Ha ma lennének a választások...

A különböző felmérések a múlt hét végén egészen bizonyos győzelmet jósoltak egy leendő jobboldali koalíciónak, amely élén a közös listán induló  Likud–Jiszráél Béjténu pártszövetség áll.

A „Jiszráél Hájom” napilapban megjelent felmérés szerint a „Likud-Béjténu” 39 mandátumot kapna a választóktól, az általában szélsőjobbnak tekintett, ugyancsak közös listás „Nemzeti Egység” (Háichud Háleumi)–„Zsidó Otthon” (Hábájit Hájehudi) 10 mandátumra számíthat, míg a konzervatív szemléletű keleti-szefárd ortodox párt, a SASZ 12 mandátum birtokosa lehet a következő, 19. Kneszetben. Az európai ortodoxia, az egykori Águdát Jiszráél utódpártja, a „Tórahű Zsidóság” (Jáhádut Hátorá) a legtöbb felmérés szerint 5 mandátumot érhet el.

A Likud-Béjténu jobboldali tömegpárt, a tőle jobbra álló, főképpen a „területek” zsidó lakosságát képviselő Nemzeti Egység – Zsidó Otthon pártszövetség és a két ortodox vallásos párt természetes koalíciós tömbnek tekinthető. Csak a SASZ vezetői eresztenek meg egy-egy célzást, hogy ők nem feltétlenül, ám, miután megkapták részüket a költségvetésből és a miniszteri kinevezésekből, nem okoznak gondot.

Fenti pártok összesített ereje – a múlt heti felmérések szerint – 66 mandátum, amely Binjamin „Bibi” Netánjáhu vezetésével a 120 tagú Kneszetben kormányképes.

A baloldal a jobboldallal szemben esetleg alternatívát kereső polgári-centrista pártok erősítésével sem látszik esélyesnek kormánykoalíció alakítására.

A szociáldemokrata elvű Munkapárt (Ávodá), az államalapító és -felépítő Mápáj utódpártja, a David Ben-Gurion örökségébe lépett Seli Jechimovics a választóktól 19 mandátumot várhat. A radikális-balos Merec párt súlyát a fenti felmérés 4 mandátumra értékelte. A ma zömmel arab szavazókat tömörítő, anticionista „Chádás” (Kommunista Párt) a maga ugyancsak 4 mandátumával a baloldal számára sem „szalonképes” partner egy koalícióhoz, hasonlóan a két arab párthoz, a 4 mandátumot „érő” Ráám Táál és a 3 mandátumra taksált Balad párthoz.

Maradnak a centrista pártok:

„Jés Atid” (Van Jövő) a neve a néhai Tomi Lapid fia, Jáir Lapid által alapított liberális pártnak, amely – hasonlóan az Újvidékről elszármazott papa egykori „Sinuj” pártjához – a gyakran ostorozott „vallásos diktátum” megszüntetéséért, a középosztály túladóztatása ellen és az egyenlő honvédelmi szolgálatért száll síkra, vagyis eltörölné az ultraortodox jesiva-növendékek automatikus felmentésének a sok évtizedes gyakorlatát. A felmérés 9 mandátumra becsüli erejét. 

Vallott ideológiája az ugyancsak polgári-liberális Likud koalíciójához rendeli, bár az ugyanoda hajló „Tórahűekkel” való konfliktus borítékolható. A SASZ is kibékíthetetlen ellentétben áll Lapidékkal, egyrészt előbbi ortodox-vallásos világnézete, másrészt a SASZ szociális-jóléti követelései miatt, amelynek az egyéni kezdeményezés és kapitalista öngondoskodás elvét valló liberális „Jés Atid” esküdt ellenzője. Netanjáhunak nem kis fejfájást fog okozni a „melyiket válasszam” dilemma. 

„Hátnuá” („A Mozgalom”) a neve a Cipi Livni által alig fél éve alapított pártnak, amelyet főként a végelgyengülés jeleit mutató „Kádimá” párt disszidensei alkotnak. (Saul Mofáz pártja, a Kádimá talán, ha 2 mandátumot tud szerezni, de az sem bizonyos, hogy egyáltalán bejut a Kneszetbe.) A „Hátnuá” párthoz december elején két ismert politikus is csatlakozott a Munkapárt elhagyásával: Ámrám Micná és Amir Perec. Ez a párt is centrista, de a középtől balra áll, ezért politizálása inkább a Munkapárt oldalán képzelhető el. Ez a párt is 9 mandátumra számíthat.

