Megkezdődtek az izraeli-palesztin megbeszélések

Washingtonban, európai és izraeli idő szerint hétfőn este egy vacsorával vette kezdetét az amerikai közvetítéssel nyélbe ütött izraeli-palesztin találkozó.

A közel három éves szünet után újraindított megbeszélések célja a két fél közötti végleges rendezés, különös tekintettel az Izrael és a Palesztin Autonómia közötti határvonalak kijelölésére, amit a palesztin fél türelmetlenül követel.

A találkozót négy hónapos inga-diplomácia révén nyélbeütő John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere egy asztalhoz ültette a feleket. Izraelt Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony képviseli, mint főtárgyaló, valamint Jichak Molho, aki Binjamin Netanjáhu miniszterelnök tanácsadója. 

A palesztin küldöttséget Száeb Erakát "örökös főtárgyaló" vezeti, mellette Muhammad Stajeh, aki Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének a tanácsadója.

Kerry a megbeszélések előestéjén Martin Indyk diplomatát különleges nagykövetté nevezte ki a tárgyalások menetének elősegítésére. Indyk két ízben volt az Egyesült Államok izraeli nagykövete, így a körzet és a helyi konfliktusok kiemelkedő szakértőjének számít.  

A megbeszélések időtartamát, amennyiben egyik fél sem kel fel a tárgyalóasztaltól, kilenc hónaposra tervezik, lehetséges hosszabbítással. Az első találkozáson a felek a megbeszélések procedurális részleteiről állapodnak meg. ◙ 

Jeruzsálemben cáfolják, hogy izraeli arabok is lennének a kiadandó 104 fogoly között

A Netanjáhu-kormány hangsúlyozza: a döntés, amelyet vasárnap hoztak 104, gyilkosság vádjával életfogytiglani fogház-büntetésre ítélt arab szabadon bocsátására, igen nehéz döntés volt. A kormány szóvivője hangsúlyozza: amennyiben a megbeszélések folytatódnak, a feleknek ennél is súlyosabb kérdésekben kell majd dönteniük.

Diplomáciai tisztviselők Jeruzsálemben úgy nyilatkoztak, hogy nincs megállapodás sem a Palesztin Hatósággal, sem az Egyesült Államokkal arra nézve, hogy a szabadon engedendő 104 terrorista között izraeli állampolgárságú arabok is lennének. Ugyenezek a tisztviselők nem tudtak választ adni a Kol Jiszráél, az Izraeli Rádió riporterének a kérdésére, vajon miért mondta Netanjáhu, hogy a terror-gyilkosságért fogvatartott 14 izraeli állampolgárságú arab ügyében a kormánynak újabb döntést kell majd hoznia.

Izraeli források szerint a szabadon bocsátandó foglyoknak ezúttal nem kell aláírniuk egy olyan ígérvényt, mely szerint többé nem vesznek részt terrorcselekményekben. Korábbi hasonló esetekben, például a Gilád Salit szabadon engedését lehetővé tevő fogolycserénél aláírattak velük ilyen formulát, amelyet egyikük sem vett komolyan: többjük azóta újból börtönbe került.

Naftali Bennett, a kormány-koalícióban résztvevő "Hábájit hájehudi" (Zsidó otthon) párt vezetője, aki a terrorista-szabadítás ellen szavazott, azt mondta: az a fél, amely gyilkosok, köztük gyermekgyilkosok szabadon bocsátását követeli, nem lehet tárgyaló fél számunkra.

Az izraeli közéleti számos szereplője kifejezte kétségeit Netanjáhu tervezett gesztusával kapcsolatban, mondván, hogy a gesztust az ellenoldal gyengeségként értelmezi, és a terrort kifizetődő eszköznek tartja. ◙ 

A kormány megszavazta 104 gyilkos arab terrorista szabadon engedését

Az izraeli kormány vasárnap, július 28-án 13 "mellette", hét "ellene" szavazattal, két tartózkodás mellett megszavazta Binjamin Netanjáhu miniszterelnök javaslatát: 104 arab terrorista szabadon engedését, akiknek vér szárad a kezükön, mindezt a palesztinokkal újrakezdendő rendezési tárgyalásokra szánt "gesztusként".

A palesztin fél korábban közölte: amennyiben a 104 foglyot nem engedik szabadon, nem lesznek tárgyalások.

Izraelben a zsidó lakosság többsége, de főképpen a szabadon engedendők által meggyilkoltak családtagjai tiltakoznak a terv ellen.

A 104 személy azonosságáról miniszteri bizottság fog dönteni, amelynek az élén Netanjáhu áll, és tagjai Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony, Jichak Aharonovics belbiztonsági miniszter, és Jaakov Perry, tudományos ügyek minisztere, a Sin-Bét, a belső titkosszolgálat korábbi főnöke lesznek.

A javaslat mellett szavaztak: Netanyahu miniszterelnök, Mose Jáálon honvédelmi miniszter, Gideon Száár belügyminiszter, Jichak Aharonovics belbiztonsági miniszter, Juvál Steinitz, a stratégiai ügyek minisztere, Szofa Landver befogadásügyi miniszterasszony – ők hatan a Likud, illetve az azzal választási egységben álló Izrael az otthonunk (Jiszráél Béjténu) párt tagjai. A javaslat mellett szavazott még Jair Lapid pénzügyminiszter, Sáj Piron közoktatásügyi miniszter,  Jáél German egészségügyminiszter-asszony, Jaakov Perry, a tudományos ügyek minisztere, Meir Kohén népjóléti miniszter – ők öten a "Van jövő" (Jés Atid) pártból, valamint Cipi Livni igazságügyminiszter-asszony és Amir Perec környezetvédelmi miniszter (Hatnua párt) .

A javaslat ellen szavaztak Jiszráél Katz közlekedésügyi, Gilád Erdan távközlésügyi, Uzi Landau turizmusügyi és Jair Samir földművelésügyi miniszterek – ők négyen a Likud / Jiszráél Béjténu pártból.

Ellenszavazatot adott még le Naftali Bennett ipar- és kereskedelemügyi, Uri Áriél építésügyi  és Uri Orbach nyugdíj-ügyekkel foglalkozó miniszter – hárman a "Zsidó Otthon" (Bájit Jehudi) pártból.

Szilvan Salom energiaügyi miniszter és Limor Livnat kulturális ügyekkel foglalkozó miniszterasszony – mindketten a Likud pártból – tartózkodtak a szavazástól. ◙