Átmeneti megegyezés Genfben: aggódó várakozás fél évig

Vasárnapra, november 24-re virradó hajnalban Genfben átmeneti megállapodást írt alá hét ország képviselője.

Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország és Németország a nyugati hatalmakat, Oroszország és Kína a klasszikus „Keletet” képviselték, mindezek a hetedik, az Iráni Iszlám Köztársaság ellenében.

A genfi szállodában aláírt megegyezést négy napig tartó idegőrlő tárgyalás-sorozat előzte meg. A tét – az Iráni Iszlám Köztársaságban gőzerővel folyó nukleáris technikai fejlesztés leállítása, vagy legalább időleges akadályozása volt.  E cél érdekében az irániakkal tárgyaló „Hatok” az Iránra korábban kivetett szankciók enyhítését helyezték kilátásba.

Az iráni síita kormányzat, és az ország hatalmas kőolaj-kincséből fedezett atomprogram és rakétafejlesztés első számú fenyegettje – Izrael.

A radikális síita-iszlámot társadalom fölötti államvallássá tevő rendszer első kinyilvánított ellensége Izrael Állama. Irán 74 éves államfője és legfelsőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei ajatolla Izraelt „rákos cionista rezsimnek” nevezi, amely, reményei és szavai szerint „pusztulásra van ítélve”, mert véleménye szerint „nagy veszélyt jelent az iszlám világra”. Binjamin Netanjáhut nemrégiben „veszett kutyának” titulálta, hallgatóságát lelkesítő beszédeit gyakran a „halál Amerikára, halál Izraelre" szlogennel zárja.

Az idén hivatalba lépett Haszán Rohani elnök – akinek megválasztását Hámenei szentesítette – elődjénél, Mahmud Ahmadinezsádnál jóval mérsékeltebb, békülékenyebb hangot és stílust vezetett be. Rohani és kormánya látható igyekezettel törekszik a világ közvéleményének a megnyerésére és a nyugati államok, köztük az Egyesült Államok békéltetésére, miközben Izrael irányában semmilyen enyhülés nem tapasztalható.

Ez a „mosolypolitika” jellemzi az iráni diplomácia új arculatát, és ez volt jellemző a múlt héten tartott megbeszélésekre is.

Az aláírt átmeneti egyezmény fél évre szól. Irán lényegében legitimációt kapott az elvben polgári – orvosi, energiatermelő és tudományos – célú nukleáris programja további fejlesztésére, az atombomba legyártásához is vezető  uránium-dúsítást korlátozták, az Árák-ban épített atomreaktor fejlesztését le kell állítani, a nemzetközi ellenőröket minden létesítményben köteles beengedni.

Az Irán ellen korábban hozott szankciókat enyhítették, azok súlyosbításáról lemondtak.

Izrael aggódik, de a nyugati államok is a nagy valószínűséggel bíró lehetőségek közé sorolják, hogy Irán kijátssza, sőt, egy helyi vagy körzeti válság esetén mindenestől felrúgja az egyezményt, és a nukleáris fegyverfejlesztést megújult erővel folytatja.

A megállapodás korántsem technikai jellegű, hanem teljességgel politikai, éspedig lényegében az Egyesült Államok és Irán között – véli Alex Fishman, a Jediot Aharonot politikai szakértője. A Közel-Kelet a múlt vasárnap óta más, mint előtte volt. A játékszabályok megváltoztak. Az Egyesült Államok lemondott a megfélemlítés lehetőségéről az iráni agresszivitással szemben, mialatt Izraelt nyugalomra inti.

Netanjáhu bejelentette, hogy Izrael magára nézve ezt a megállapodást nem fogadja el kötelezőnek.

A fél évre szóló megállapodás lényeges pontjai röviden:

SZIGORÍTÁSOK

• Irán nem dúsíthat uránt 5 százalék fölé.

• A meglévő, 20 százalékosra dúsított urán-készletet 5 százalékosra kell higítani.

• A Fordo-i és a Natanz-i uránium-dúsítókba tilos több centrifugát építeni – elromlott centrifugák helyére szabad azonos tipusúakat állítani.

• A plutóniumot előállító Arak-i nehézvíz-üzem fejlesztésének leállítása. Izraeli szakértők szerint ez a létesítmény kizárólag nukleáris fegyvergyártási célokat szolgál.

• Tilos további dúsítók építése, nukleáris üzemanyag újrahasznosítása.

• A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei szabad bejárást kapnak minden létesítménybe  – az ellenőrzések gyakoribbak lesznek.

ENYHÍTÉSEK

• A kőolaj-szállítási szankciók részleges feloldása.

• Az Egyesült Államok és az Európai Unió által az iráni kőolaj-szállító útvonalakra és a szállítmányok biztosítására kirótt szankciók megszüntetése.

• Külföldön befagyasztott iráni tulajdon-vagyon hozzáférhetővé tétele, 7 milliárd dollár értékben.

• Irán petrokémiai exportjára, az arra alapuló iparra, az arany- és drágakő-kereskedelemre kirótt szankciók megszüntetése.

• Az iráni repülőgép- és gépkocsigyártás alkatrész-importja könnyítése.

• Az ENSZ, a Biztonsági Tanács és az Európai Unió nem hoz új szankciókat Irán ellen.

• Urán-dúsítás engedélyezése orvosi és polgári célokra.

• Együttműködés a polgári célú atomkutatásban.

Iránt tehát a nemzetek közössége lényegében „atomhatalomként” tartja számon.

Izrael az átmenti, fél évre szóló egyezmény nyilvánvaló vesztese, annál is inkább, mert az átmeneti egyezményből valamikor 2014-ben nagy valószínűséggel, nagyobb engedményekkel végleges egyezmény lesz.

Mi a megegyezés előnye Izrael számára?

◘ Talán csak annyi, hogy az iráni nukleáris fenyegetés nemzetközi megbeszélés tárgya lett.

Mi a hátránya?
◘ Irán a fenti megszorításokkal együtt bármikor eljuthat az atombomba birtoklásáig, legalábbis annak határára. Ha az Arak-i létesítményben plutóniumot állítanak elő, az támadhatatlanná válik: egy ellene végrehajtott bombatámadás körzeti katasztrófával járna.

◘ Izrael és legnagyobb szövetségese, az Egyesült Államok viszonyában elhidegülés állott be. Izrael lényegében egyedül maradt a nemzetközi porondon. ◙