Novembertől: “fapados” járat Budapestről Eilatra

Az alapvető szolgáltatásokat és olcsó jegyeket kínáló Ryanair ír légitársaság bejelentette: november 7-től heti két járatot indít Budapestről a dél-negevi Ovda repülőtérre, amely Eilattól 60 kilométerre fekszik.

Járiv Levin közlekedésügyi miniszter megelégedését fejezte ki a légitársaság döntése felett, mondván, hogy az naponta további több száz vendéget hoz majd Eilatra a téli hónapokban.

November és december hónapokra különleges, kedvezményes árakat ígér a “fapados” légitársaság, amely kilátásba helyezte, hogy a jövőben az ország központi részében lévő loddi Ben Gurion légikikötőbe is szándékozik diszkont járatokat indítani.

♦

Ovda katonai repülőtér, ahol a nyolcvanas évek óta polgári gépek is leszállhatnak.

Annak, hogy az Eilatra tartó gépek attól viszonylag nagy távolságban (60 kilométer, 45-50 perces autóbusz-út) szállnak le, az az oka, hogy Eilat 1949-ben épült repülőtere az azóta végrehajtott modernizálások ellenére csak kis gépek leszállására alkalmas.

Ovda kiváltására már épülőben van a Timna repülőtér, Eilattól 18 kilométerre, amelyet megfelelő leszállópályával és kiszolgáló létesítményekkel látnak el nagy gépek fogadására.

Az új "Ramon Nemzetközi Légikikötő, Timna" a szerencsétlenül járt Ilan Ramon izraeli űrhajósról lesz elnevezve. Előreláthatólag 2017-re lesz készen, és néhány perc alatt gyorsvillamos szállítja majd az utasokat Eilat központjába. 

Eilat Izrael legdélebbi városa a Vörös-tenger partján. Kikötő- és üdülőváros, ahol télen is tavaszias időjárás uralkodik: januárban, februárban is ritkán mérnek nappal 20 foknál alacsonyabb hőmérsékletet. 

Magyarország és Izrael között jelenleg az izraeli El Al "UP" leányvállalata és a magyarországi bejegyzésű Wizz Air indít diszkont légijáratokat, mindkettő a loddi Ben Gurion repülőtérre. ◙

Bohózatba illő időhúzás ♦ "Ha egyes külügyminiszterek hazautaznak, az nem jelenti a megbeszélések végét..."

Federica Mogherini asszony, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki részt vesz a Bécsben, a hat hatalom és Irán képviselői között folyó megbeszéléseken, órákkal a június 30-ról július 7-re elhalasztott újabb határidő lejárta előtt kijelentette: nem lesz újabb meghosszabbítás.

Ugyanakkor jelezte: ha a megbeszéléseken részt vevő egyik-másik külügyminiszter kedden hazautazna, az nem jelenti a megbeszélések végét, mert csütörtökig, de legkésőbb péntekig visszatérnek Bécsbe, a végső megállapodás aláírására.

„Nem arról van szó, hogy ismét eltoltuk a határidőt, csupán rugalmasan értelmezzük” – indokolta az iráni fél által támasztott nehézségek miatt lassan már bohózatba illő időhúzást.  

Mogherini szerint a megoldásra váró ellentétek kis részét nagy erőfeszítéssel sikerült áthidalni, de a legtöbb súlyos vitás kérdés még megoldásra vár.

Marie Harf, az Egyesült Államok külügyminisztériumi szóvivője szerint július 10-ig, péntekig folytatják a tárgyalásokat.

Az Iránnal folyó vita 13 évre tekint vissza. Az Iráni Iszlám Köztársaság az őt sújtó nemzetközi szankciók azonnali eltörlését követeli, míg a vele tárgyaló „hatok” – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország –biztosítottnak akarják tudni, hogy Irán atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. ◙

FORRÁS: A KOL JISZRÁÉL, AZ IZRAELI RÁDIÓ HÍREI ÉS A "BÉT" ÁLLOMÁS HÍRPORTÁLJA

Ha a hatalmak engednének Iránnak… ♦ A Légierő különleges légirajt szervez az Izraelt fenyegető nukleáris létesítmények elleni csapásra

GYAKORLATOZÓ F-16-OSOK A DÉL-NEGEVI RAMON KRÁTER FÖLÖTT 

Kedden lejár a hat hatalom és Irán képviselői között folyó megbeszélések meghosszabbított határideje az iráni nukleáris programról. Az eredeti határidő június 30. volt: ekkor kellett volna aláírni a végleges megegyezést.

