RACHELI IBENBOIM (29) HÁRÉDI AKTIVISTA. ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSBA JELÖLTÉK. MEGFENYEGETTÉK, VISSZALÉPETT.
A harédi – ultraortodox – asszonyok felemelik a fejüket. Kilépnek
a kóser konyhák gőzéből.
Az idők változását jelzi,
hogy háromezer ultravallásos lány és asszony a minap a Facebookon tette közzé
álláspontját. Történelmi igazságot követelnek: megfelelő képviseletet a
Kneszetben és más politikai fórumokon. Megelégelték, hogy
Tóra-tudós férjeik és apáik a fejük fölött döntsenek őróluk.
A kampány hivatalosan
pénteken, december 5-én vette kezdetét egy nyílt levéllel, amelyet mind az
askenázi (európai eredetű) Tórahű Zsidóság – Jáhádut HáTorá – párt,
mind pedig a SASZ, a szefárd, a közel-keleti országokból származó ultraortodoxok pártja rabbi-vezetőinek címeztek.
“Megggyőződésünk, hogy
ultraortodox asszonyok tisztességgel és igazságosan tudnák képviselni a
közösség érdekeit a Kneszetben. Sok tehetséges harédi nő van, akik szívesen és
odaadóan foglalkoznának az ultraorthodox lakosság szükségleteivel.
Eljött az idő, hogy
megkapjuk a bennünket megillető respektust. Elvégre mi vagyunk a családok
kenyérkeresői, mi viseljük a Tóra-tanuló férfiak terheit. Soha ne feledjék: mi
vagyunk a harédi pártokra szavazók 50 százaléka!”
A meggyökeresedett
konvenciók ellen lázadó hölgyek kilátásba helyezték: ha nem kapnak megfelelő
arányú képviseletet a Kneszet ultravallásos pártjaiban – nem mennek el szavazni.
Az ultraortodox életvitelt folytatók száma Izraelben meghaladja a másfél
milliót. (Izrael összlakossága 2014. végén 8 millió, ebből 6.2 millió
zsidó.)
Az izraeli valóságot
kevésbé ismerők számára: a tipikus ultraortodox, vagy héberül harédi családban
a férfiak többsége egész életét a tanházakban – jesiva, kollél – tölti.
Igen sok család az asszony munkájából és család-támogató segélyekből él. A
szerencsésebb harédi családoknál a férfiak kereskedelemmel vagy ipari
tevékenységgel foglalkoznak: ők gyakran támogatják a tanházakat, illetve a
szegényebb sorsúakat.
Az askenázi ultraortodox
férfiak tipikus viselete: fekete kaftán vagy sötét kabát, fekete cipő, kalap,
szombaton és ünnepkor strájmlinak vagy szpodiknak nevezett prémes kalap – az
izraeli nyár párás forróságában is. Az ing alól kilóg a szemlélőrojt, a cicit
(cicesz).
A szefárd ultraortodoxok
öltözete kevésbé üt el az általános lakosságétól, de a hosszúujjú fehér ing
alatt ők is cicitet viselnek.
A lányok-asszonyok –
askenáziak és szefárdok – nyakig begombolt blúzban, bokát is betakaró
szoknyában (soha nem nadrágban) járnak. Férjes asszonyok parókát viselnek.
Férfi nőnek kezet nem ad,
idegen asszony mellé nyilvános helyen – vonat, autóbusz – nem ül le. Számos
botrányt okozott, amikor idegen asszony-utasokat az autóbusz hátsó felébe
utasítottak.
Különböző csoportjaik
szellemi vezetői minden esetben rabbik, akiknek döntése az illető csoport
számára megfellebbezhetetlen.
A tipikus harédi család
népes: a családtervezés nem a módszerük. Gyakori a nyolc-tíz, sőt több gyerekes
család. Hadköteles korú ifjaik a hadseregből a közelmúltig automatikus
felmentést kaptak; ez a közeljövőben valószínűleg változni fog.
Mindez nem vonatkozik a
nemzeti-vallásos táborra, amelynek tagjai európai öltözetben járnak, tipikusan
horgolt kipát (fejfedőt) viselnek, a férfiak világi szakmákat is tanulnak,
dolgoznak és katonáskodnak.
Lányaik és asszonyaik a
hárédi asszonyokéhoz hasonló decens öltözéket viselnek. ◙
