Bennett: további mandátum; Mofáz: rezeg a léc; arab pártok: egy mandátummal kevesebb

Végéhez közeledik a szavazatszámlálás. A katonák, a külföldön szolgáló diplomaták és a kórházak ápoltjai által leadott mintegy 220 ezer szavazat összeszámlálásával a végéhez közeledik a 2013-as Kneszet-választások drámája. Az utolsó szavazat számbavételével, a 100% elérése után közlik – előreláthatólag még csütörtökön – a végleges, hivatalos eredményeket, amelyek egy-két mandátummal ide vagy oda különbözhetnek az eddig közzétett listáktól.

A katonák szavazatainak megszámlálása után úgy tűnik, hogy a Hábájit Hájehudi szerzett egy további mandátumot, vagyis 11 helyett 12 ülése lesz a Naftali Bennett által vezetett radikális nemzeti-vallásos pártnak.

Kárvallottai is lehetnek a pontosításnak. Az utoljára összeszámlált szavazatokkal természetszerűleg növekszik az össz-szavazatok száma, és ezzel a 2 százalékos bejutási minimumhoz elégséges szavazatok száma is. A Kadima párt, amelynek élén Saul Mofáz, a vezérkari főnökből lett (nem túl sikeres) politikus áll, az eddigi eredmények szerint néhány szavazattal lépte túl ezt a minimumot, ám végül alatta maradhat a kritikus szavazat-számnak.

Ugyanezen okból az egyik arab párt is veszíthet egy mandátumot; ílymódon megbosszulja magát az arab szektor alacsony részvétele a szavazásokon. ◙  

A leadott szavazatok 99 százalékának az összeszámlálása után: döntetlen

A kedden, január 22-én megejtett Kneszet-választásokat követő reggelen, a leadott érvényes szavazatok 99 százalékának az összeszámlálása után a szavazók a következő megoszlásban juttatták a mandátumokat az egyes pártoknak:

Likud-Jiszráél Béjténu: 31 /a jelenlegi jobboldali, konzervatív-liberális kormánypárt

Jés Atid: 19 /centrista, középosztály-párti, hangsúlyosan világi

Ávodá: 15 /szociáldemokrata, balközép

Bájit háJehudi: 11 /nemzeti-vallásos, programja a "Területek" zsidók általi benépesítése

SASZ: 11 /afroázsiai eredetű szefárd zsidók ultraortodox zsidó pártja

Jáhádut háTorá: 7 /askenázi (európai) eredetű zsidók ultraortodox pártja

HáTnuá: 6 /centrista, mérsékelt-baloldali polgári

Merec: 6 /szélsőségekre hajló baloldali polgári liberális

Ráám-Táál: 5 /szélsőségekre hajló arab nacionalista egységpárt

Chádás: 4 /jobbára arab szavazókat tömörítő kommunista párt

Balad: 3 /arab nemzeti párt

Kadima: 2 /centrista, egykori kormánypárt

A választási részvétel 66 százalékos volt, két százalékkal magasabb, mint a legutóbbi, 2009-es választásokon.

A Cáhál, az Izraeli Hadsereg katonáinak 80 százaléka szavazott, míg az arab szektorban alacsony, 55 százalék körüli volt a választási részvétel.

Közel negyed millióan olyan pártokra adták voksukat, amelyek nem érték el a választási küszöböt, ezáltal hét ülőhely számukra kárba veszett.

A börtönökben és a kórházakban leadott szavazatok megszámlálása, vagyis a végleges, hivatalos végeredmény csütörtökre várható.

FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szerda reggeli közlése

*

A két nagy  meglepetés a Likud-Jiszráél Béjténu gyenge szereplése (a tavaly őszi közös listás megegyezés után 40-42 mandátumot reméltek), illetve a Jáir Lapid Jés Atid pártjának meteor-szerű feltörése. A Jés Atid a második helyre került, jócskán megelőzve a Likud „klasszikus” ellenfelét, az Ávodát.

A jobboldali és az ultraortodox mandátumok, illetve a középutas, a baloldali és az arab pártok között döntetlen eredmény bontakozik ki. Egy ilyen koalíciós megosztást alapul véve ugyanis mindkét „pólus” 60-60 mandátumot, azaz Kneszet-ülőhelyet szerzett. Ez a feltételezés a Likud-Béjténu, a Bájit háJehudi, a SASZ és a Jáhádut háTorá koalícióját, illetve a fennmaradó centrista, baloldali és arab pártok által létesített (egyébként a gyakorlatban kizárható) koalíciót veszi alapul.

