Tizenegy éve történt … A natanjai Park
szállóban, a pészáchi széderre készülve vetett véget életüknek Ámálék egyik
utódja, egy palesztin robbanóöves terrorista 2002. március 27-én.
Kétszázötven
vacsoravendég várt egy igazi „heimis”
pészáchi széder kezdetére 2002. március 27-én, amikor a natanjai Park
szálló tágas éttermébe betoppant a palesztin terrorista és a testére erősített
pokolgép felrobbantásával harminc embert megölt.
A halálos áldozatok
között volt dr. Fried András fogorvos, felesége, Edit, édesanyja, Anna és annak
férje, dr. Jakobovits György tel-avivi ügyvéd.
Valamennyien a Partiumból,
Románia egykori magyar városaiból alijáztak, Friedék a hetvenes, dr. Jakobovits a
hatvanas években.
Dr. Fried András két
bevezetett, jól menő fogorvosi klinika tulajdonosa volt, és számos izraeli
fiatal – zsidó és arab – számára szervezte meg magyarországi tanulmányaikat.
Dr. Jakobovits népszerű
tel-avivi ügyvéd volt: Allenby utcai irodája közismert volt mind a magyar, mint
a román ajkú jisuv számára.
A Fried-házaspár két
gyereke, az akkor 21 éves Sirli és a 16 éves Tom elkéstek az élő ördög
martalékává vált széderről; ennek köszönhetik életüket.
A palesztin terrorista a
Natanjától alig 10 kilométerre fekvő Tulkarm város lakosa volt, és a Hamasz
úgynevezett katonai szárnya, az Izaddin el-Kasszam tagja. Neve az elsők között
szerepelt a letartóztatandó terroristák névsorában. Izrael védereje azonban ezúttal
elkésett – és ez Friedék és a többi halálos áldozat életébe, több tucat ember
élethossziglani megrokkanásába, családok örök gyászába került.
♦
A Park szálló szakácsa,
Arkadij Widelmann oroszországi olé méterekre állott a robbanástól, de egy
oszlop megóvta az életét. Remegő kézzel hívta mobiltelefonján családját és
elfúló hangon, oroszul közölte: „Csoda történt, megmenekültem!”
A szakács ezután férfihoz
méltó módon segített a vérző, síró, de szállítható állapotban lévő sebesülteknek.
A csoda azonban nem
ismétlődött meg. Májusban a natanjai piacon, bevásárlás közben egy másik
palesztin robbantó bombája őt is megölte. Szülők, fiatal feleség és két
gyerekkorú kislány maradt utána.
Ez a palesztin is Tulkarmból
jött Natanjára. A Sin-Bét tudta, hogy útban van, de a terrorista taxival jött,
megelőzve a készenlétbe helyezett rendőrséget.
♦
Azóta megépült az elválasztó védelmi betonfal. Majd’ az egész világ elítéli miatta Izraelt. Nem örömből
épült, de nem volt más választás. Chádéra, Natanja, Jeruzsálem, Tel Aviv, a
Dolfinárium, piacokon, éttermekben, autóbuszokban és megállókban robbanó
öngyilkos tömeggyilkosok… és a palesztin városok ünnepeltek: cukorkát dobáltak
a gyerekeknek, a győzelem V-betűjét formálták a kezek…
Amióta megépült a
kétféle, minden jel szerint kibékíthetetlen lakosságot különválasztó biztonsági
fal, a terrormerényletek egy csapásra megszűntek. A terror már csak a
biztonsági faltól keletre fekvő zsidó lakosságú falvakat, városokat sújtja időnként.
♦
Emlékezz, mit tett
veled Ámálék útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból, amikor találkozott veled
útközben, és levágta azokat, akik elgyengülve hátramaradtak… Az pedig nem félt
az Istentől.
Ha pedig megadja neked
Istened, az Örökkévaló, hogy nyugodtan élhetsz a körülötted lévő összes
ellenségedtől azon a földön, amelyet Istened, az Örökkévaló ad neked örök
birtokul, akkor töröld el Ámálék emlékét az ég alól.
El ne felejtsd!
(Mózes 5. könyve, 25:17-19) ◙