Izrael és az Isten ♦ Kik hisznek és mennyire a Teremtő létezésében ♦ A legtöbb ateista az oroszajkú olék között található

A Pew Intézet felmérése szerint az izraeli zsidó népesség 49 százaléka vallja magát "világinak"  – amit itt héberül a chiloni (חילוני) szóval illetnek: ez a vallással nem foglalkozó, illetve elvből ateista, istentagadó.

Ami viszont az egykori Szovjetunióból bevándoroltakat illeti, arányuk már eléri a 81 százalékot.

Az izraeli zsidók 36 százalékának nincs kifogása az ellen, hogy az állam népszerűsítse a rabbinikus zsidó hagyományokat, ám az oroszajkúaknak csak 12 százaléka nézi ezt jó szemmel.

A felmérés szerint a teljes izraeli zsidó népesség 29 százaléka egyetért azzal, hogy a szigorúan ortodox izraeli rabbinátus számos téren meghatározó döntéshelyzetben lehessen: szombati tömegközlekedés, üzletek nyitva(nem)tartása, a vallási intézmények állami finanszírozása, "ki a zsidó" meghatározása, stb. –, addig az oroszajkúaknak mindössze 8 százaléka pártolja ezt.

Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az "oroszok" csak 55 százalékban.

Az izraeli háztartások 63 százaléka kóser, az oroszajkúaknak csak 24 százaléka.

Kétszer annyi "átlag-izraeli" gyújt sabbat- ünnep- és chanuka-gyertyát, mint az egykori Szovjetunióból, vagy újabban az utódállamokból érkezettek.

A másod- és harmadgenerációs "oroszok" valláshoz, zsidósághoz való hozzáállása azonban erősen közelít a teljes izraeli népességben mért arányhoz.

A nemzeti-vallásos "Áruc Séva" hírportálján megjelent felmérés néhány hiányossága (e blog szerkesztője szerint):

1.     Az egykori Szovjetunióból érkezett zsidók között óriási szociális és kulturális különbségek vannak az európai és a kaukázusi, illetve Kaukázuson túli területekről érkezettek között. Utóbbiak a keleti zsidó törzsekhez számolandók: zömmel vallásos, hagyománytisztelő emberek, nemritkán szigorúan ortodoxok. (Grúziai zsidó férfit kipá, asszonyaikat kendő nélkül alig lehet látni. Itt született nemzedékük azonban már sokban enged a hagyományokból.) A kárpátaljai – magyarul is beszélő – olék között is magasabb a vallástartók aránya, mint például az európai orosz nagyvárosokból származók körében.

2.     A közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre tehető a nemzsidók száma, akik mint házastársak, illetve zsidó felmenőket felmutatni tudók jöttek Izraelbe, és kaptak izraeli állampolgárságot. ◙

Kertész Imre 1929 – 2016

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Kertész Imre. A Nobel-díjas írót 2016. március 31-én, hajnali 4 órakor, budapesti otthonában érte a halál.

1929. november 9-én született Budapesten. Ötéves volt, amikor a szülei elváltak, a kisfiú internátusba került.

1944. júniusában a csendőrök 17 társával együtt Budapest környékén letartóztatták. Auschwitzba, onnan Buchenwaldba deportálták. A buchenwaldi „ember-hulladék”, ahogy a Sorstalanság hőse nevezi önmagát, felszabadulása után visszatért Magyarországra.

Főműve, a Sorstalanság, 1975-ben jelent meg Budapesten.

Kevesen értették meg. Csak a 90-es évektől fordultak munkássága felé. Bő negyed évszázaddal a Sorstalanság megjelenése után, 2002-ben Nobel-díjat kapott érte.  

Járt Izraelben, de nem gondolt az itteni letelepedésre. Auschwitz után is Európát érezte egyedüli hazájának.

