Binjamin Netanjáhu miniszterelnök a Függetlenségi Nap alkalmából a jeruzsálemi államelnöki rezidencián fogadást adott az Izraelben akkreditált diplomatáknak.
A miniszterelnök a
megjelent diplomaták előtt kijelentette: csak a „két nemzet – két állam”
jelenthet megoldást az izraeli-palesztin viszályra. Ennek azonban feltétele
Izrael biztonságának a szavatolása. „Ahogy 1947-ben az ország akkori zsidó vezetése igent mondott a két állam-elrendezésre, úgy ma, 2013-ban is igent mondunk” –
mondta.
(Mint ismeretes, az ENSZ 191. számú határozata 1947-ben két független államra osztotta volna az akkor brit mandátum által kormányzott Palesztinát, amit az akkori zsidó vezetés elfogadott. A helyi arab vezetés azonban elutasította azt, és a szomszédos arab államokból beözönlő fegyveresekkel megtámadták a zsidó lakosságot, majd az 1948 májusában magát független állammá deklaráló Izraelt.)
(Mint ismeretes, az ENSZ 191. számú határozata 1947-ben két független államra osztotta volna az akkor brit mandátum által kormányzott Palesztinát, amit az akkori zsidó vezetés elfogadott. A helyi arab vezetés azonban elutasította azt, és a szomszédos arab államokból beözönlő fegyveresekkel megtámadták a zsidó lakosságot, majd az 1948 májusában magát független állammá deklaráló Izraelt.)
Netanjáhu, rátérve az iráni fenyegetésre, abbeli aggodalmának adott hangot,
hogy az Iszlám Köztársaság ellen életbe léptetett szankciók és vele folytatott tárgyalások végül nem bizonyulnak elegendőknek az iráni vezetés meggyőzésére a
nukleáris fegyverkezés leállítására. „Látjuk, mihez vezet, ha egy diktatúra
atomfegyverhez jut” – húzta alá mondanivalóját, Észak-Koreára célozva.
Jáálon ezután rátért a Közel-Keletet is elért gazdasági válságra. "Az
arab országok jelenleg saját túlélésükkel vannak elfoglalva, ami megakadályozza
őket abban, hogy ránk összpontosítsák a figyelmüket. Izrael ma a
legbiztonságosabb hely a Közel-Keleten: a stabilitás, a demokrácia és a haladás
szigete. És ezt nem csak az arab országok a fiatalabb generációja látja a
médián keresztül, hanem az arab államok vezetői is" – foglalta össze a
körzeti helyzet értékelését Mose Jáálon honvédelmi miniszter. ◙
⋄
• Jáálon honvédelmi miniszter:
Izrael egyedül maradhat Irán ellen
Mose Jáálon, Izrael új kormányának a honvédelmi minisztere a
Függetlenségi Napon mondott helyzetértékelő beszédében első témaként az iráni
fenyegetéssel foglalkozott.
Amint mondta, egy nukleáris Irán nem csak Izrael, hanem a
Közel-Kelet és a fejlett országok számára is veszélyt jelentene. Mindamellett
Izraelnek egy olyan lehetőséggel is számolnia kell, hogy egyedül lesz kénytelen
megvédeni magát.
"Egy atomfegyverrel rendelkező Irán nukleáris fegyverkezési
versenyt indíthat el a Közel-Keleten, és terrorista csoportok is ilyen fegyverek birtokába juthatnak. Ez pedig a nyugati világ rémálma"
– mondta Jáálon, aki 2002 és 2005 között az Izraeli Hadsereg vezérkari
főnöke, korábban pedig az AMAN, a katonai hírszerzés főnöke volt.
A honvédelmi miniszter regionális fenyegetésekkel is
foglalkozott beszédében. "A Hezbollah és a Hamasz rakéták tízezrei fölött
rendelkezik, amelyeket bármikor kilőhetnek városaink felé. A Hamasz a tavalyi
’Felhőoszlop’ hadművelet sikere ellenére időnként rakétákkal támadja déli
városainkat.
Minden rakétatámadást meg fogunk torolni. A Gázai-övezetből
kiinduló támadásokért az ottani Hamasz-kormány felelős. Libanon polgárainak pedig tudniuk kell, hogy a területükről indított támadásért a beirúti
kormányt tartjuk felelősnek" – közölte a honvédelmi miniszter.