X-rab: lassan oszlik a homály

Az X-rab: a világlapok csak így nevezik a számos nevet viselt, és egy izraeli börtönben öngyilkosságot elkövetett fiatalembert, akinek személye, tettei, fogvatartásának és öngyilkosságának oka körüli homály nagyon lassan oldódik.

Ben Zygier 1976-ban született Melbourne-ben, jómódú, a helyi zsidó közösségben vezető szerepet betöltő szülőktől. 

Jogi tanulmányokat folytatott, majd 1999-ben úgy határozott, hogy Izraelbe költözik. Egyes források szerint egy kibucban, mások szerint a Tel Avivhoz közeli Ráánáná városban telepedett le, és egy izraeli lányt vett feleségül. 

Katonai szolgálata letöltése után jelentkezett a Moszád, az izraeli külső titkosszolgálat soraiba. A lapok információi szerint a hírszerzési intézmény által egy Európában üzemeltetett "Strohmann"-vállalathoz került, ahonnan olyan, Izraellel ellenséges országokba is ellátogatott, mint Irán, vagy Libanon. Hogy ott mit tett, azt a hírforrások nem részletezik. 

Ausztrália törvényei lehetővé teszik, hogy állampolgárai akár évenként nevet változtassanak, és a változtatásokat rendre bevezettethessék személyi okmányaiba, így útleveleikbe is. Ez talán közrejátszott abban, hogy a "cég" alkalmazta.

Izraelbe 2010 elején került vissza. Hogy pontosan milyen körülmények között, nem világos. Nem zárható ki, hogy Mordecháj Vaanunuhoz hasonlóan nem saját akaratából, ugyanis jelzett időpontban már az Ajalon börtön foglya volt. Kilétét a börtön személyzete sem ismerhette: csak Mister X-ként emlegették.

Az ABC ausztráliai televíziós hálózat értesülése szerint ugyanabban a magáncellában őrizték, ahol korábban Jigál Amirt, Jichak Rabin miniszterelnök gyilkosát. A bekamerázott, 24 órán át megfigyelt cella "öngyilkosság-biztos", ezért Ben Zygier őrizetbe vétele éve, 2010 decemberében a nem kamerázott mellékhelységben akasztotta fel magát. Földi maradványait szülővárosában helyezték örök nyugalomra.

Ausztrália hatóságai tudtak őrizetbe vételéről, számos, a titkosszolgálaton kívüli izraeli tényező is, de a 34 évet élt fiatalember tragédiával végződő kalandjáról egészen a közelmúltig senki sem beszélt. Ügyét először a fent említett ABC televíziós hálózat szellőztette meg. Bob Carr ausztráliai külügyminiszter vizsgálatot rendelt el a canberrai kormány több, mint egy évig tartó hallgatása okainak a kiderítésére. 

A pénteki izraeli lapok szerint Zygiert "egy perccel az előtt vették őrizetbe, hogy fecsegett volna". Hogy miről – nem tudható. Találgatások szerint éppen arról, hogy miként jutottak a Moszád-ügynökök hamis úti okmányokhoz.

Egy kuvaiti lap szerint Zygier egyike volt azoknak az ausztráliai útlevéllel rendelkező Moszád-ügynököknek, akik 2010. januárjában, egy Dubaj-i szállodában merényletet követtek el Mahmud el-Mabhuh ellen, aki a Hamasz terrorszervezet katonai szárnyának az alapítója volt. Dubaj rendőrfőnöke cáfolta ennek lehetőségét.

Zygier szülei, felesége, itteni és ottani barátai, ismerősei semmiféle nyilatkozatra nem hajlandók. ◙

Letartóztatott ausztráliai Moszád-ügynök lett öngyilkos izraeli fogvatartása alatt?

BEN ZYGIER. MÁR AUSZTRÁLIA IS VIZSGÁLÓDIK

Kneszet-képviselők kényes kérdés tisztázását követelik Jáákov Neeman professzor távozó igazságügyminisztertől.

A kérdés az ABC ausztráliai televíziós társaság állításával kapcsolatos, amely szerint egy kétes személyazonossággal letartóztatott ausztráliai-izraeli kettős állampolgár öngyilkosságot követett el az izraeli Ajalon börtönben. A Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió szerda reggeli hírei szerint Ben Zygier a neve, aki a fenti forrás szerint Izraelben a Ben Alon nevet viselte. 

Ahmed Tibi (Ta’al, Arab Megújulás Pártja) a következő kérdést intézte az igazságügyminiszterhez: "Van-e Önnek tudomása az esetről? Meg tudná erősíteni a sajtóban megjelent hírt, mely szerint egy Izraelben, hamis személyi adatokkal letartóztatott ausztrál polgár öngyilkosságot követett el a börtönben?"

Zahava Gal-On (Merec párt) is érdeklődött az ügyben: "Lehetséges lenne, hogy a biztonsági politika érdekében az állam titkos letartóztatásokat hagy jóvá? Hogyan létezik, hogy egy magát demokráciának tartó államban egyes (titkos információval bíró) újságírók együttműködnek a kormánnyal a Legfelsőbb Bíróság tudomása nélkül, miközben a börtönökben ismeretlen kilétű foglyok öngyilkosok lesznek, és senki sem tudja, kik is ők. Hol van a jogállamiság és a törvény?"