Az utóbbi tíz évben Berlinben élt. Az újra egyesült Németország fővárosa, amint mondta, kulturális pezsgésével, platánjaival és kávéházaival gyermekkora Budapestjére emlékezteti. Amikor pedig arról kérdezték, miképpen képes auschwitzi túlélőként a németek között élni, azt felelte: inkább az a csoda, hogyan volt képes korábban magyarok közt élni. Hiszen magyarok kötelezték a sárga csillag viselésére, magyarok kényszerítették a gettóba, magyar csendőrök rakták fel az auschwitzi vagonba.

Kertész keserű élettapasztalatából, lelkületének kafkai abszurditásából táplálkozhat a „Mentés másként” címet viselő napló. Egy részlet:

2001. október 12. 

Gyilkos ősz. Süt a nap. Ago­nizál a világ. Tegnap, a villamoson az a határozott érzésem támadt az emberek közt, hogy nem em­berek közt vagyok. Aztán az eszembe jutott: hop­pá, hiszen éppen hogy ezek az emberek, az újember, lehet mondani, ez a még sohasem volt fajta. Hihe­tetlen brutalitásuk. Gyávaságuk. Nyájszerű tom­paságuk. Gonoszságuk az egyediséggel szemben. A gyilkosságra mindig készen álló vérszomj, amely a gyengeség első jelére tüstént reagál. Sokszor elgondolkodtatott a pogromok megszokott jelene­te: szidalmaznak, neked mennek, de valójában csak akkor rohannak meg, amikor a földre kerülsz.

Az utóbbi évben, immár súlyos betegen, Parkinson-kórral küszködve mégis visszatért Budapestre.

„Csodálatos életem volt – mondta a die Zeitnek adott interjújában a 84. születésnapján – Auschwitzi fogolyként kezdtem, végül megkaptam a civileknek járó legnagyobb német kitüntetést. Vicces és megmagyarázhatatlan. De lehetek őszinte? Elég volt. Mindent elértem, amit akartam. … A kezeim már nem engedelmeskednek. Nagyon fáradt vagyok.”

A „Sorstalanság” 1995-ben jelent meg Izraelben Mirjam Algazi héber fordításában (Lölo gorál – ללא גורל).

A „Káddis a meg nem született gyermekért” című művét Itamar Jáoz-Keszt ültette át héberre (Káddis löjeled selo nolád – קדיש לילד שלא נולד).

FORRÁS: Magyar internetes honlapok; „Háárec” héber napilap; saját emlékezet

Ha nem késsel, laptoppal ♦ Huszonhárom éves gázai informatikus behatolt a Légierő és a Ben Gurion légikikötő komputereibe, az adatokat átadta az Iszlám Dzsihádnak ♦ A Sin Bét Izraelbe hozta, felelősségre vonják

A huszonhárom éves gázai számítástechnikus, Madzsd Uida (angolos átírással Majd Ouida) több éven át "meghekkelte" a Légierő drón-irányító komputeres központját, a Ben Gurion légikikötő gép- és utasforgalmát ellenőrző adatbázisát és számos kényes stratégiai objektum kiszolgáló nagykomputerét. 

Az ellopott adatokat kiszolgáltatta a gázai Iszlám Dzsihád terrorszervezetnek, amely őt ellátta a szükséges nagyteljesítményű számítógéppel és műhold-lehallgató műszerekkel.

A Sin Bét februárban Izraelbe hozta, március 23-án a Beer Sevai bíróság beterjesztette a vádiratot a minden kétségen felül zseniális palesztin programozó ellen. 

A jelentés a dolgok természetéből fakadóan nem részletezi, hogyan fogták el és hozták Izraelbe a kiber-terroristát, mint ahogy azt sem, hogy miképpen volt lehetséges a műholdakkal irányított drónok és a Légierő közti adás-vétel lehallgatása. 

A hacker több éves tevékenysége magyarázatot adhat több drón lelövésére vagy lezuhanására Libanon és a Gázai-övezet fölött, illetve néhány kommandós akció kudarcára is, amelyekről az ellenséges erő idejében tudomást szerezhetett.

Annyit azonban közöltek, hogy 2014 óta minden hasonló adatforgalom minél nehezebben feltörhető kódolással zajlik. ◙