Izrael készen áll a választásokra

Keddre (október 16) virradó éjjel a Kneszet plénuma három olvasatban, 100 “mellett” szavazattal, ellenszavazat nélkül megszavazta a törvényt, amely önmagát feloszlatja. Ezzel minden akadály elhárult a soron következő általános választások elől, amelyet 2013. január 22-én, kedden tartanak.

Izrael Állam fennállása óta ez volt a 18. országgyűlés, amely 44 hónapig volt hivatalban, és ez idő alatt összesen 614 törvényjavaslatot szavazott meg, többet, mint bármely eddig hivatalban lévő Kneszet.

 

Az általános választásokra a törvény szerint legalább három hónappal a feloszlató törvény meghozatala után kerülhet sor.

A feloszlatás és a 19. Kneszet megválasztása eredetileg a 2013. év második felében lett volna aktuális, de Binjamin Netanjáhu miniszterelnök múlt héten bejelentette, hogy előrehozott választások megtartásáról határozott. A választások közel egy évvel történő előrehozását a miniszterelnök az ország és a régió megváltozott biztonsági helyzetével és a 2013. évi költségvetéssel kapcsolatos súlyos felelősséggel indokolta, amelyet csak egy stabil kormányzat vállalhat magára, és ehhez a választók bizalmát kívánja biztosítani.

Simon Peresz államelnök visszafogott beszéde után Binjamin Netanjáhu lépett a plénum elé. “Izrael népe kevesebb, mint 100 nap múlva határozni fog, hogy ki irányítja az országot olyan biztonsági kihívások közepette, amelyet Izrael Állama fennállása óta még nem került szembe, miközben egy olyan gazdasági válság folyik körülöttünk, amilyre az utóbbi nyolcvan év során nem volt példa” – mondta, majd összegezte kormánya legutóbbi négy évének eredményeit.

Saul Mofáz (Kadima), az ellenzék vezére szenvedélyes beszédében halomra döntötte a korábban szóló miniszterelnök érveit az eltelt négy év kormányzási eredményeiről. “Izrael népe ma fél, a kormányfő minden héten megereszt egy nyilatkozatot a soron következő háborúról. De mit tettél az egyenlő katonai szolgálatért? Mit tettél a palesztinokkal folyó megegyezésért? Ha – amit igazán nem kívánok – a jelenlegi kormány folytatja tevékenységét, fiaink és unokáink egy kétnemzetiségű államban találhatják magukat, amelyben zsidó kisebbség lesz. Izraelt így olyan állammá változtatod, mint amilyen Dél-Afrika volt a huszadik század végén!” – vetette fel aggodalmait Saul Mofáz. ◙

Búcsút mond a Likud szociális lelkiismerete

Mose Kahalon, a Netanjáhu-kormány távközlési- és szociális ügyi minisztere vasárnap váratlanul bejelentette, hogy beszünteti politikai tevékenységét, és nem indul a Likud párt belső „primaries” jelölőválasztásán, amely a három hónap múlva esedékes általános választások előtt lesz megtartva.

A politikus nem indokolta döntését, csak azt tette hozzá, hogy két éves szünetet kíván tartani politikai aktivitásában.

Mose Kahalon (52) szegény sorsú, hétgyerekes, Líbiából bevándorolt zsidó családban született. A Netanjáhu-kormány mindösszesen két „keleti” miniszteréből az egyik. (A másik a tuniszi származású Szilvan Salom.)

Kahalon 2003 óta Kneszet-képviselő, és a Likud pártban politizál. Szereplésének kezdete óta behatóan foglalkozik Izrael társadalmának szociális kérdéseivel, a „leszakadtak” súlyosbodó problémáival. Sokan, főként a Likud fő szavazóbázisát képező „keleti”, afroázsiai eredetű zsidók, akiknek nagy százaléka küzd a mindennapi megélhetésért, a polgári-liberális Likud párt „szociális lelkiismeretének" tekintik őt. 

