Ami viszont az egykori Szovjetunióból bevándoroltakat illeti, arányuk már eléri a 81 százalékot.
Az izraeli zsidók 36 százalékának nincs kifogása az ellen, hogy az állam
népszerűsítse a rabbinikus zsidó hagyományokat, ám az oroszajkúaknak csak 12 százaléka
nézi ezt jó szemmel.
A felmérés szerint a teljes izraeli zsidó népesség 29 százaléka egyetért
azzal, hogy a szigorúan ortodox izraeli rabbinátus számos téren meghatározó döntéshelyzetben
lehessen: szombati tömegközlekedés, üzletek nyitva(nem)tartása, a vallási intézmények
állami finanszírozása, "ki a zsidó" meghatározása, stb. –, addig az oroszajkúaknak
mindössze 8 százaléka pártolja ezt.
Az izraeli zsidók 77 százaléka hisz Istenben: az "oroszok" csak 55 százalékban.
Az izraeli háztartások 63 százaléka kóser, az oroszajkúaknak
csak 24 százaléka.
Kétszer annyi "átlag-izraeli" gyújt sabbat- ünnep- és chanuka-gyertyát,
mint az egykori Szovjetunióból, vagy újabban az utódállamokból érkezettek.
A másod- és harmadgenerációs "oroszok" valláshoz, zsidósághoz
való hozzáállása azonban erősen közelít a teljes izraeli népességben mért
arányhoz.
A nemzeti-vallásos "Áruc Séva" hírportálján megjelent felmérés néhány hiányossága
(e blog szerkesztője szerint):
1.
Az egykori
Szovjetunióból érkezett zsidók között óriási szociális és kulturális különbségek
vannak az európai és a kaukázusi, illetve Kaukázuson túli területekről
érkezettek között. Utóbbiak a keleti zsidó törzsekhez számolandók: zömmel
vallásos, hagyománytisztelő emberek, nemritkán szigorúan ortodoxok. (Grúziai
zsidó férfit kipá, asszonyaikat kendő nélkül alig lehet látni. Itt született
nemzedékük azonban már sokban enged a hagyományokból.) A kárpátaljai – magyarul
is beszélő – olék között is magasabb a vallástartók aránya, mint például az európai
orosz nagyvárosokból származók körében.
2.
A
közel másfél millió oroszajkú izraeli között három-négyszázezerre
tehető a nemzsidók száma, akik mint házastársak, illetve zsidó felmenőket
felmutatni tudók jöttek Izraelbe, és kaptak izraeli állampolgárságot. ◙
Mindnyájan tudjuk, hogy a konoknak hitt ateista hozzáállás is a vadul vallásos rétegnek köszönhető, akik ahelyett, hogy végre nyíltan bevallanák: TUDJÁK, ki a zsidók messiása, továbbra is foggal-körömmel ragaszkodnak az ószövetségi fogat-fogért és szemet-szemét alapelvekhez.
VálaszTörlésMindnyájan tudjuk, hogy ha nyíltan vállalnák azt, ami idestova 2000 éves evidencia, hogy a nemzetek és bárki számára elérhető a megváltás, összedőlne minden vallásos kalyiba, ahol például csak azok házasodhatnak, akik negyedízig bizonyítják dokumentumokkal a zsidóságukat.
Ezért mennek külföldre gyermekeink házasodni vagy élnek holtomiglan-holtodiglan kapcsolatban illegálisan jobb esetben, de lehet, hogy épp a vad vallásosság miatt hagyják el az Erecet.
Egy vicc a nagy képmutatás és az ateistákra való ujjal mutogatás. Egy vicc, ami könnyeket fakaszt minden jobb érzésű ember szemében és szívében.
Itt van, tessék, a héber/angol bizonyíték első fejezete, de csak úgy özönlöttek ezután a rabbik! Sorba álltak, hogy elmondhassák: Jézus/Jesua a zsidó messiás, a világ megváltója:
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=zIldXZcs8pg
És nem, nem vagyok névtelen...
Mondjam azt, hogy manapság ezek a nagy Istenhívők semmivel sem jobbak mint a legnagyobb ellenségeink: Pedig így van. Senki sem akarja kétségbe vonni azt, hogy igen is létezik Isten. Ám ha valaki fanatikus és bigott, független vallási hovatartozásától, egy idő után káros hatással lesz az egész társadalomra. Bocsánat ha sértek ezzel valakit, de a vallásnak manapság olyannak kéne lennie mint a sexnek. Magánügy ami senkire és semmire nem tartozik. A vallást belevinni a mindennapi életbe sőt beleszólást engedni a vallás részéről a napi politikába és normál életbe nem szűl jó vért. Éppen elég bizonyíték van erre a mai Izraelben. És nem pusztán csak az orosz bevándorlók ilyenek. Nem csodálkozhatunk ha gyermekein inkább elvándorolnak máshova, mert nyügnek érzik a vallást. Sabbat nincs se mizi se szinház se semmi, megáll az élet. Milyen alapon? Ez nem demokratikus egyáltalán.
VálaszTörlés