Gal-On azt is hozzátette: "Szeretném hallani az Ön álláspontját arról, hogy újságírók önként cenzúrázzák az információt a kormány kérésére. Ön rendben lévőnek találja azt a gyakorlatot, hogy a Miniszterelnöki Hivatal ... megakadályozza olyan események közzétételét, amelyek kitudódása kellemetlen lehet az államnak?"

Dov Chenin (Chadas párt) kommunista képviselő kérdése: "Vannak egyáltalán izraeli börtönökben titokban foglyul tartott személyek? Ha vannak, melyek azok a jogi és a parlamenti mechanizmusok, amelyek felügyelik az ilyen fogvatartások törvényességét?"

Neeman professzor válaszában elmondta: az ügy nem tartozik az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe, így a kérdésekre nem tud választ adni. Hozzátette azonban: "Amennyiben az állítások igazak, a kérdést feltétlenül meg kell vizsgálni."

A legutóbbi hírek szerint már az ausztráliai hatóságok is vizsgálódnak állampolgáruk sorsával kapcsolatban.

Szerda délután Izrael hivatalosan elismerte, hogy álnéven tartott fogva egy ausztráliai állampolgárt, aki korábban – más értesülések szerint – a Moszád egy európai "Strohmann"-vállalatánál működött.

Az ügy részleteire visszatérünk. ◙

Jair Lapid szűzbeszéde a Kneszetben: "Senki se fenyegessen minket polgárháborúval!" • Menachem Eliezer Moses harédi képviselő: "Maguk százezer jesiva-bóhert erőszakkal besoroznának?"

Jair Lapid, a "Jés Atid" párt elnöke hétfőn elmondta bemutatkozó beszédét a Kneszet plénuma előtt. Szavai szerint az egyenlő honvédelmi teherviselés követelését többé nem lehet figyelmen kívül hagyni. "Nem lesz polgárháború. A 10 százalékos kisebbség nem fenyegetheti polgárháborúval a 90 százalékos többséget"– mondta.

Lapid kifejtette: Izrael egy válság közepén van, és ezt minél hamarabb ismerjük fel, annál hamarabb tudjuk megoldani. Szavai szerint nem csak gazdasági vagy szociális problémákról van szó. Az is fontos kérdés, hogy mennyire képes az állam önnön szuverenitását gyakorolni az őt alkotó csoportokkal szemben.

Ugyanakkor hozzátette: "Meg kell őriznünk mindazt, ami összeköt bennünket. Egy közösség azonban nem működhet annak elismerése nélkül, hogy az állam joga a többség akarata szerint cselekedni. Ez minden demokrácia alapja."

"A Jés Atid nem azért jött, hogy éket verjen, hanem azért, hogy egyesítse erőinket. Elég baj a már meglévő szakadék, amely elválasztja az izraeli társadalom rétegeit az iskolákban, a hadseregben, a munkapiacon. Be kellene már látni, hogy ez tátongó seb Izrael testén. Elérkezett az idő a gyógyításra."

"A mi feladatunk, hogy közösen képzeljük el, hogyan kellene Izraelnek kinéznie. Vajon túloznánk, ha egy olyan államot képzelnénk magunk elé, ahol minden ultravallásos iskolába járó gyerek tanulna angolul, és minden világi oktatásban részesülő gyerek megtanulná, hogyan kell olvasni a Talmud egy oldalát?"

"Vajon túlzás lenne elképzelni egy olyan államot, amely világelső az özvegyek, árvák és a máshonnan jöttek megsegítésében? Egy olyan  államot, amelyben nincs idegengyűlölet, van viszont ember-szeretet? Én nem hiszem, hogy ez túlzás lenne. Én hiszek benne, hogy Izrael Állam képes modellértékű társadalmat alkotni, olyat, amelyre büszkék lehetünk."

Jair Lapid után Menachem Eliezer Moses, a Jáhádut HáTorá (Tórahű Zsidóság, askenázi ultraortodox párt) képviselője állt a Kneszet plénuma elé.

Ő is a nemzeti egységről mondta első mondatait, majd Lapid szavaira utalva feltette a szónoki kérdést: "Ön valóban elhiszi, hogy 100 ezer jesiva-bóhert bevonulásra lehet kényszeríteni? Ön szerint lenne elég hely a börtönökben valamennyi, ennek ellenálló fiatal pár számára? Ez az államnak sokkal több pénzébe kerülne!" – majd hozzátette: "Hadd áruljak el magának egy titkot, amit nagyon kevesen tudnak: a hárédi Náchál-t (katonai előképzőre jelentkezett ultraortodox fiatalok) főleg gazdag Los Angeles-i zsidók látják el, nem a Cáhál (az Izraeli Hadsereg)".

Az ultraortodox képviselő ezek után sokat mondó jóslatba bocsátkozott. "Ha mégis besoroznának haredi fiatalokat nem-haredi egységekbe, én mondom magának: a jesiva-bóherek úgy megtanítanák az ultraortodox életvitel gyakorlatát az önök gyerekeinek, hogy leszereléskor rájuk se ismernének..."

Lapid becslése szerint a koalíciós tárgyalások legalább  két-három további hetet vesznek igénybe. ◙