Személyének szavazati súlya ezért óriási. Kiválása a párt politikai vezetéséből jelentősen csökkentheti a Likud pártra, illetve Netanjáhura leadott szavazatok számát.

Nem csoda, hogy az öntudatos, politikus társaival szemben gyakran sértően szókimondó Netanjáhu szinte kérlelte Kahalont, hogy gondolja meg döntését. ◙

Kormánytól kormányig – előkészületek az általános választásokra

Hétfőn, október 15-én délután ül össze a Kneszet, az izraeli parlament ünnepélyes ülésre, hogy a kormányfő múlt heti, kedd esti bejelentése után megtegye az ilyenkor szükséges lépéseket.

Mindenek előtt törvényt kell megszavazni, amely saját magát – a szám szerint 18. Kneszetet – feloszlatja, és új választásokat ír ki.

A három olvasatban elfogadott törvény megszavazása után legalább három hónappal lehet megtartani az általános választásokat, amelynek dátuma minden valószínűség szerint 2013. január 22, kedd – ezt a Központi Választási Bizottság egy héttel késleltetheti.

A találgatások, az esélyeseket és esélyeket ábrázoló diagramok, a hatalomért, a miniszteri székekért induló csatározások bő lére eresztve olvashatók-nézhetők a lapokban és a televízóban – mindegyik a maga felmérése és értesülése szerint.

Általános vélemény, hogy a Likud a következő választásokat magasan nyeri (ellentétben a 2009-ben tartott legutóbbival, amelyen a Kadima szerezte a legtöbb szavazatot, de csak a Likud tudott kormányképes koalíciót létrehozni).

A Jiszráél Hájom, a Mááriv és a Háárec napilapok felmérései szerint ha a választásokat a közeli napokban tartanák, a Likud 29 mandátumhoz jutna, az Ávodá (Munkapárt) 20 mandátumot szerezne, a Likudtól jobbra álló, általában orosz hátterű választókra támaszkodó Jiszráél Béjténu (Izrael az otthonunk) 15, Jáir Lapid újonnan alapított polgári-liberális pártja, a Jés Átid (Van jövő) 13, a zömmel afroázsiai eredetű vallásos zsidók SÁSZ pártja 11, míg a Saul Mofáz vezette Kádimá (Előre) a fenti felmérés szerint mindössze 7 mandátumot mondhatna magáénak.

A “futottak még” kategóriába tartozik az askenázi-ortodox vallásos Jáhádut háTorá (Tórahű Zsidóság, a valamikori Águdát Jiszráél utódpártja) 5, a Munkapárttól balra elhelyezkedő Merecnek 4 mandátumot adnak a felmérések; ennyit kapna a jobboldali Bájit hájehudi, ennyit a magát “Chádás”-nak nevező Kommunista Párt és az arab “Balad” párt is. Az Ehud Barak jelenlegi honvédelmi miniszter által alapított Ácmáut (Függetlenság) párt nem jutna be a Kneszetbe.

A miniszterelnöki posztra a megkérdezettek egyharmada Binjámin “Bibi” Netanjáhut tartja a legalkalmasabb embernek. Baloldali kihívója, a Munkapárt élén álló Seli Jechimovics támogatottsága a felmérések szerint 10 százalék körül mozog, míg az apjához, a néhai Tommy Lapidhoz hasonlóan újságíróból lett politikus, Jáir Lapid 8-9 százalékos eséllyel szerepelne a miniszterelnöki székért folyó versenyben. Avigdor-Yvette Lieberman 7-8 százalékos támogatottságot mondhat magáénak, jórészt az orosz anyanyelvű közönség körében.

Fentiek szerint a következő Kneszetben valószínű a liberális-középjobb főerő, vagyis a Likud, a nemzeti-vallásos jobboldal és az ortodox vallásos pártok nagykoalíciója, bár, természetesen, három hónap sok változást és meglepetést hozhat. ◙