Mérlegen az izraeli gazdaság

A 2012. év utolsó napján az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az állam legfontosabb gazdasági mutatóit.

A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió közlése szerint a gazdaság növekedése tovább lassult. A ma végződő 2012. évben 3,3 százalékos volt, szemben a 2011. év 4,6 és a 2010. év 5.0 százalékos éves növekedésével. Ugyanakkor ez a mutató 2 százalékkal meghaladja az OECD államok átlagos növekedési arányát, és 1 százalékkal az Amerikai Egyesült Államokét is.

Az idén tovább nőtt az államadósság: míg a 2011. év végén 22 milliárd sékel volt, az idén már 34 milliárd sékel (9,1 milliárd dollár), ami a nemzeti össztermelés 3,7 százalékát teszi ki.

Munkanélküli a munkaképes lakosság 6,9 százaléka, ami egy teljes százalékkal alacsonyabb a fejlett gazdaságú államok hasonló adatánál.

A viszonylag kedvező összehasonlítások ellenére Stanley Fischer professzor, a Bank of Israel, az állami jegybank kormányzója nem bíztat sok jóval a következő évben. Éves jelentését azzal kezdte, hogy gazdasági válság nincs, de a folyamatosan növekvő államadósság mérséklése a soron következő kormány egyik legfontosabb és legsürgősebb feladata lesz.

Az államkincstár egyensúlyának a helyrehozása a tekintélyes közgazdász szerint csak népszerűtlen intézkedésekkel képzelhető el: adóemelésekkel és az állami kiadások erőteljes visszafogásával. 

A kormány valamennyi minisztérium költségvetéséből lefaragna, ám a honvédelmi minisztériuméból bajosan lehet, tekintettel a régió egyre bizonytalanabb biztonsági helyzetére. A “Vaskupola” és a többi rakéta-elfogó rendszer országos kiépítése csillagászati összegekbe kerül. Tartani lehet tőle, hogy az oktatásra, az egészségügyre és a szociális kiadásokra szánt forrásokból vonnak le az egyébként semmi hasznot nem hajtó, de a honvédelem szempontjából életfontosságú katonai kiadásokra. ◙

Benyújtották a vádiratot Avigdor Lieberman ellen • A vád: csalás és bizalommal való visszaélés

Vasárnap az ügyészség a jeruzsálemi Járásbíróságon benyújtotta a módosított vádiratot Avigdor Lieberman volt külügyminiszter ellen. Csalással és bizalommal való visszaéléssel vádolják.

A vád indoka: Zeév Ben-Árje volt minszki izraeli nagykövet Liebermannak őrá, a külügyminiszterre vonatkozó titkos és bizalmas vizsgálati anyagot szolgáltatott ki. Hitszegő szolgálataiért Lieberman Ben-Árjét előnyökben részesítette, egyebek között kinevezte Lettországba nagykövetnek. Mindezt hatalmával való visszaéléssel tette, mint külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, aki a kinevezési bizottságnak is tagja volt.

A vádirat szerint Lieberman elmulasztotta tájékoztatni a kinevezési bizottságot Ben-Árje bizalmi visszaéléséről, titkos információ kiszolgáltatásáról, ami pedig Lieberman hivatali kötelessége lett volna.

A vádirat szerint Lieberman tudatában volt annak, hogy Ben-Árje várható előnyökért követte el a szabálysértést, és kinevezése a fecsegés ellenértéke volt.

Lieberman korábban kifejezte reményét, hogy az ítéletet ügyében még a Kneszet-választások, január 22. előtt meghozzák.

A politikus a Likud párttal választási egyezségben álló Jiszráél Béjténu párt vezetője, vagyis a „Likud-Béjténu” Binjámin Netanjáhu után következő második embere.

Számos vezető politikus erkölcsileg kifogásolhatónak tartja, hogy ilyen vád terhével – Netanjáhu és a Likud-Béjténu egyébként valószínű választási győzelme esetén – vezető posztot tölthessen be az állam irányításában. ◙ 

Szilveszter: nem kóser

Minden év végén visszatér a probléma, amely főként az étterem- és különterem-tulajdonosoknak okoz fejfájást. 

December második felében menetrendszerűen érkezik a rabbinátus körlevele: aki bármiféle szilveszteri rendezvényt tart – elveszíti a kósersági igazolványát, azt a pecsétes papírt, amelyet a vendéglátó intézmények bejáratánál szoktak kiragasztani. És amely nélkül egyes városok – főként azok, amelyekben a vallásos tanácstagoknak szava van – nehézséget támasztanak, akár a működési engedélyt is megvonhatják.

Nem is beszélve arról, hogy az ország zsidó lakosságának jórésze ha nem is kimondottan vallásos, de a kóserságot, az étkezési törvényeket betartja, és erre az étterem, illetve a különterem kiválasztásánál is odafigyel.

Ugyanakkor az Európából és Amerikából érkezettek még jól emlékeznek szülőhelyük Szilvesztereire, és sokan szeretnék itt is családi-baráti körben tölteni a dátumváltás éjjelét.

Az izraeli rabbinátus azonban, amely – ellentétben a legtöbb, zsidók által is lakott ország rabbinátusával, itt kizárólagosan ortodox, vagyis “keményvonalas” – a szilveszteri mulatságokban, vagy akár csak vacsora-összejövetelekben keresztény vallási ünneplést lát, amely kizáró ok a kósersági igazolás megadására. Akkor is, ha a főzés és a felhasznált anyagok amúgy megfelelnek a zsidó vallás rituális követelményeinek. (Mindez csak a zsidó tulajdonban lévő létesítményekre vonatkozik, a keresztény és muzulmán arab tulajdonúakra és a külföldi turistákat kiszolgáló szállodákra nem.)

Marad tehát a dilemma, a rejtőzködés, a kiskapuk keresése. A legtöbb szilveszterező az orosz-ajkú közösség köréből kerül ki, de a dél-amerikai származásúak zöme sem hagyná ki. Az utóbbi évtizedekben érkezett magyar olék is “buli-pártiak”, de legtöbbször otthon, baráti körben bontanak pezsgőt éjfélkor. A malac farkát azért nem húzzák meg... ◙