Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2013. január 29., kedd

Visszajött a tél – túlzsúfoltak a kórházak • Megfázás vagy influenza: mi a különbség?


Az utóbbi napokban az izraeli kórházak megint túlzsúfoltak: a foglaltság eléri a 130-150 százalékosat. (Száz százalékos a foglaltság, amikor minden kórterem foglalt. Ezen felül kerülnek a betegek a folyosókra, a kórház éttermébe…) A legtöbben megfázási tünetekkel kerülnek kórházba. Érdemes azonban megvizsgálni – és megkülönböztetni – a különböző betegségeket.

Tehát: megfázás vagy influenza. Hogyan különböztetjük meg a két betegséget?

Mindkettőt vírusok okozzák. Az „egyszerű” megfázást is, csak más fajták, mint a súlyosabb influenzát.

A vírusok a munkahelyen, iskolában, vagy akár az autóbuszmegállóban apró, láthatatlan nyálka-cseppek belégzése által kerülnek be a szervezetbe. A tünetek – tüsszentés, nátha, torokfájás, néha izomfájdalom, étvágytalanság, levertség érzete – általában a megfertőződést követő öt napon belül jelennek meg. A megfázás ritkán tart egy hétnél tovább.

A legfontosabb jellemző: a megfázást nem kíséri láz! 

A gyógymód: pihenés. Ha nagyon zavaró, az orr-eltömődést megoldó szerek. És higénia, mindenek előtt. Kórházi kezelésre nincs szükség.

Az influenza súlyosabb lefolyású betegség. Grippának is nevezik. Első orvosi leírását Hippokrátész adta, 2400 évvel ezelőtt. 

Ez is cseppfertőzéssel terjed, de akár fertőzött személy kézfogásától, vagy másféle érintésétől is meg lehet kapni. Ugyancsak vírusok okozzák, de jóval agresszívebb fajták. Egy hét alatt szaporodnak fel a szervezetben. A hirtelen fellépő lázas állapot az influenzát egyértelműen megkülönbözteti a megfázástól.

Háromféle kórokozót különböztetnek meg. Az A tipusú világméretű járványokat okozhat, a néhány évvel ezelőtti H1N1 vírus ilyen volt, és halálos áldozatokat is szedett. A láz magas: akár a 39 fokost is meghaladhatja. Kísérő  jelenségei köhögés, nátha, torokfájás, izületi fájdalmak. Lefolyása általában 3-5 nap, de lehet több is. Kórházi kezelés szükségességéről orvos dönt.

A B és a C tipusú enyhébb lefolyású megbetegedéseket okoz. A láz is alacsonyabb, de gyerekeknél gyakori kísérő jelenség a hasfájás vagy hasmenés. Lefolyásuk egy hét körüli.

Végül, de nem utolsó sorban – a tüdőgyulladás. Nem könnyű felismerni. Gyakran megfázásra vagy influenzára hasonlít, ami szintén levertséggel, köhögéssel és lázzal indul, ezért nem biztos, hogy felmerül, hogy súlyosabb betegségről van szó. Áruló tünet a mellkasi fájdalom, elesettség fokozott hangulata, magas láz, hidegrázás, majd fullasztó köhögés (amelynek természetesen más, például asztmatikus oka is lehet). 

A tüdőgyulladás vírus vagy baktérium okozta fertőzés, amely sokszor kezeletlen influenza után jelentkezik. Ilyen tünetekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert, ha nagyon ritkán is, de halálos végű lehet. Különösen veszélyeztetettek a kisgyerekek, az idős korúak, az állapotos asszonyok és a cukorbetegek.

2013. január 28., hétfő

Hol a jobb és hol a bal?


Eitan Haber (72) újságírói pályája fénykorát Jichák Rabin sajtófőnöki posztja jelentette. A miniszterelnök tragikus halála azonban az ő egzisztenciáját is megtörte. Megjelennek még írásai a Jediot Ahronotban, de a feltörekvő fiatal utódok már vajmi kevés figyelmet fordítanak munkájára és személyére, bár ő mindent elkövet, hogy a figyelmet maga felé terelje.

A sajtó-brancsban (már akik elég öregek, hogy a hatvanas évekre is emlékezzenek) néhányan Alekszej Adzsubejhez hasonlítják őt. Adzsubej egykor sztár-újságíró volt Moszkvában. Csillagszerű ragyogását nem annyira tehetségének vagy szellemének köszönhette, inkább annak a ténynek, hogy N. Sz. Hruscsov veje volt. A párt-főtitkár bukása után azonban az ő nevét is sürgősen elfelejtették.

Visszatérve Haberre, a napokban, a koalíciós tárgyalások, vagy inkább tárgyalási próbálkozások napjaiban, érdekes gondolatot vetett fel – éppenséggel a telepes mozgalom "Aruc 7" internetes portálján. Egy olyan gondolatot, amely nem kevés izraeli polgárt foglalkoztat – van, akit aggaszt, van, akit reménységgel tölt el.

"Netanjáhu területeket fog átadni a palesztinoknak. Még Jeruzsálemből is. Idővel szinte mindent, amit követelnek.

Emékezzünk csak: ki vonult ki a teljes Szináj felszigetről? Ki adta fel Jamit városát? Menáchem Begin, a Chérut, az izraeli széljobb kérlelhetetlen politikusa.

És ki ment el a Madridi békekonferenciára? Jichak Samir, Begin harcostársa a britek ellen harcolt "Irgun" szervezetben. (A brit mandátum éveiben a jobboldali szemléletű partizán-szervezetet a Ben-Gurion-vezette "Mápáj" – Munkáspárt – terroristának tekintette.)

Na, és ki vonta ki erőnek erejével a Gázai-övezetből a zsidó lakosságot? Ariel Saron, a jobboldal egykori példaképe.

És Netanjáhu egyezett bele Hebron és környéke átadásába a Palesztin Autonómiának a Wye egyezmény keretében, és sorolhatnám...” – majd hozzátette: a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az amerikai és az európai nyomásnak semmilyen izraeli kormány nem tud tartósan ellenállni. "Netanjáhu mindenképpen gondoskodni fog róla, hogy leendő koalíciós partnerei ne köthessék meg a kezét, legyen szó gazdasági, vagy külpolitikai kérdésekről” – véli Eitan Haber.

Gondolataihoz kiegészítésképpen idézhetnénk egy palesztin politikus interjúját, amit egy izraeli internetes portálnak adott: "Izrael valamennyi háborúját 1948 óta mindig baloldali, szocialista kormányok indították."

El lehet gondolkodni rajta, hogy merre is van a jobb, és merre a bal. A legjobb példát éppen Eitan Haber életműve szolgáltathatja, aki a szélsőjobboldali "Chérut" lapban kezdte újságírói működését, és lett belőle a békepárt lelkes támogatója.

Berobbant az iráni urándúsító?


Nyugati sajtójelentések szerint hétfőn, január 21-én helyi idő szerint a déli órákban hatalmas robbanás rázta meg a Fordo-i föld alatt megépített urán-dúsítót, ahol több, mint 2000 centrifugát telepítettek. A londoni The Times cikkében izraeli titkosszolgálati forrásokra hivatkozik.

A robbanás következtében a létesítmény mintegy 200 munkatársa a mélyben rekedt, felhozataluk nehézségbe ütközik.

Egyelőre ellenőrizhetetlen hírek szerint a létesítmény zöme megsemmisült. A robbanás oka ugyancsak nem ismeretes.

A robbanás a környező településeken földrengés-szerű jelenséget okozott.