhu miniszterelnök múlt héten
bejelentette, hogy előrehozott választások megtartásáról határozott. A
választások közel egy évvel történő előrehozását a miniszterelnök az ország és
a régió megváltozott biztonsági helyzetével és a 2013. évi költségvetéssel
kapcsolatos súlyos felelősséggel indokolta, amelyet csak egy stabil kormányzat
vállalhat magára, és ehhez a választók bizalmát kívánja biztosítani.
Simon
Peresz államelnök visszafogott beszéde után Binjamin Netanjáhu lépett a plénum
elé. “Izrael népe kevesebb, mint 100 nap múlva határozni fog, hogy ki irányítja
az országot olyan biztonsági kihívások közepette, amelyet Izrael Állama
fennállása óta még nem került szembe, miközben egy olyan gazdasági válság
folyik körülöttünk, amilyre az utóbbi nyolcvan év során nem volt példa” –
mondta, majd összegezte kormánya legutóbbi négy évének eredményeit.
Saul Mofáz
(Kadima), az ellenzék vezére szenvedélyes beszédében halomra döntötte a
korábban szóló miniszterelnök érveit az eltelt négy év kormányzási eredményeiről.
“Izrael népe ma fél, a kormányfő minden héten megereszt egy nyilatkozatot a
soron következő háborúról. De mit tettél az egyenlő katonai szolgálatért? Mit
tettél a palesztinokkal folyó megegyezésért? Ha – amit igazán nem kívánok – a
jelenlegi kormány folytatja tevékenységét, fiaink és unokáink egy kétnemzetiségű
államban találhatják magukat, amelyben zsidó kisebbség lesz. Izraelt így olyan
állammá változtatod, mint amilyen Dél-Afrika volt a huszadik század végén!” –
vetette fel aggodalmait Saul Mofáz. ◙