A mai lecke a KAF-NUN (כ-נ)
kéttagú gyökről és származékairól szól, amelyből igenlést, helyeslést, kész
létet kifejező szavakat alkotott a héber nyelv.
Mindezek alapszava a héber „igen”, amely így
hangzik: kén, leírva: כֵּן. A
teljesség kedvéért írjuk le a „nem”-et is, ami a héberben: lo, leírva: לֹא.
Az „igen”-hez hasonló az áchén (אָכֵן),
ami megerősíti az előtte mondottakat, „valóban”, „bizony” értelemben. Az uvchén
(וּבְכֵן) kifejezés magyarra az „így
azután”, „ennél fogva” szavakkal fordítható.
Az élő beszédben az előbbieknél gyakoribb
náchon (נָכוֹן) szó „helyes”, „úgy van” jelentésű.
A löháchin (לְהָכִין)
főnévi igenév jelentése: elkészíteni; jelen időben méchin (מֵכִין)
(elkészít, előkészít, felkészít), nőnemben méchiná (מֵכִינָה),
múltidőben héchin (הֵכִין), nőnemben héchiná (הֵכִינָה).
A muchán (מוּכָן)
azt jelenti, hogy készen van, elkészült; nőnemben mucháná (מוּכָנָה).
A hácháná (הֲכָנָה)
előkészületet jelent. A möchiná (מְכִינָה) előkészítés; az egyetemi
előkészítő kurzus héberül möchinát universzitá (מְכִינָת אוּנִיבֶרְסִיטָה).
Fentiek távolabbi rokona a tóchen (תֹּכֶן),
ami tartalom jelentésű. Ebből származtatta a modern héber a tochnit (תָּכְנִית) szót, ami műsort, programot jelent, az
utóbbi években pedig a tochná (תָּכְנָה)
szót, számítógépes szoftver, illetve program értelemben.
Kakukktojás: a hasonlóan hangzó, állomást
jelentő tácháná (תַּחֲנָה) szónak fentiekhez nincs köze,
minthogy azt CHET (ח)
betűvel írják. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
Halmos László
052-3260834
izraelihirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése