Likud-Jiszráél Béjténu: 31 /a jelenlegi jobboldali,
konzervatív-liberális kormánypárt
Jés Atid:
19 /centrista, középosztály-párti, hangsúlyosan
világi
Ávodá: 15
/szociáldemokrata, balközép
Bájit
háJehudi: 11 /nemzeti-vallásos, programja a
"Területek" zsidók általi benépesítése
SASZ: 11 /afroázsiai eredetű szefárd zsidók
ultraortodox
zsidó pártja
Jáhádut
háTorá: 7 /askenázi (európai) eredetű zsidók
ultraortodox pártja
HáTnuá: 6
/centrista, mérsékelt-baloldali polgári
Merec: 6
/szélsőségekre hajló baloldali polgári liberális
Ráám-Táál:
5 /szélsőségekre hajló arab nacionalista egységpárt
Chádás: 4
/jobbára arab szavazókat tömörítő kommunista párt
Balad: 3 /arab nemzeti párt
Kadima: 2
/centrista, egykori kormánypárt
A választási részvétel 66 százalékos volt, két százalékkal
magasabb, mint a legutóbbi, 2009-es választásokon.
A Cáhál, az Izraeli Hadsereg katonáinak 80 százaléka
szavazott, míg az arab szektorban alacsony, 55 százalék körüli volt a
választási részvétel.
Közel negyed millióan olyan pártokra adták voksukat,
amelyek nem érték el a választási küszöböt, ezáltal hét ülőhely számukra
kárba veszett.
A börtönökben és a kórházakban leadott szavazatok megszámlálása, vagyis a
végleges, hivatalos végeredmény csütörtökre várható.
FORRÁS: A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szerda reggeli közlése
*
A két nagy
meglepetés a Likud-Jiszráél Béjténu gyenge szereplése (a tavaly őszi közös
listás megegyezés után 40-42 mandátumot reméltek), illetve a Jáir Lapid Jés
Atid pártjának meteor-szerű feltörése. A Jés Atid a második helyre került,
jócskán megelőzve a Likud „klasszikus” ellenfelét, az Ávodát.
A jobboldali és az ultraortodox mandátumok, illetve a
középutas, a baloldali és az arab pártok között döntetlen eredmény bontakozik
ki. Egy ilyen koalíciós megosztást alapul véve ugyanis mindkét „pólus” 60-60
mandátumot, azaz Kneszet-ülőhelyet szerzett. Ez a feltételezés a Likud-Béjténu,
a Bájit háJehudi, a SASZ és a Jáhádut háTorá koalícióját, illetve a fennmaradó
centrista, baloldali és arab pártok által létesített (egyébként a gyakorlatban
kizárható) koalíciót veszi alapul.
Természetesen más alapon szerveződő koalíció is
elképzelhető. Ilyen lehetne a Likud-Béjténu, a Jés Atid, a Bájit haJehudi és a Kadima koalíciója, amely összesen 63
ülésre támaszkodhatna az ultraortodox pártok kizárásával. Ez a kormányfőnek
megtakaríthatna számos fölösleges, koalíciós kényszerből adódó miniszteri,
miniszterhelyettesi, minisztériumi fő- és alosztályvezetői stb. állást, és a
különböző vallásos pártok intézményeinek az állami dotálása is jóval szerényebb
lehetne.
Egy ilyen koalíció nagy kérdése Jáir Lapid hajlandósága az erősen jobboldali, a "két
állam megoldást" zsigerből ellenző nemzeti-vallásos többségű (de nem
ultravallásos) Hábájit Hájehudi párttal koalíciós közösséget
vállalni. Ez pedig korántsem biztos.
Fentiekből már látható, hogy az
egymásnak feszülő érdekellentétek igen nehézzé, esetleg lehetetlenné teszik a
kormánykoalíció megalakítását, és akár új választások kiírása is
szükségessé válhat. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése