Átmeneti megegyezés Genfben: aggódó várakozás fél évig

Vasárnapra, november 24-re virradó hajnalban Genfben átmeneti megállapodást írt alá hét ország képviselője.

Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország és Németország a nyugati hatalmakat, Oroszország és Kína a klasszikus „Keletet” képviselték, mindezek a hetedik, az Iráni Iszlám Köztársaság ellenében.

A genfi szállodában aláírt megegyezést négy napig tartó idegőrlő tárgyalás-sorozat előzte meg. A tét – az Iráni Iszlám Köztársaságban gőzerővel folyó nukleáris technikai fejlesztés leállítása, vagy legalább időleges akadályozása volt.  E cél érdekében az irániakkal tárgyaló „Hatok” az Iránra korábban kivetett szankciók enyhítését helyezték kilátásba.

Az iráni síita kormányzat, és az ország hatalmas kőolaj-kincséből fedezett atomprogram és rakétafejlesztés első számú fenyegettje – Izrael.

A radikális síita-iszlámot társadalom fölötti államvallássá tevő rendszer első kinyilvánított ellensége Izrael Állama. Irán 74 éves államfője és legfelsőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei ajatolla Izraelt „rákos cionista rezsimnek” nevezi, amely, reményei és szavai szerint „pusztulásra van ítélve”, mert véleménye szerint „nagy veszélyt jelent az iszlám világra”. Binjamin Netanjáhut nemrégiben „veszett kutyának” titulálta, hallgatóságát lelkesítő beszédeit gyakran a „halál Amerikára, halál Izraelre" szlogennel zárja.

Az idén hivatalba lépett Haszán Rohani elnök – akinek megválasztását Hámenei szentesítette – elődjénél, Mahmud Ahmadinezsádnál jóval mérsékeltebb, békülékenyebb hangot és stílust vezetett be. Rohani és kormánya látható igyekezettel törekszik a világ közvéleményének a megnyerésére és a nyugati államok, köztük az Egyesült Államok békéltetésére, miközben Izrael irányában semmilyen enyhülés nem tapasztalható.

Ez a „mosolypolitika” jellemzi az iráni diplomácia új arculatát, és ez volt jellemző a múlt héten tartott megbeszélésekre is.

Az aláírt átmeneti egyezmény fél évre szól. Irán lényegében legitimációt kapott az elvben polgári – orvosi, energiatermelő és tudományos – célú nukleáris programja további fejlesztésére, az atombomba legyártásához is vezető  uránium-dúsítást korlátozták, az Árák-ban épített atomreaktor fejlesztését le kell állítani, a nemzetközi ellenőröket minden létesítményben köteles beengedni.

Az Irán ellen korábban hozott szankciókat enyhítették, azok súlyosbításáról lemondtak.

Izrael aggódik, de a nyugati államok is a nagy valószínűséggel bíró lehetőségek közé sorolják, hogy Irán kijátssza, sőt, egy helyi vagy körzeti válság esetén mindenestől felrúgja az egyezményt, és a nukleáris fegyverfejlesztést megújult erővel folytatja.

A megállapodás korántsem technikai jellegű, hanem teljességgel politikai, éspedig lényegében az Egyesült Államok és Irán között – véli Alex Fishman, a Jediot Aharonot politikai szakértője. A Közel-Kelet a múlt vasárnap óta más, mint előtte volt. A játékszabályok megváltoztak. Az Egyesült Államok lemondott a megfélemlítés lehetőségéről az iráni agresszivitással szemben, mialatt Izraelt nyugalomra inti.

Netanjáhu bejelentette, hogy Izrael magára nézve ezt a megállapodást nem fogadja el kötelezőnek.

A fél évre szóló megállapodás lényeges pontjai röviden:

SZIGORÍTÁSOK

• Irán nem dúsíthat uránt 5 százalék fölé.

• A meglévő, 20 százalékosra dúsított urán-készletet 5 százalékosra kell higítani.

• A Fordo-i és a Natanz-i uránium-dúsítókba tilos több centrifugát építeni – elromlott centrifugák helyére szabad azonos tipusúakat állítani.

• A plutóniumot előállító Arak-i nehézvíz-üzem fejlesztésének leállítása. Izraeli szakértők szerint ez a létesítmény kizárólag nukleáris fegyvergyártási célokat szolgál.

• Tilos további dúsítók építése, nukleáris üzemanyag újrahasznosítása.

• A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei szabad bejárást kapnak minden létesítménybe  – az ellenőrzések gyakoribbak lesznek.

ENYHÍTÉSEK

• A kőolaj-szállítási szankciók részleges feloldása.

• Az Egyesült Államok és az Európai Unió által az iráni kőolaj-szállító útvonalakra és a szállítmányok biztosítására kirótt szankciók megszüntetése.

• Külföldön befagyasztott iráni tulajdon-vagyon hozzáférhetővé tétele, 7 milliárd dollár értékben.

• Irán petrokémiai exportjára, az arra alapuló iparra, az arany- és drágakő-kereskedelemre kirótt szankciók megszüntetése.

• Az iráni repülőgép- és gépkocsigyártás alkatrész-importja könnyítése.

• Az ENSZ, a Biztonsági Tanács és az Európai Unió nem hoz új szankciókat Irán ellen.

• Urán-dúsítás engedélyezése orvosi és polgári célokra.

• Együttműködés a polgári célú atomkutatásban.

Iránt tehát a nemzetek közössége lényegében „atomhatalomként” tartja számon.

Izrael az átmenti, fél évre szóló egyezmény nyilvánvaló vesztese, annál is inkább, mert az átmeneti egyezményből valamikor 2014-ben nagy valószínűséggel, nagyobb engedményekkel végleges egyezmény lesz.

Mi a megegyezés előnye Izrael számára?

◘ Talán csak annyi, hogy az iráni nukleáris fenyegetés nemzetközi megbeszélés tárgya lett.

Mi a hátránya?
◘ Irán a fenti megszorításokkal együtt bármikor eljuthat az atombomba birtoklásáig, legalábbis annak határára. Ha az Arak-i létesítményben plutóniumot állítanak elő, az támadhatatlanná válik: egy ellene végrehajtott bombatámadás körzeti katasztrófával járna.

◘ Izrael és legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok viszonyában elhidegülés állott be. Izrael lényegében egyedül maradt a nemzetközi porondon. ◙

Négy állam légiereje gyakorlatozik Izraelben

Hétfőn, november 25-én a dél-negevi, Eilat közelében lévő Uvdá légibázison kezdetét vette négy ország: Izrael, az Egyesült Államok, Görögország és Olaszország harci pilótáinak a közös légigyakorlata. A mintegy hatvan harci gép az Eilattól Tel Avivig terjedő térségben hajtja végre a gyakorlatokat.

A „Kék zászló” fedőnevű, az állam fennállása óta eddigi legnagyobb, előre láthatólag csütörtökig tartó hadgyakorlatra az Izraeli Légierő több, mint egy év óta készül. Izrael F15 és F16-os, az amerikaiak F16E, a görögök F16-os, míg az olaszok Tornado és AMX gépekkel vesznek részt.

A hadsereg szóvivője hangsúlyozta: a gyakorlatnak nincs köze a körzet politikai szituációjához. Az Egyesült Államok tel-avivi nagykövete, aki jelen volt a gyakorlat megkezdésén, ugyanakkor kijelentette: a pilóták most tapasztalatokat szereznek arra az esetre, ha együtt kell harcolniuk.

Az Izraeli Légierő immár több, mint 30 éve folytat közös hadgyakorlatokat más országokkal. Az utóbbi években különösen aktív a közreműködés Izrael és Görögország légiereje között a Földközi-tenger keleti medencéjében.

A hadgyakorlaton egyebek között ellenséges hadseregek által bevethető légvédelmi rakéták és terror-veszélyt jelentő vállról indítható rakéták azonosítását gyakorolják. A pilóták a legújabb, a szövetséges légierők földi irányító központjait és a levegőben lévő pilótáit egymással összekötő számítógépes-műholdas felderítő- és informatikai rendszereket is működtetik.

Az Izraeli Légierőt (Chél Háávir חיל האויר, az angol sajtóban IAF, Israel Air Force) két héttel az Állam kikiáltása után, 1948. május 28-án hozták létre. Állandó személyzete jelenleg 34 ezer fős, a tartalék 55 ezres, és harci gép-állománya meghaladja a hétszázat. ◙

Egyezmény Genfben: Teherán lemondott az uránium 20 százalékos dúsításáról • Netanjáhu: "Kozmetikai korlátozás. Nem történelmi megegyezés, történelmi tévedés"

Öt napon át folyó feszült hangulatú tárgyalások után megegyezés született a „Hatok” – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország – valamint az Iráni Iszlám Köztársaság képviselői között.

A négy gépelt oldalt kitevő, fél évre szóló megegyezés megszületését Catherine Ashton asszony, az EU kül- és biztonságügyi fő felelőse, Mohammed Dzsavad Zarif iráni és Laurent Fabius francia külügyminiszter jelentették be.

A megegyezési dokumentum egyik oldala az Iránt sújtó szankciók könnyítését részletezi. 

Vasárnap reggel annyit közöltek, hogy Irán lemondott az uránium 20 százalékos dúsításáról, e készleteket megsemmisítik, a dúsítást 5 százalékban maximálják. Ugyanakkor az egyezmény rögzíti Irán jogát az atomenergia békés, polgári célú felhasználására, és nukleáris létesítményeikbe beengedik a nemzetközi szervezetek ellenőreit.

Fontos pontja a megegyezésnek: nem üzemeltetnek további centrifugákat, és az Arak-i nehézvizes reaktort nem teszik alkalmassá  atomfegyverhez való plutónium előállításához.

A szankciók felfüggesztése értelmében Irán hozzáférhet az eddig zárolt 4.2 milliárd dollárhoz. 

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke sajtóértekezleten készül bejelenteni az átmeneti egyezmény aláírását. 

Binjamin Netanjáhu miniszterelnök szerint rossz egyezmény született, amely egyrészt indokolatlan, széleskörű engedményeket tett Iránnak, másrészt csupán kozmetikai jellegű korlátozásokat tartalmaz a nukleáris fegyverkezés akadályozására. "Ez nem történelmi megegyezés volt, hanem történelmi tévedés. Irán heteken belül megváltoztathatja az egyezményben vállalt kötelezettségeit, miután kezében hagyták az uránium-dúsítás lehetőségét" – fejezte ki véleményét. 

Hamenai ajatollah, Irán legnagyobb hatalommal rendelkező vezetője megelégedését fejezte ki az átmeneti egyezény fölött. ◙