Peszách 5779-2019 ✡ פסח תשע"ט

Peszách az „Átlépés”, vagy „Kihagyás” ünnepe: a héber pászách  פסח ige ezt jelenti. Egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő a Sávuot és a Szukot). A jeruzsálemi Szentélyek fennállása idején a Jeruzsálembe vezető utak javítását harminc nappal Peszách előtt kezdték el, hogy az ünnepre felmenő több százezer zarándok (olé regel) nehézség nélkül juthasson fel a szent városba.

Van egy nép, amely 3300 éve minden évben megemlékezik egy természeten túli eseménysorozatról, legyen akár derű, akár ború fölötte, éljen bármely ég alatt.

A drámát a Hágádá (magyarul „Monda”) eleveníti fel. A Tíz Csapás és az utána következett kivonulás ősi magyarázataival a Széder-estén, keletlen kenyérrel, amelynek a héber neve mácá, többes számban mácot, és amit az európai, askenázi zsidók macesznak ejtenek, és a zsoltárok, dícséretek közben négy pohár bort is felhajt minden résztvevő. Végül a bájosan bumfordi, arameus nyelvű „Gödölye-dal” (Chád gádjá) eléneklése után így búcsúzunk a Peszách ünnepét beköszöntő Széder-esttől: Lesáná hábá´á biJerusálájim hábnujá (לְשָׁנָה הֲבָאָה בִּירוּשָׁלַיִם הַבְּנוּיָה), azaz „jövő évben a megépült Jeruzsálemben” – ami alatt az újjáépült Templom körüli fővárost kell érteni. Amely újjáépülés nem lesz egyszerű dolog, nem mindenki fogja szeretni.

Nyolcadik évtizede, hogy történelme legnagyobb pusztítása óta és e pusztulás következményeként e nép egyre nagyobb hányada a maga független államában él. Az itt születetteknek és a régi izraelieknek nincs szüksége magyar vagy egyéb nyelvű fordításra: magától értetődően olvassuk a Széder héber imáinak, „pijut”-jainak (vallásos költeményeinek) a szövegét. Az arameus szövegű verseket is kívülről fújják a gyerekek.

A Hágádá szövege évszázadok óta változatlan. Egyik megállapítása hátborzongató. Észre sem vesszük, hogy ez az egész narráció központi eleme, a történelem talán legnagyobb drámája: seb’chol dor vádor omdim álénu l’cháloténu 

(שֶׁבְּכָל דּוֹר וָדוֹר עוֹמְדִים עָלֵינוּ לְכַלּוֹתֵנוּ) 

– hogy minden nemzedékben felkelnek megsemmisítésünkre.

Sokszor leírtam már: minden, ami Izrael államával, népével, sorsával kapcsolatos, nem politika, hanem teológia. Emberi problémák abszolút megoldhatatlan komplexuma. Lecke, amelyet évezredekkel ezelőtt adott fel a Legfelsőbb Hatalom, és amely emberi léptékkel megoldhatatlan. Ez pedig a „választott nép” – avagy, amint azt unalomig ismétlem – olvasatomban a népek közé kihelyezett „kísérleti csoport” mozgása térben és időben.

A népek (héberül: „gojim” – a gyakran idézett és mindenütt zsigeri gyanút keltő szó ezt jelenti) a földi terek és idők legnagyobb részében nem tudnak megbirkózni a közéjük-melléjük került héberek avagy zsidók különös erényeivel és hibáival, és nem kevés alkalommal egyszerű fizikai kiküszöbölésükben vélték és vélik megtalálni a megoldást.

✡

A loddi Ben-Gurion repülőtér, mint ilyenkor mindig, csúcsforgalmat bonyolít. Külföld felé az izraeli kirándulók, befelé a zsidó és keresztény zarándokok igyekeznek.

A peszáchi munkaszünet napjaiban belföldön is elindulhatunk egy tavaszavató kirándulásra. Ilyenkor, az esős évszak végefelé virágzik a sivatag: a Negev csodás arcát mutatja. Érdemes látni!

Adja a Mindenható, hogy Izraelt és általa minden országot és népet elkerülje a háború, és a fegyverekre, rakétákra, rakéta-elhárító rakétákra, kémholdakra, csapásokra, ellencsapásokra és ellen-ellencsapásokra a Gondviselés által kijelölt varázslatos órától kezdve ne legyen többé szükség. ◙