A baloldali blokk a Munkapárt, a Merec és a Hátnuá szavazataival összesen 32-33 mandátumot remélhet. Egyik vagy másik arab párt három vagy négy mandátummal erősítheti, de ezek a hangsúlyosan anticionista pártok nagy mértékben diszkreditálnák az egész baloldalt.  

Az utóbbi napok meglepetése az új – főleg oroszajkú – bevándorlók voksaira aspiráló „Olim” (Bevándorlók) párt, amelyet a főként oroszul sugárzó 9. TV-csatorna egyik fő „arca”, David Kun népszerű műsorvezető alapított és vezet.

Kun komoly kihívóként jelenik meg az általában „orosz”-nak tekintett Jiszráél Béjténu párt és az annak élén álló Avigdor Lieberman ellenében, akit azzal vádol, hogy cserben hagyta népes szavazó táborát és már nem igazán képviseli annak érdekeit.

A műsorvezető maga is meglepődött saját sikere hallatán, amellyel pártjának két-három, vagy akár több mandátummal is gyengítheti a Likud-Béjténu szövetséget, és – kiváltképp, ha Lieberman egy súlyosan elmarasztaló ítélet következtében nem indulhat a Kneszet-választásokon – komoly mértékben beleszólhat a januári „királyválasztás” drámájába. ◙

Lieberman-per: halasztva

Kedd estére várták az Avigdor Lieberman volt külügyminiszter (Likud – Jiszráél Béjténu) elleni vádirat benyújtását. Hétfőn közölte az Igazságügyi Minisztérium, hogy a politikus ellen csalás és bizalommal való visszaélés miatt fognak vádat emelni. Az Ügyészség kedden délután közölte, hogy a per kezdetét egy vagy két nappal elhalasztják.

Lapértesülések szerint felmerült a lehetősége, hogy Lieberman vádalkut köt a vádhatósággal, azaz teljes vallomás  fejében olyan ítélet fog születni, amelyben nincs erkölcsi megbélyegzés – a héber szakszó szerint “kalon” – ilyen jogerős ítélet után ugyanis már nem jelöltethetné magát a következő választásokon.

Lieberman eleve elutasította a vádalku lehetőségét. ◙

Lemondott Lieberman külügyminiszter • Valószínűleg indul a januári választásokon

Avigdor Lieberman pénteken lemondott külügyminiszteri állásáról, miután az állami főügyész kilátásba helyezte, hogy egy miniszteri pozíciójában évekkel ezelőtt elkövetett súlyos szabálytalanság miatt pert indítanak ellene.

A politikus azzal indokolta elhatározását, hogy idejét és energiáját nevének és becsületének megvédésére kívánja fordítani.

Tette ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök üdvözölte őt, mint kormánya külügyminiszterét és politikai szövetségesét abból az alkalomból, hogy az ellene felhozott súlyosabbik vádat, amelyben gazdasági szabálytalanságokkal, strohmann-vállalatok létrehozásával vádolták, levették a napirendről.  

"Hiszek Izrael jogrendszerében és tisztelem azt. Itt valamennyi állampolgár jogosult bíróságon megvédeni magát, amely jog Lieberman külügyminisztert is megilleti. Kívánom neki, hogy a másik, még függőben lévő ügyben is tisztázza magát" – mondta a kormányfő.

Avigdor Lieberman csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy az ellene évek óta folyó igazságügyi vizsgálatok ellenére nem mond le, miután egy jogi vélemény szerint a törvény nem kötelezi erre. "Esetleges lemondásomról ügyvédeimmel fogok konzultálni. Hetekkel a választások előtt nem akarom megzavarni a választókat" – indokolta korábbi álláspontját a milliós oroszajkú közönség előtt népszerű jobboldali politikus.

Egy másik ügyben, Izrael volt belarusz nagykövetével kapcsolatos súlyos szabálytalanságért még per vár rá. Az ügy 2008-ban tudódott ki: Zeév Ben-Árje, Izrael Minszkbe akkreditált nagykövete bizalmas információkat szolgáltatott ki Liebermannak az ellene folyó nyomozásokról. Lieberman, mint külügyminiszter, később előnyökben részesítette Ben-Árjét.

Valószínűnek tartják, hogy a lemondástól függetlenül Avigdor Lieberman indul a január 22-i Kneszet-választásokon. ◙