Fedezd fel a héber nyelvet ✡ Egy ország, négy tenger

SZÁLLODASOR A HOLT-TENGER PARTJÁN, IZRAELBEN

Hőhullám – gáléj chom (גלי חום). Többesszámban, mivel többször van hozzá szerencsénk úgy májustól szeptemberig.  Eltart egy-két napig, néha egy hétig is. És ha nem akarjuk az egész nyarat a légkondi mellett tölteni, az egyetlen menedék a tenger, héberül jám (ים).

Amiből ebben az apró országban – a „Területek” nélkül 21 ezer négyzetkilométer, mint a Dunántúl a Kisalföld nélkül – négy is van. Mármint négy tenger. Pontosabban tengerpart – chof jám (חוף ים).

A négyből azonban csak kettő az igazi: a Földközi tenger, amelyet a modern héber nyelv úgy emleget, hogy Jám hátichon (ים התיכון) – a tichon szó jelentése „közép”; és a déli végeken, Eilat városánál a Vörös tenger, ami egyáltalán nem Vörös, hanem Nádas: Jám szuf (ים סוף). A szuf ugyanis nádat jelent. A Bibliában is így nevezik: Nádas tenger.

Mégis, hogyan lett Vörös a Nádas? Hát úgy, hogy egy angol térképmásoló valamikor elnézte a „Reed Sea” nevet (a reed nádat jelent), egy e betűt kihagyott, és lett belőle   „Red Sea”, Vörös tenger (a red vöröset jelent angolul).

A másik kettő viszont tó. Ami héberül ágám (אגם), de a hagyomány mégis tengerként tiszteli őket.

És éppen ez a két „tenger” híres az egész Földön: a Biblia tette őket híressé.

Az egyik a Kineret, ami a héber nyelvű térképeken Jám Kineret (ים כנרת). Neve a kinor (כינור) szóból származik, ami ma hegedűt jelent, régen valamilyen húros hangszert, és a tó formája a régieket erre a hangszerre emlékeztette. Ugyanezt a tavat sokan Genezáret tóként ismerik, ami a héber Ginoszár (גינוסר) tájegység nevéből lett. Ma egy kibuc viseli ezt a nevet. Angol nyelvterületen Galilea tengereként (Sea of Galilee) ismerik.

A másik a Holt-tenger. A héber nyelv ezt is másképpen ismeri: Jám hámelách (ים המלח), vagyis „Só-tenger” (a melách sót jelent). 

Holtnak valóban holt, sós vizében semmilyen élet nincs. Ám az utóbbi évtizedekben Izrael visszatért népe csodákat művelt. A partján, a sívó sivatag szélén, kísértetiesen sárgálló, kopár hegyek alján szállodasorok sorakoznak, a Föld legmélyebb pontján a kibuc botanikus kertjében százféle trópikus növény virágzik, és a nem egészen evilági élményekre vágyók átadhatják magukat a lebegésnek a sós víz és a téridő felett... ◙

HÉBER NYELVTANÍTÁS: 

Halmos László 

052-326 0834

izraelihirlevel@gmail.com

Peszách záróünnepe, hetedik napja ✡ Svi´i sel Peszách ✡ שְׁבִיעִי שֶׁל פֶּסַח

A hagyomány szerint Izrael fiai az egyiptomi kivonulás utáni hetedik nap éjjelén keltek át száraz lábbal a Vörös-tengeren.

Ez Peszách záróünnepe, az idén csütörtök estétől teljes ünnepnap Izraelben, amelyet péntek este a Szombat követ.

Ez most két, egymást követő munkaszüneti nap: szombat estéig a hivatalok, üzletek zárva, a tömegközlekedés sem üzemel. ◙

Peszách 5779-2019 ✡ פסח תשע"ט

Peszách az „Átlépés”, vagy „Kihagyás” ünnepe: a héber pászách  פסח ige ezt jelenti. Egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő a Sávuot és a Szukot). A jeruzsálemi Szentélyek fennállása idején a Jeruzsálembe vezető utak javítását harminc nappal Peszách előtt kezdték el, hogy az ünnepre felmenő több százezer zarándok (olé regel) nehézség nélkül juthasson fel a szent városba.

