SZÁLLODASOR A HOLT-TENGER PARTJÁN, IZRAELBEN
Hőhullám – gáléj chom (גלי חום). Többesszámban, mivel többször van hozzá szerencsénk úgy májustól szeptemberig. Eltart egy-két napig, néha egy hétig is. És ha nem akarjuk az egész nyarat a légkondi mellett tölteni,
az egyetlen menedék a tenger, héberül jám (ים).
Amiből ebben az apró országban –
a „Területek” nélkül 21 ezer négyzetkilométer, mint a Dunántúl a Kisalföld
nélkül – négy is van. Mármint négy tenger. Pontosabban tengerpart – chof jám (חוף ים).
A négyből azonban csak kettő az
igazi: a Földközi tenger, amelyet a modern héber nyelv úgy emleget, hogy Jám
hátichon (ים התיכון) – a tichon szó jelentése „közép”; és a déli végeken, Eilat
városánál a Vörös tenger, ami egyáltalán nem Vörös, hanem Nádas: Jám szuf (ים סוף). A szuf ugyanis
nádat jelent. A Bibliában is így nevezik: Nádas tenger.
Mégis, hogyan lett Vörös a Nádas?
Hát úgy, hogy egy angol térképmásoló valamikor elnézte a „Reed Sea” nevet (a
reed nádat jelent), egy e betűt kihagyott, és lett belőle „Red
Sea”, Vörös tenger (a red vöröset jelent angolul).
A másik kettő viszont tó. Ami
héberül ágám (אגם), de a hagyomány mégis tengerként tiszteli őket.
És éppen ez a két „tenger” híres
az egész Földön: a Biblia tette őket híressé.
Az egyik a Kineret, ami a héber
nyelvű térképeken Jám Kineret (ים כנרת). Neve a kinor
(כינור) szóból származik, ami ma hegedűt jelent, régen valamilyen
húros hangszert, és a tó formája a régieket erre a hangszerre emlékeztette.
Ugyanezt a tavat sokan Genezáret tóként ismerik, ami a héber Ginoszár (גינוסר) tájegység
nevéből lett. Ma egy kibuc viseli ezt a nevet. Angol nyelvterületen Galilea
tengereként (Sea of Galilee) ismerik.
A másik a Holt-tenger. A héber
nyelv ezt is másképpen ismeri: Jám hámelách (ים המלח), vagyis
„Só-tenger” (a melách sót jelent).
Holtnak valóban holt, sós vizében
semmilyen élet nincs. Ám az utóbbi évtizedekben Izrael visszatért népe csodákat
művelt. A partján, a sívó sivatag szélén,
kísértetiesen sárgálló, kopár hegyek alján szállodasorok sorakoznak, a Föld
legmélyebb pontján a kibuc botanikus kertjében százféle trópikus növény
virágzik, és a nem egészen evilági élményekre vágyók átadhatják magukat a lebegésnek a sós víz és a téridő felett... ◙
HÉBER NYELVTANÍTÁS:
Halmos László
052-326 0834
izraelihirlevel@gmail.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése