ABU MÁZEN ÉS NETANJÁHU: EGYELŐRE MOSOLYSZÜNET
“Folytatni kívánjuk a tárgyalásokat a
palesztinokkal, de nem minden áron” – mondta Binjamin Netanjáhu miniszterelnök,
miután számos szankció bevezetéséről döntött a Palesztin Autonómia ellen.
A terrorizmusért hosszú börtönbüntetésre ítélt 104 palesztin utolsó, 26 fős negyedik csoportjának a szabadon engedését, amely március 29-én lett volna aktuális, Netanjáhu leállíttatta. Ezt az Egyesült Államok külügyminisztériuma által moderált, végleges elrendezést célzó egyeztetések stagnálásával indokolta, miután a Palesztin Autonómia egy olyan alapvető feltételt, mint Izrael zsidó államként történő elismerése sem hajlandó teljesíteni, de még az április 29-én lejáró határidő meghosszabbításába sem egyeztek bele.
Erre a lépésre a palesztin fél felmondta a tavaly júliusban, a megbeszélések kezdetén vállalt kötelezettségeit, és korábbi ígéretét megszegve az ENSZ 15 alszervezetétől kérte tagsági felvételét. Ezzel a palesztin diplomácia az Izraellel folytatott egyezményektől és megállapodásoktól függetlenül kívánja elérni állami függetlenségének nemzetközi elismertetését.
Netanjáhu ezt követően bejelentette: az egyoldalú palesztin intézkedésre Izrael egyoldalú választ ad. Elsőként utasította az izraeli minisztériumokat, hogy függesszék fel kapcsolataikat a Palesztin Autonómia kormányzati szerveivel, kivéve a honvédelmi minisztériumot, valamint a palesztin-izraeli megbeszéléseken részt vevő izraeli delegációt.
Izrael visszatartja a Palesztin Autonómia költségvetésének a kétharmadát kitevő külföldi támogatások egy részét, és a Palesztin Autonómia járandóságainak az átutalásaiból elkezdték a hosszú évek alatt felgyülemlett több százmillió dollárra rúgó adósság levonását. (A Területeket jórészt az Izraeli Elektromos Művek látja el villamos árammal, de az ivó- és öntözővíz zöme is Izraelből érkezik.) Az Autonómia "kalózkodással" vádolja Izraelt, míg az Egyesült Államok külügyminisztériuma az izraeli lépést sajnálatosnak minősítette.
A szankciók, amennyiben folytatódnak, a Palesztin Autonómia költségvetési bevételeinek kétharmadát érintik.
A Nyugati Part (Ciszjordánia, Júdea és Somron) lakosságának mintegy 80 százalékát nemzetközi támogatásból tartják el: 10 százalék Izraelben dolgozik, a többi aktív keresőt a szerény volumenű helyi vállalkozások foglalkoztatják. A munkanélküliség 25 százalék körüli.
A Nyugati Parttal területileg nem összefüggő Gázai-övezetben ennél is rosszabb a helyzet. A Hamasz-kormányozta övezetnek csak Izraellel és Egyiptommal van közös határa. Az övezetet Izrael évekkel ezelőtt biztonsági kerítéssel vette körül, az onnan kiinduló, ismétlődő terrorakciók leállítására.
Egyiptom szintén megszigorította az átkelést a közös határon, főként a Sínai-félszigeten elharapódzott terrortevékenység miatt. Egyiptom a területére vezető csempészalagutak megsemmisítésével is nehezítette a Gázai-övezet lakosainak megélhetését, miután a helyi feketegazdaság “ütőerei” éppen ezek az alagutak voltak. ◙