Van egy nép, amely 3300 éve minden évben megemlékezik egy természeten túli eseménysorozatról, legyen akár derű, akár ború fölötte, éljen bármely ég alatt.

A drámát a Hágádá (magyarul „Monda”) eleveníti fel. A Tíz Csapás és az utána következett kivonulás ősi magyarázataival a Széder-estén, keletlen kenyérrel, amelynek a héber neve mácá, többes számban mácot, és amit az európai, askenázi zsidók macesznak ejtenek, és a zsoltárok, dícséretek közben négy pohár bort is felhajt minden résztvevő. Végül a bájosan bumfordi, arameus nyelvű „Gödölye-dal” (Chád gádjá) eléneklése után így búcsúzunk a Peszách ünnepét beköszöntő Széder-esttől: Lesáná hábá´á biJerusálájim hábnujá (לְשָׁנָה הֲבָאָה בִּירוּשָׁלַיִם הַבְּנוּיָה), azaz „jövő évben a megépült Jeruzsálemben” – ami alatt az újjáépült Templom körüli fővárost kell érteni. Amely újjáépülés nem lesz egyszerű dolog, nem mindenki fogja szeretni.

Nyolcadik évtizede, hogy történelme legnagyobb pusztítása óta és e pusztulás következményeként e nép egyre nagyobb hányada a maga független államában él. Az itt születetteknek és a régi izraelieknek nincs szüksége magyar vagy egyéb nyelvű fordításra: magától értetődően olvassuk a Széder héber imáinak, „pijut”-jainak (vallásos költeményeinek) a szövegét. Az arameus szövegű verseket is kívülről fújják a gyerekek.

A Hágádá szövege évszázadok óta változatlan. Egyik megállapítása hátborzongató. Észre sem vesszük, hogy ez az egész narráció központi eleme, a történelem talán legnagyobb drámája: seb’chol dor vádor omdim álénu l’cháloténu 

(שֶׁבְּכָל דּוֹר וָדוֹר עוֹמְדִים עָלֵינוּ לְכַלּוֹתֵנוּ) 

– hogy minden nemzedékben felkelnek megsemmisítésünkre.

Sokszor leírtam már: minden, ami Izrael államával, népével, sorsával kapcsolatos, nem politika, hanem teológia. Emberi problémák abszolút megoldhatatlan komplexuma. Lecke, amelyet évezredekkel ezelőtt adott fel a Legfelsőbb Hatalom, és amely emberi léptékkel megoldhatatlan. Ez pedig a „választott nép” – avagy, amint azt unalomig ismétlem – olvasatomban a népek közé kihelyezett „kísérleti csoport” mozgása térben és időben.

A népek (héberül: „gojim” – a gyakran idézett és mindenütt zsigeri gyanút keltő szó ezt jelenti) a földi terek és idők legnagyobb részében nem tudnak megbirkózni a közéjük-melléjük került héberek avagy zsidók különös erényeivel és hibáival, és nem kevés alkalommal egyszerű fizikai kiküszöbölésükben vélték és vélik megtalálni a megoldást.

✡

A loddi Ben-Gurion repülőtér, mint ilyenkor mindig, csúcsforgalmat bonyolít. Külföld felé az izraeli kirándulók, befelé a zsidó és keresztény zarándokok igyekeznek.

A peszáchi munkaszünet napjaiban belföldön is elindulhatunk egy tavaszavató kirándulásra. Ilyenkor, az esős évszak végefelé virágzik a sivatag: a Negev csodás arcát mutatja. Érdemes látni!

Adja a Mindenható, hogy Izraelt és általa minden országot és népet elkerülje a háború, és a fegyverekre, rakétákra, rakéta-elhárító rakétákra, kémholdakra, csapásokra, ellencsapásokra és ellen-ellencsapásokra a Gondviselés által kijelölt varázslatos órától kezdve ne legyen többé szükség. ◙