Ó, sejkek sejkje, ENSZ főtitkár!

Lehet, hogy kevesebb, mint két év múlva ez lesz a világszervezet főtitkárának a megszólítása. Katar, a Perzsa-öböl egyik kőolajban és pénzben dúskáló sivatagi minihercegsége – kétmilliónál kevesebb lakossal és csillagászati jövedelmekkel – pénzt és időt nem kímélve erőteljesen nyomul, hogy korábbi miniszterelnöke, az emir rokona foglalhassa el a 2016-ban leköszönő Ban-Ki Mun helyét.

A hol fehér leplet, hol a legutolsó divat szerint szabott európai öltönyt viselő úriember neve angolos átírásban: Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani.

Addig is, amíg megtanuljuk a reménybeli főtitkár nevét kiejteni, Katarról érdemes tudni, hogy a Hamasz legnagyobb támogatója, de az El Kaidával kapcsolatban álló El-Nuszra Front nevű szervezetet is pénzeli, amelynek fegyveresei  Szíriában küzdenek Asszad elnök megdöntésére.

A londoni The Sunday Telegraph értesülése szerint a rokon tavaly lemondott az emirség miniszterelnöki posztjáról, ezért az emir kárpótlásként felajánlotta, hogy Katar helyett – a Világszervezetet vezesse. Ha a korteskedés, ne adj’ Allah, sikerrel jár, Izraelt az eddigieknél is kényesebb helyzetbe hozza az ENSZ különböző fórumain.

A sivatagi arisztokrata esélyei egyáltalán nem számítanak gyengének: a Qatar Investment Authority, melynek ő állt az élén, milliárdos befektetései révén ismertté tette a nevét, világszerte szalonképessé tette őt.

Az emirség hatalmas olaj- és földgázkészleteiből származó vagyon lehet a magyarázata, hogy ezt a szinte lakhatatlan éghajlatú sivatagi országot kérte fel a FIFA a 2022. évi labdarúgó világbajnokság megrendezésére. A nagy pénz megfelelő nyomással párosítva hatékonyan befolyásolhatja nagy nemzetközi szervezetek tagállamait a szavazásban.

A Telegraph cikke megjegyezi, hogy Katar központi szerepet játszott Ban Ki Mun, Dél-Korea akkori külügyminisztere 2006-ban történt megválasztásában. 

Az emirség a gyakori ellenséges kijelentések mellett az elmúlt években különböző fokú gazdasági kapcsolatokat is létesített Izraellel. ◙ 

Gáza: vagy újjáépítés, vagy terroralagutak.

Mose Jáálon honvédelmi miniszter hétfőn megbeszélést folytatott Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral. Jáálon kifejtette: Izrael a Gázai-övezet lakosságának jóléte és az övezet gazdaságának megszilárdítása mellett áll, de nem a Hamasz újrafegyverkezésének az árán. Izrael nem fog hozzájárulni Gáza újjáépítéséhez, ha a Hamasz lakások helyett terroralagutakat szándékozik építeni.

Jáálon és Ban Ki Mun a nyáron lezajlott ötven napos hadművelet következményeiről folytattak eszmecserét, amelyet az Izraeli hadsereg a folytonos rakétatámadások leállítására és a terrorakciók megelőzésére indított. 

"Azt akarjuk, hogy a Gázai-övezet lakosai emberi méltóságban, tisztes jólétben éljenek. Építsék újjá otthonaikat és az övezet élete térjen vissza a normális kerékvágásba. Másfelől viszont aggodalomra ad okot, hogy a Hamasz képviselője csak tegnap (vasárnap) jelentette ki, hogy újjá akarják építeni a hadjárat során Izrael által lerombolt, Izraelbe vezető alagutakat. Érdekünk, hogy a Gázai-övezet lakosai jobb életkörülmények közé kerüljenek, de világosnak kell lennie, hogy az újjáépítési pénzalapok és felszerelések, például az övezetbe szállított cement semmiképpen nem szolgálhatják a terrorizmust. A fejleményeket közelről kívánjuk ellenőrizni." – mondta Jáálon.

Ban Ki Mun főtitkár sürgette a békemegbeszélések minél korábbi újraindítását Izrael és a Palesztin Autonómia között. Mose Jáálon honvédelmi miniszter kétségeit fejezte ki a főtitkárnak, amiért a Palesztin Autonómia vezetése, bár hangsúlyozza a Nyugati Part (Ciszjordánia) és a Gázai-övezet együvé tartozását, vonakodva vállalta a felelősséget a Gázai-övezet leendő irányításáért, míg Mahmud Abbász elnök béketárgyalások helyett egyoldalú lépésekkel kíván fellépni Izrael ellen nemzetközi fórumokon. 

A megbeszélés során érintették az Izrael északi – szíriai és libanoni – határain állomásozó ENSZ békefenntartó erők szerepét és az azzal kapcsolatban felmerült problémákat is. ◙

Tel Avivi kórházban kezelték a gázai Hamasz-vezér lányát

A NEM TÚL HÁLÁS PAPA

A tel-avivi Ichilov kórházban ápolták a Gázai övezetet irányító Hamasz vezetője, Iszmail Hanijje lányát. A kórház szóvivője szerint egy gázai orvosi kezelés súlyos szövődményt okozott, és a lány életveszélyes állapotba került.

A hírforrrás, a Reuter hírügynökség nem részletezte, hogy Hanijje melyik lányáról van szó: a Hamasz-vezérnek 13 gyermeke van.

A gázai egészségügyi minisztérium úgy tájékoztatta az AFP francia hírügynökséget, hogy Hanijje hugát, és nem lányát kezelték Izraelben. A lényeg azonban az, hogy az illető jobban van, és már visszatért a Gázai-övezetbe.

A nyáron lezajlott és hét héten át folyt hadművelet során több tucat sebesült gázai polgárt kezeltek izraeli kórházakban és klinikákon, amelyeknek a színvonala lényegesen jobb a gázai-övezet hasonló intézményeinél – bár a Katarból és máshonnan kapott milliókat alagutak helyett ezek fejlesztésére is fordíthatná a Hanijje-vezetés.

Tavaly Hanijje egyik lánycsecsemő unokáját kezelték Izraelben súlyos emésztőrendszeri fertőzés miatt.

A Szíriában folyó harcok sebesültjeit is rendszeresen a határkerítéshez hozzák a harcoló felek: őket a haifai Rambam vagy a cfáti Ziv kórházban kezeli a "cionista apartheid-állam"...