„Még soha ennyire közel nem álltunk a megegyezéshez” – ilyen és ehhez hasonló közleményeket adtak ki vasárnap estig, ám nem felejtik el hozzátenni, hogy néhány alapvető kérdésben még komoly nézetkülönbségek állnak fenn.

Az előző keret-megegyezést ugyancsak eltolt határidővel, április 2-án ratifikálták, miután az iráni fél többször is visszalépéssel fenyegetett. Mi több, a már aláírt megegyezés hitelességét is kétségbe vonta, mondván, hogy különbséget talált az angol és a perzsa nyelvű verzió között.

A jelenleg Bécsben folyó, perzsavásárra emlékeztető szőrszálhasogató alkudozások 48 órán belül történelmi dokumentummal érnek majd véget, ha egyik vagy másik fél addig be nem csapja az ajtót.

Irán az ellene hozott szankcióknak az egyezmény aláírása utáni azonnali eltörlését követeli, míg a „hatok” azt fél évi türelmi időhöz kötnék.

Irán azt is élesen ellenzi, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség időről időre ellenőrizze a megállapodások betartását a különböző létesítményekben.

Izrael attól is tart, hogy Irán mélyen a föld alá süllyesztett urándúsítókkal kerüli meg a nemzetközi ellenőrzést, sőt, a megújuló kőolaj-export jövedelméből új, nagyteljesítményű dúsítókat is létesít, amelyek által heteken belül nukleáris robbanófejet tud majd előállítani.

Ugyanezek a bevételek lehetővé teszik az Irán által eddig is pénzelt nemzetközi terrorakciók kiszélesítését.

Kérdés, mennyire képes az "5+1", a Biztonsági Tanács öt állandó tagállama – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország, valamint Németország – egy életképes egyezménnyel megfékezni az Iszlám Köztársaság hatalmi törekvéseit és nukleáris fejlesztési programját, és mennyire lesznek hajlandóak a Föld biztonságát előtérbe helyezni saját gazdaságaik kőolaj-szükséglete ellenében.

Egy küszöbön álló megengedő egyezmény mindenek előtt Izraelre jelent közvetlen veszélyt. Netanjáhu miniszterelnök több ízben kijelentette: Izrael továbbra sem veti el a katonai opciót az országot létében fenyegető iráni nukleáris létesítmények, elsősorban az urán-dúsító centrifugák ellen. „Irán aránytalanul nagyobb veszélyt jelent a világ biztonságára, mint az elsőoldalas hírekben szereplő Iszlám Állam” – véli a miniszterelnök.

A körvonalazódó, Izrael által rossznak bélyegzett egyezmény meghozta az első konkrét védelmi reakciót. A népszerű internetes hírportál, a „Walla” értesülése szerint a Cáhál, az Izraeli Védelmi Hadsereg különleges légirajt szervez, amelynek feladata szükség esetén csapást mérni lrán azon nukleáris létesítményeire, amelyek atombomba előállításához dúsított uránt állítanak elő.

A honlap a Honvédelmi Minisztériumhoz közel álló körökre hivatkozva jelenti: Gadi Eisenkot vezérezredes, vezérkari főnök Jáir Golán altábornagyot, helyettesét bízta meg az ország védelmét szolgáló megfelelő lépések kidolgozásával és megszervezésével. ◙

A szerkesztő megjegyzése: "A hír igaz" - a jereváni rádiót idézve. Én itt egy honlapot idéztem. 1500 kilométert vadászgépekkel, amikor a németek már a II. világháborúban rakétákkal lőtték sz*rrá Londont?

FORRÁS: BREAKINGISRAELNEWS, WALLA