Természetesen más alapon szerveződő koalíció is elképzelhető. Ilyen lehetne a Likud-Béjténu, a Jés Atid, a Bájit haJehudi és a Kadima koalíciója, amely összesen 63 ülésre támaszkodhatna az ultraortodox pártok kizárásával. Ez a kormányfőnek megtakaríthatna számos fölösleges, koalíciós kényszerből adódó miniszteri, miniszterhelyettesi, minisztériumi fő- és alosztályvezetői stb. állást, és a különböző vallásos pártok intézményeinek az állami dotálása is jóval szerényebb lehetne.

Egy ilyen koalíció nagy kérdése Jáir Lapid hajlandósága az erősen jobboldali, a "két állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal koalíciós közösséget vállalni. Ez pedig korántsem biztos.

Fentiekből már látható, hogy az egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is szükségessé válhat. ◙

Exit poll a szavazóhelységek lezárása után: Likud – 31 mandátum, Jés Atid – 19 mandátum

A Kneszet-választások végeztével, a szavazóhelységek bezárása utáni első exit poll: A Likud-Béjténu (Binjamin Netanjáhu – Avigdor Lieberman): 31 mandátum; Jés Atid (Jáir Lapid): 19 mandátum.

Az ultraortodoxia esküdt ellensége, az újvidéki születésű néhai újságíró-politikus, Tomi Lapid fia, Jáir Lapid pártja, a Jés Atid (Van jövő) párt a második helyre került, és az eddigi elő-értékelések szerint 19 mandátumot szerzett, többet, mint a Likud klasszikus ellenfelének számító Ávodá (Munkapárt), amelynek élén Seli Jechimovics áll. Az Ávodá az első értékelések szerint mindössze 17 mandátumot szerzett, a nagy reményeket tápláló jobboldali Hábájit hájehudi (Zsidó otthon) pedig 12 mandátumot. 

Ha az "exit poll", vagyis a szavazásról kilépők megkérdezésére alapozó felmérés közel jár a valóságos eredményekhez, a baloldalnak semmi esélye sincs kormányképes koalíció alakításához. Az előzetes felmérésekből túlságosan korai a leendő Netanjáhu-koalíció számítgatása, de már látható, hogy az egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is szükségessé válhat. 

Jáir Lapid (Jés Atid) többször is kijelentette, hogy semmilyen ultravallásos párttal nem hajlandó koalíciós kormányban részt vállalni.

Seli Jechimovics ugyancsak egyértelművé tette, hogy az Ávodá nem csatlakozik Netanjáhu-vezette kormányhoz: vagy kormányfő lesz, vagy ellenzék-vezér (előzőhöz a jelek szerint immár semmi esélye sincs).

Nos, egy Likud-Béjténu – Jés Atid – Hábájit Hájehudi koalíció (31+19+12) az első felmérés szerinti 62 mandátummal kormányképes lehet a 120 fős Kneszetben – ha Jáir Lapid hajlandónak mutatkozik az erősen jobboldali, a "két állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal politikai közösséget vállalni. Ez azonban korántsem biztos.

Az első felmérések a következő képet mutatják (amely jelentősen különbözhet a hét végére várható valódi, végső eredményektől): 

Likud - Jiszráél Béjténu: 31 /a jelenlegi jobboldali, konzervatív-liberális kormánypárt

Jés Atid: 19 /centrista, középosztály-párti, hangsúlyosan világi

Ávodá: 17 /szociáldemokrata, közép-bal

Hábájit Hájehudi: 12 /nemzeti-vallásos, a "Területek" zsidók általi benépesítése

SASZ: 11-13 /afro-ázsiai eredetű ortodox zsidó párt

Hátnuá: 6-7 /centrista, mérsékelt-baloldali polgári

Merec: 6-7 /szélsőségekre hajló baloldali polgári liberális

Tórahű Zsidóság: 6 /askenázi (európai) ultravallásos

Hadas: 3-5 /jobbára arab szavazókat tömörítő kommunista párt

Taal-Raam: 3-4 /szélsőségekre hajló arab nemzeti egységpárt

Balad: 2 /arab nemzeti párt

Ocmá Löjiszráél: 0-2 /szélsőségekre hajló zsidó nemzeti-vallásos párt

Kadima: 0 /centrista, egykori kormánypárt