Rakéták Eilatra • Szalafisták: "Kartonfalak nem nyújtanak nektek védelmet"

Szerdán, a reggeli órákban két rakétát lőttek ki a Vörös tenger partján fekvő Eilatra. A rakéták nyílt területen robbantak, és nem okoztak sebesülést vagy károkat.

A városban megszólaltak a légvédelmi szirénák. Az eilati repülőteret rövid időre lezárták.

Arab hírügynökségek szerint egy harmadik rakéta az Eilat tőszomszédságában fekvő jordániai Akaba városban robbant. Jordánia ezt cáfolja.

A rakétákat az egyiptomi fennhatóság alá tartozó Szináj (Sínai) félszigetről lőtték ki.

Az izraeli katonai elhárításnak tudomása volt róla, hogy a félszigeten élő fegyveres terroristák izraeli terület elleni támadást terveznek.

A város határában két hete telepített "Vaskupola" rakétaelhárító rendszer jelezte ugyan a rakéták kilövését és megadta a jelet a szirénázás indítására, de nem semmisítette meg azokat. Szakértők a terep sajátosságait sejtik a fiaskó mögött.

A támadásért egy szalafista szervezet vállalta a felelősséget, amely később video-felvételt is közzé tett a rakéták kilövéséről "kartonfalak nem nyújtanak nektek védelmet" szöveg-felirattal, ami az utóbbi időben az izraeli-egyiptomi határon megépített, illetve épülő kerítésre céloz.

Egyiptom közölte: nem bizonyítható, hogy a rakétákat területéről lőtték ki. ◙

Netanjáhu: két nemzet - két állam • Jáálon: Izrael egyedül maradhat

• Netanjáhu miniszterelnök: két nemzet – két állam

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök a Függetlenségi Nap alkalmából a jeruzsálemi államelnöki rezidencián fogadást adott az Izraelben akkreditált diplomatáknak.

A miniszterelnök a megjelent diplomaták előtt kijelentette: csak a „két nemzet – két állam” jelenthet megoldást az izraeli-palesztin viszályra. Ennek azonban feltétele Izrael biztonságának a szavatolása. „Ahogy 1947-ben az ország akkori zsidó vezetése igent mondott a két állam-elrendezésre, úgy ma, 2013-ban is igent mondunk” – mondta.

(Mint ismeretes, az ENSZ 191. számú határozata 1947-ben két független államra osztotta volna az akkor brit mandátum által kormányzott Palesztinát, amit az akkori zsidó vezetés elfogadott. A helyi arab vezetés azonban elutasította azt, és a szomszédos arab államokból beözönlő fegyveresekkel megtámadták a zsidó lakosságot, majd az 1948 májusában magát független állammá deklaráló Izraelt.) 

Netanjáhu, rátérve az iráni fenyegetésre, abbeli aggodalmának adott hangot, hogy az Iszlám Köztársaság ellen életbe léptetett szankciók és vele folytatott tárgyalások végül nem bizonyulnak elegendőknek az iráni vezetés meggyőzésére a nukleáris fegyverkezés leállítására. „Látjuk, mihez vezet, ha egy diktatúra atomfegyverhez jut” – húzta alá mondanivalóját, Észak-Koreára célozva.

⋄

• Jáálon honvédelmi miniszter: Izrael egyedül maradhat Irán ellen

Mose Jáálon, Izrael új kormányának a honvédelmi minisztere a Függetlenségi Napon mondott helyzetértékelő beszédében első témaként az iráni fenyegetéssel foglalkozott.

Amint mondta, egy nukleáris Irán nem csak Izrael, hanem a Közel-Kelet és a fejlett országok számára is veszélyt jelentene. Mindamellett Izraelnek egy olyan lehetőséggel is számolnia kell, hogy egyedül lesz kénytelen megvédeni magát.

"Egy atomfegyverrel rendelkező Irán nukleáris fegyverkezési versenyt indíthat el a Közel-Keleten, és terrorista csoportok is ilyen fegyverek birtokába juthatnak. Ez pedig a nyugati világ rémálma" – mondta Jáálon, aki 2002 és 2005 között az Izraeli Hadsereg vezérkari főnöke, korábban pedig az AMAN, a katonai hírszerzés főnöke volt.

A honvédelmi miniszter regionális fenyegetésekkel is foglalkozott beszédében. "A Hezbollah és a Hamasz rakéták tízezrei fölött rendelkezik, amelyeket bármikor kilőhetnek városaink felé. A Hamasz a tavalyi ’Felhőoszlop’ hadművelet sikere ellenére időnként rakétákkal támadja déli városainkat. 

Minden rakétatámadást meg fogunk torolni. A Gázai-övezetből kiinduló támadásokért az ottani Hamasz-kormány felelős. Libanon polgárainak pedig tudniuk kell, hogy a területükről indított támadásért a beirúti kormányt tartjuk felelősnek" – közölte a honvédelmi miniszter.

Jáálon ezután rátért a Közel-Keletet is elért gazdasági válságra. "Az arab országok jelenleg saját túlélésükkel vannak elfoglalva, ami megakadályozza őket abban, hogy ránk összpontosítsák a figyelmüket. Izrael ma a legbiztonságosabb hely a Közel-Keleten: a stabilitás, a demokrácia és a haladás szigete. És ezt nem csak az arab országok a fiatalabb generációja látja a médián keresztül, hanem az arab államok vezetői is" – foglalta össze a körzeti helyzet értékelését Mose Jáálon honvédelmi miniszter. ◙

Elhunyt Efrájim Árázi, az izraeli Hi-tech atyja

Vasárnap, április 14-én elhunyt Efrájim „Efi” Árázi, az izraeli információtechnológia egyik úttörője. Abban, hogy Izraelt ma „startup-country”-nak, a magastechnikai kezdeményezések egyik példa-országának nevezik, Efi Árázinak oroszlánrésze volt.

Izrael egyik legkiválóbb mérnökét a 76. születésnapján érte a halál.

1954-ben, 16 és fél évesen, középiskolai tanulmányait félbehagyva bevonult a hadseregbe, ahol radartechnikusként szolgált. Tizenévesen feltalált egy olyan radar-alkalmazást, amelyért 1957-ben magas katonai kitüntetésben részesült. 

„Efi” egyike volt a nagyon kevés fiatalnak, akit érettségi nélkül (!), mint „rendkívüli esetet” (extraordinary case) felvették a Földkerekség egyik legnevesebb műszaki egyetemére, a bostoni MIT-re (Massachusetts Institute of Technology), ahol elektromérnöki diplomát szerzett.

Fizikai tanulmányai során az optikai fényáteresztés légköri problémáit kutatta. Később az USA űrkutatási ügynöksége, a NASA égisze alatt részt vett egy különleges televíziós kamera megalkotásában, amely 1969-ben élőben közvetítette Neil Armstrong nevezetes Holdra lépését.

A Hatnapos Háború napjaiban, 1967. júniusában visszatért Izraelbe. Itt a digitális képalkotás üzleti alkalmazása felé fordult, és olyan, világhírre szert tett cégeket alapított, mint a Scitex, az Electronics for Imaging és iMedia, amelyek több ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. ◙