GYAKORLATOZÓ F-16-OSOK A DÉL-NEGEVI RAMON KRÁTER FÖLÖTT
Kedden lejár a hat hatalom és Irán
képviselői között folyó megbeszélések meghosszabbított határideje az iráni nukleáris programról. Az eredeti határidő június
30. volt: ekkor kellett volna aláírni a végleges megegyezést.
„Még soha ennyire közel nem
álltunk a megegyezéshez” – ilyen és ehhez hasonló közleményeket adtak ki
vasárnap estig, ám nem felejtik el hozzátenni, hogy néhány alapvető
kérdésben még komoly nézetkülönbségek állnak fenn.
Az előző keret-megegyezést
ugyancsak eltolt határidővel, április 2-án ratifikálták, miután az iráni fél
többször is visszalépéssel fenyegetett. Mi több, a már aláírt megegyezés
hitelességét is kétségbe vonta, mondván, hogy különbséget talált az angol és a
perzsa nyelvű verzió között.
A jelenleg Bécsben folyó,
perzsavásárra emlékeztető szőrszálhasogató alkudozások 48 órán belül történelmi
dokumentummal érnek majd véget, ha egyik vagy másik fél addig be nem csapja az ajtót.
Irán az ellene hozott
szankcióknak az egyezmény aláírása utáni azonnali eltörlését követeli, míg a
„hatok” azt fél évi türelmi időhöz kötnék.
Irán azt is élesen ellenzi,
hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség időről időre ellenőrizze a
megállapodások betartását a különböző létesítményekben.
Izrael attól is tart, hogy
Irán mélyen a föld alá süllyesztett urándúsítókkal kerüli meg a nemzetközi
ellenőrzést, sőt, a megújuló kőolaj-export jövedelméből új, nagyteljesítményű
dúsítókat is létesít, amelyek által heteken belül nukleáris robbanófejet tud majd
előállítani.
Ugyanezek a bevételek
lehetővé teszik az Irán által eddig is pénzelt nemzetközi terrorakciók
kiszélesítését.
Kérdés, mennyire képes az "5+1", a Biztonsági Tanács öt állandó tagállama – az Egyesült Államok, Oroszország,
Kína, Nagy Britannia, Franciaország, valamint Németország – egy életképes
egyezménnyel megfékezni az Iszlám Köztársaság hatalmi törekvéseit és nukleáris
fejlesztési programját, és mennyire lesznek hajlandóak a Föld biztonságát
előtérbe helyezni saját gazdaságaik kőolaj-szükséglete ellenében.
Egy küszöbön álló megengedő
egyezmény mindenek előtt Izraelre jelent közvetlen veszélyt. Netanjáhu
miniszterelnök több ízben kijelentette: Izrael továbbra sem veti el a katonai
opciót az országot létében fenyegető iráni nukleáris létesítmények, elsősorban
az urán-dúsító centrifugák ellen. „Irán aránytalanul nagyobb veszélyt jelent a
világ biztonságára, mint az elsőoldalas hírekben szereplő Iszlám Állam” – véli
a miniszterelnök.
A körvonalazódó, Izrael
által rossznak bélyegzett egyezmény meghozta az első konkrét védelmi reakciót.
A népszerű internetes hírportál, a „Walla” értesülése szerint a Cáhál, az
Izraeli Védelmi Hadsereg különleges légirajt szervez, amelynek feladata szükség
esetén csapást mérni lrán azon nukleáris létesítményeire, amelyek atombomba
előállításához dúsított uránt állítanak elő.
A honlap a Honvédelmi
Minisztériumhoz közel álló körökre hivatkozva jelenti: Gadi Eisenkot
vezérezredes, vezérkari főnök Jáir Golán altábornagyot, helyettesét bízta meg
az ország védelmét szolgáló megfelelő lépések kidolgozásával és
megszervezésével. ◙
A szerkesztő megjegyzése: "A hír igaz" - a jereváni rádiót idézve. Én itt egy honlapot idéztem. 1500 kilométert vadászgépekkel, amikor a németek már a II. világháborúban rakétákkal lőtték sz*rrá Londont?
FORRÁS: BREAKINGISRAELNEWS, WALLA
A szerkesztő megjegyzése: "A hír igaz" - a jereváni rádiót idézve. Én itt egy honlapot idéztem. 1500 kilométert vadászgépekkel, amikor a németek már a II. világháborúban rakétákkal lőtték sz*rrá Londont?
FORRÁS: BREAKINGISRAELNEWS, WALLA
10-én indulhatnak a bombázók!
VálaszTörlésMert Irán nem fog megállapodni semmiféle ellenőrzésről.
Az IÁ. is a síta Irán pénzeli.Céljuk a szunníták meggyengítése!
Nem bombazok kellenenek, hanem bombak. Olyan nagyok, amik megertetik a mulahokkal, hogy nem jo atombombakkal jatszani, es foleg nem jo, amikor az a fejukre hull.
VálaszTörlésSzerintem sokkal egyszerubb megoldas.