Áv hó 9 – Tis’á böÁv: a jeruzsálemi Szentélyre emlékezünk

A HARMADIK TEMPLOM ELKÉPZELT MODELLJE 

AZ EZÉKIEL KÖNYVÉBEN LEÍRTAK ALAPJÁN

Áv hónap a zsidó naptár hetedik hónapja. E hónap kilencedik napján üli Izrael népe a jeruzsálemi Morijá-hegyen épített Első (Salamoni) és Második (a babilóniai visszatérés után újjáépített és Heródes által megújított) Templom vagy Szentély lerombolására emlékező gyásznapot.

Az Elsőt az országba betörő babilóniai seregek rombolták le és égették fel i. sz. előtt 586-ban, a Másodikat Titusz római légiói i. sz. szerint 70-ben, mindkettőt a zsidó időszámítás szerinti Áv hónap 9. napján.

Ez a nap a zsidó hagyomány szerint baljóslatú nap, amelyet az előestétől aznap napestig, közel 25 órán át böjttel és gyászimákkal töltenek – legalábbis az ortodox módon élő zsidóság. Nem isznak, nem esznek, házaséletet sem élnek, és még a templomban is csak alacsony zsámolyra ülnek, nem székekre. A bőr lábbelik helyett (ami régen a jómód, a kényelem jele volt) pedig egyszerű posztópapucsokat – manapság inkább gumi-vagy műanyag-lábbeliket – hordanak.

Ha a zsinagógai imádkozást nem is, de a böjtöt Izrael zsidó lakosságának nagy többsége tartja.

A dolog logikájából következik, hogy Izrael népe éppen ilyenkorra, a legmélyebb gyász idejére várja a Megváltást, aminek következménye a Harmadik Szentély megépülése. Ez pedig – lévén az előző Templomok helyén két mecset – igencsak problémás…

Áv hónap 9. napja – mint minden jeles nap a zsidó naptárban – nem illeszkedik a Gergely-naptárhoz, minthogy az előbbi a Hold fázisaihoz, utóbbi a Föld Nap körüli keringéséhez igazodik, így minden évben más és más napra esik – július közepére a legkorábban, augusztus közepére a legkésőbben. 

Az idén ma, hétfő estétől holnap, kedd estéig tart. ◙

Kérés és felhívás • Új zsinagóga épül Csepelen

Valamikor a délpesti régióban sok zsidó élt. Pestszenterzsébeten például a lakosság összlétszámához képest nagyobb volt a zsidóság aránya, mint Pest többi részén. Csepelt pedig a magyar gyáripar megteremtője, Weisz Manfréd tette naggyá.

A közösség zömének 1944-es pusztulásáig két zsinagóga, két imaház, Chevra Kadisa, zsidó elemi iskola, kultúregylet működött. A maradék elvándorlása után csak a zsidó temetők maradtak.

Az ezredforduló körül néhány lelkes ember megkereste a kerületben élő zsidó polgárokat, akik szívesen gyakorolnák őseik hagyományait lakóhelyükön. A XX. kerületi önkormányzat jóvoltából kaptak e célra egy kis üzlethelyiséget, és 2002-ben felavatták a Budapesti Zsidó Hitközség Délpesti Körzetének imaházát.

Azóta eltelt tíz év. Az imaház kicsinek bizonyult. Már nem elegendő a rendszeres hitélet gyakorlásához: a nagyobb ünnepeken a közösségnek termet kell bérelnie.

Egy egyedülálló hittestvér végrendeletileg a közösségre hagyta minden megtakarított pénzét. Ez, és a csepeli önkormányzat nagyvonalú gesztusa – telket biztosítottak a zsinagóga építés céljára – adta meg a lökést és a bátorságot, hogy a közösség belevágjon egy nagyvonalú terv megvalósításába.

2013 januárjában megtörtént a zsinagóga alapkőletétele, és az érvényes engedélyek birtokában remélhetőleg már a legközelebbi jövőben megkezdődik az építkezés.

Ehhez azonban további segítségre van szükség.

A közösség „téglajegyeket” bocsát ki, melyeknek értéke 1000 – 5000 – 10 000 forint. Minden fillér számít, a szerényebb összegre is szükség van!

Az adományozók nevét megörökítő dokumentumot a zsinagóga emlékfalánál tervezik elhelyezni, ezzel is jelezve az utókor számára a közös összefogás erejét.

A tervek szerint az épület egyféle „tanház” lesz, a hagyományos istentiszteleteken túl kulturális rendezvények, tanfolyamok, koncertek helyszíne – minden, a zsidóság iránt érdeklődő, Istenben hívő ember számára.

A hitközösség számlaszámai:

Simon Steiner Alapítvány bank számlaszáma:

11708001-20567204

BZsH Dél Pesti Körzetének számlaszáma:

11784009-20203054

A közösség megköszöni a felajánlásokat bármilyen, Magyarországon elfogadott pénznemben.

Kerényi András elnök

BZsH Dél-Pesti Körzet
kapcsolat@del-pest.com
http://www.del-pest.com/public/del_pest/hu/index.html

Szíria cáfolja az izraeli támadás hírét

A brit Sunday Times július 14.-i számában megjelent hír szerint július 5.-én, pénteken reggel nem az izraeli légierő, hanem az izraeli haditengerészet hajtotta végre a támadást a szíriai Latakia kikötőváros melletti bázis ellen.

A lap értesülése szerint egy izraeli tengeralattjáróról kilőtt cirkáló rakétával találták telibe a raktárat, ahol 50 darab, idén leszállított orosz gyártmányú „Yakhont” rakétát tároltak.

Az amerikai CNN hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva a napokban azt közölte, hogy a szíriai bázis ellen az izraeli légierő hajtott végre támadást.

Az Asszad-rezsim ellen harcoló felkelők elhárították a gyanút maguk felől, mintha ők hajtottak volna végre szabotázst a rakéta-raktár ellen.

Egy Iránból arab nyelven sugárzó televízió szíriai kormányerőket idézve kijelentette, hogy a támadás híre légből kapott, és egyáltalán nem történt meg.

Izrael nem reagált az ellentmondó hírekre, bár hangsúlyozza, hogy figyelemmel kíséri a Szíriában lejátszódó eseményeket, különös tekintettel a fegyverszállításokra. ◙