Gázai övezet a gazdasági katasztrófa szélén ♦ Izrael tonnaszám enged be építési anyagot – újjáépítés sehol

A Világbank múlt pénteken közzétett jelentése szerint az Izrael és Egyiptom közé ékelődő, 1.8 milliósra becsült lakosságú Gázai-övezet a gazdasági összeomlás szélén áll. A jelentés szerint a munkaképes lakosság 43 százaléka munkanélküli: ez az egyik legrosszabb, ha nem a legrosszabb arány a Földön. Tíz lakos közül négy a szegénységi küszöb alatt él.

1967 és 1994 között a Gázai övezet izraeli katonai adminisztráció alatt állt. A lakosok tízezrei naponta jártak át dolgozni Izraelbe, és soha nem látott gazdasági fellendülés következett be. 

1994-ben, az Oslo-i egyezmény értelmében az övezet palesztin irányítás alá került. Ma az egy főre jutó bevétel jelenleg 31 százalékkal alacsonyabb, mint 1994-ben, a Palesztin Autonómia létrejötte évében volt.

Amióta a Hamász 2007-ben puccsal átvette a hatalmat  Mahmud Abbásztól, a Palesztin Autonómia elnökétől, illetve a Nyugati Partot irányító Fatachtól, Izrael blokád alatt tartja a Gázai övezetet.

A Hamasz az övezetet lényegében egyetlen nagy terrorbázissá alakította, ahonnan az évek során több ezer rakétát lőttek ki izraeli területre, és ezt Izrael számos légitámadással és katonai hadművelettel igyekezett leállítani – váltakozó sikerrel.

2013-ban Mohamed Murszi egyiptomi elnök hatalomból történt eltávolítása után Egyiptom is csatlakozott a blokádhoz. Abdel-Fattach esz-Sziszi jelenlegi egyiptomi elnök a Hamasz szervezetet saját országa Muzulmán Testvérisége szervezetéhez hasonlóan ellenségesnek tekinti, és hivatalba lépése óta a Gázai övezet és Egyiptom határán fekvő Rafah-i határátkelőt ritkán és csak rövid időre nyitják meg az egyiptomi hatóságok.

A Világbank szakértői vélménye szerint a katasztrofális gazdasági állapot okait a háborúkban, a belső konfliktusokban, valamint az övezet ellen bevezetett izraeli és egyiptomi blokádban lehet keresni.

A Világbank követeli az érintett országoktól, hogy "legitim biztonsági megfontolásaik ellenére" lazítsanak a blokádon.

Izrael időközönként beenged építőanyagokat az övezetbe, ám a tekintélyes mennyiségű beengedett építőanyag ellenére alig látható újjáépítés a tavaly nyári "Cuk ejtán" hadművelet során rommá lett negyedekben, így a Gáza városhoz tartozó Szadzsaíjje negyedben. 

Izrael gyanakvással él, hogy a Hamasz terrorszervezet a cementet, acélt és egyéb építkezési anyagot Izraelbe vezető alagutak építésére és betonállások létesítésére használja fel. ◙

Sávuot 5775 - 2015

Sávuot az előző ünnep, Pészách kiteljesedése. Jelentése: Hetek, pontosabban „hét hét”.

"Számláljátok a napokat az ünnepre (Pészáchra) következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak". (Mózes harmadik könyve, 23. fejezet, 15. és 16. vers)

Pészách másnapján egy mérő (héberül: ómer) árpakévét mutattak be Jeruzsálemben, a Szentélyben. Hét hét múlva az ennyivel későbben érő búzát mutatták be ugyanott: innen a hét hétig, azaz 49 napig, Pészách második napjától Sávuot napjáig tartó Ómer-számlálás kötelezettsége.

Sávuot egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő Pészách és az ősszel ünnepelt Szukot, a Sátoros ünnep). Izraelben ez egynapos és Sziván hó 6. napjára esik. Az ország határain kívül az ünnep kétnapos.

Istennek 3300 évvel ezelőtt kettős célja volt az általa választott nép kiszabadításával az egyiptomi szolgaságból.

Az egyik a Tóra átadása e népnek. A másik Izrael földjének az örökbeadása, amelyet a Teremtő már korábban odaígért Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak.

A Tóraadás hét héttel követte a Kivonulást. Erec-Jiszráélbe azonban csak negyven év múltán érkeztek meg őseink.

A Tóra átadása megtörtént. Átvétele azóta sem teljes. Szelleme nem terjedt el igazán. Mint ahogyan Izrael földjének a birtokbavétele is csak időről időre és csak részben valósult meg azóta. A megígért határokat Egyiptom pataka (Vádi El Aris a Szináj félsziget északkeleti részén) és „a nagy folyam, az Eufrátesz” között csak egy rövid időszakra, Salamon király uralkodása alatt uralta Izrael.

A kettő – Izrael földjének biztonságos birtoklása és a megkövetelt társadalmi-erkölcsi berendezkedés – a zsidó sors időtlen öntörvénye szerint egymást feltételezik. Egyik nélkül a másik sem lehet.

= = =

Sávuot ünnepének több nevet adott a hagyomány.

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceret-nek, a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre.”

Mózes második könyve 34. fejezetének a 22. verse Sávuotot a mezőgazdaság jeles fordulóival kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor (héberül: bikuréj kcir chitim) és a betakarítás ünnepét (chág háászif)…”

Ezért a Bikurim, a Kácir és az Ászif nevekkel is illetik ezt az ünnepet. Az ország újranépesülése óta a kibucok, mosávok szívderítő eseménye ilyenkor az új terméssel felvonuló gyerekek.

= = =

Hagyomány ezen az ünnepnapon tejes ételeket fogyasztani. Hogy miért? Az egyik magyarázat szerint a Tóraadás előtt Izrael nem ismerte a kóser (azaz „alkalmas”, „megfelelő”) vágás, valamint a tejes és húsos ételek elválasztásának a törvényét, így csak tejes ételeket fogyaszthatott.

Egy másik magyarázat szerint tejes ünnepi menü a tejjel-mézzel folyó Erec-Jiszráél jelképe.

Ismét más vélekedés szerint a Sávuotkor adott Tóra olyan a népként akkor megszületett Izraelnek, mint anyja teje az újszülöttnek.

A zsinagógákat – a zsengék Szentélybeli bemutatása emlékére – szokás zöld leveles ágakkal díszíteni.

A zarándokünnepek imáin kívül Rut könyvét is felolvassák a zsinagógákban. Ennek az a hagyomány az alapja, hogy ezen a napon, Sávuotkor született Dávid király, aki Rut dédunokája volt.

Igazán hagyományőrző közösségekben a felnőtt férfiak Sávuot éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. Mondják, hogy ezen az éjjelen megnyílnak az Ég kapui és az ilyenkor mondott kívánságok teljesülnek. ◙

Az izraeli alvilág fekete napja, a rendőrség parádés hadművelete ♦ Ötszáz titkosrendőr, kétszáz nyomozó hosszú éveken át tartó munkája: ötven „fejes” őrizetben ♦ A rendőrségnek legalább két koronatanúja van

Több, mint hét évig tartott, ameddig a rendőrség kibogozta számos gyilkosság, bandák közötti leszámolás, autórobbantás, lesből lövöldözés szálait, és detektívek, beépített emberek kitartással, nagy szaktudással és főleg birkatürelemmel folytatott nyomozása eredményre vezetett.

Az "512" kódszámú rendőrségi hadművelet 500 titkosrendőr és 200 detektív bátorságát és rátermettségét dícséri.

A gyanúsítottakat egymás után tartóztatták le és szállították a Rison Lecion-i járásbíróságra.

A mintegy ötven gyanúsított két tárgyalótermet töltött meg. A bírák első lépésként  két héttel meghosszabbították legtöbbjük letartóztatásának a jogi érvényességét.

A perbefogás és a jogos ítélet egyik fő feltétele a hiteles tanúvallomások felsorakoztatása a gyanúsítottak ellenében.

Hírek szerint legalább két „nehézfiú” állt át az igazságszolgáltatás oldalára és vállalkozik a koronatanú nem éppen hálás szerepére.

Az országosan ismert nevű családok – Rosenstein, Alperon, Abutbul és a többiek – ellen kábítószer-kereskedelem, illegális szerencsejáték-kaszinók működtetése, pénzmosás és a rivális bandák egymás közötti, gyakran halálos kimenetelű leszámolások gyanújával folytatják le a törvényes eljárásokat.

Az izraeli alvilág a váratlan letartóztatási hullámot valóságos földrengésként éli meg: a „nagyhalak” után minden bizonnyal a kisebbek is sorra kerülnek. ◙