Tizenkilenc éves lett volna Dvir Szorék • Hajtóvadászat gyilkosai után • Nagyapját is palesztin terroristák ölték meg

DVIR SZORÉK • דביר סורק הי"ד

Dvir Szorék a "jesivát heszdér" intézmény tanulója volt, aki vallási tanulmányaival párhuzamosan katonai szolgálatot is teljesített.

Ofra település lakosa volt családjával, amely a Nyugati Part zsidó településeinek egyike, Jeruzsálemtől és Ramallától északra.

A jesiva-tanulót, aki tizedesi rendfokozatot viselt, polgári ruhában, fegyvertelenül érte a palesztin támadás. Dvir az Ecion-tömb (Gus Ecion) egyik települése, Migdál Oz határában szállt le egy autóbuszról, amikor egy palesztin gépkocsiból kiszálló egy vagy több személy megközelítette és több késszúrással megölte.

A részletek nem ismeretesek. A gyilkosság valószínűleg szerda este 8 óra körül történt, a holttestre viszont csak csütörtökre virradó éjjel 3 órakor bukkantak rá. 

Mindeddig nem világos, hogy miért csak hosszú órák elteltével figyelmeztették a hatóságokat, hogy a fiatalember nem tért vissza a jesivájába. Ez a mintegy hét órás időveszteség súlyos hátrányt jelent az elkövető vagy elkövetők után nyomozó biztonsági erőknek. 

További súlyos kérdés: hogyan lehet az, hogy a gyilkosság Migdál Oz falu bejárati őrségétől alig 100 méterre történt – de azt senki sem vette észre?

Péntek reggeli jelentések szerint a nyomozás a gyilkosság színhelyéhez közeli Bét Fádzsár (Beit Fajjar) palesztin községre koncentrálódik. Az országútnak azon a részén, ahol a halálos végű támadás történt, video-kamerák rögzítik a forgalmat, így valószínű, hogy konkrét információ áll a nyomozó biztonságiak rendelkezésére.

Családja és baráti köre a napokban készült megünnepelni Dvir 19. születésnapját. 

A temetésre Ofra településen került sor csütörtök este, amelyen több ezer ember vett részt.

Binjámin Netanjáhu miniszterelnök kijelentette: Izrael folytatja az építkezést Izrael teljes területén. Pénteken olyan nyilatkozatot is tett, hogy a biztonsági erők közel járnak a tettesek elfogásához, és ez nemsokára meg fog történni.

A család orvosi célokra ajánlotta fel Dvir földi maradványait.

A Szorék család másodízben szenved el hasonló veszteséget: nem sokkal Dvir születése után anyai nagyapja, Binjámin Herling rabbi is palesztin merénylet áldozata lett. ◙

Fedezd fel a héber nyelvet! ✍ Pártoskodunk

Ezekben a napokban másról sem olvashatunk-hallhatunk Izraelben, mint a pártokról, a pártoskodásról, politikai szövetségek egyesüléséről és különválásáról.

A héber nyelv a PÉ-LÁMED-GIMEL (פ-ל-ג) gyökkel fejez ki sok pártoskodásra, megosztásra, megoszlásra, kiválásra vonatkozó fogalmat.

A pilég (פִּילֵּג) ige azt jelenti, hogy megoszt, vagy szétválaszt.

A politikai párt fogalmára a héber nyelvújítók a miflágá (מִפְלָגָה) szót alkották meg.

A peleg (פֶּלֶג) valaminek a része vagy fele: párté, vagy testé. A „peleg guf eljon” (פֶּלֶג גוּף עֶלְיוֹן)  kifejezés értelme: a test felső része.

A hírekben gyakran esik szó az Iszlám Mozgalomnak az állammal ellenséges északi ágáról, héberül „hápeleg hácfoni sel hátnuá háiszlámit” (הפלג הצפוני של התנועה האיסלמית)

A pártoskodás a Biblia tanúsága szerint ősi vonása az embernek. Bábel tornyát az Isten akarata ellen építő nemzedéket „dor há-pálágá” (דּוֹר הַפַּלָּגָה), a szétválás nemzedékeként említi a héber hagyomány. Ekkor történt ugyanis a nyelvek különválasztása, és Isten szétszélesztette a népeket a Föld színén. (Mózes I. könyve, 11. fejezet)

A plugá (פְּלוּגָה) osztagot, a mai katonai nyelvben századot jelent, vagyis egy nagyobb egységből kiváló részt.

A héberhez igen közel álló arameus nyelvből származik a plugtá (פְּלוּגְתָּא) szó, amely széthúzást, véleménykülönbséget jelent.

A háflágá (הַפְלָגָה) az hajókirándulás, kihajózás, aminek a nyelvi alapja ugyancsak elválás – a parttól. Jelen idejű alakja a máflig (מַפְלִיג), nőnemben máfligá (מַפְלִיגָה): hajózik. Ugyanezzel az igével fejezi ki a héber nyelv a túlzást, a valóságtól való elszakadást.

Nagyon magas kort jelent a „gil muflág” (גִּיל מוּפְלָג) kifejezés, amelyet, ha testi és szellemi épséggel adatik, kívánok minden olvasómnak. ◙

HÉBER NYELVOKTATÁS:

Halmos László

052-3260834

izraelihirlevel@gmail.com

Vérzsidó Ön? Vagy félzsidó? Milyen titkot rejtenek az Ön génjei – és ki kíváncsi rá?

Rafi Perec rabbi a közoktatási miniszteri tárcát kapta a koalíciós alku során. A horgolt kipát viselő, a nemzeti vallásos táborhoz tartozó 63 éves politikus, a Cáhál, az Izraeli Hadsereg egykori főrabbija rövid idő leforgása alatt három olyan kijelentést tett, amely egyeseket mélyen felháborított, másokat, ha lehet, ennél is mélyebben elgondolkoztatott.

• Az egyik: a zsidó és nem-zsidó fél között kötött vegyes házasságok a Gálutban – a „száműzetésben”, legfőképpen Amerikában – az utóbbi nemzedékekben ugyanolyan mérvű, vagyis hatmilliós veszteséget okoztak a zsidó népben, mint a Holokauszt okozott a második világháború éveiben.

•• A másik: a Hatnapos Háború során Izrael által katonailag megszállt – de javarészt nem annektált – Nyugati Part (Júdea és Somron) területeit Izraelhez kell csatolni, ám az ott élő arab lakosságnak nem járnának választási jogok. Hozzátette, hogy biztonságukról és jólétükről azért gondoskodni kell.

••• A harmadik kijelentés, vagy inkább ötlet a homoszexuális és leszbikus polgárok „konverziójáról” szól: egyfajta átgyúrásuk az ellenkező nem iránti orientáció felé.

Ezekhez kívánok hozzászólni. Mindhárom téma közelről érinti Izrael jövőjét, s miután a „választott nép” – olvasatomban: akarata ellenére a Felső Akarat kísérleti csoportja – lett az emberi történelem tengelyébe állítva, az emberiség jövőjét is.

✎

•„Egy férfi és egy nő elvette egymást. Ennél vegyesebb házasságot igazán nem tudok” – írta le a magyar irodalom legbölcsebb humoristája, Karinthy Frigyes. 

Erre válaszolt évtizedek múltán az Új Kelet hasábjain, egy megváltozott miliőben, egy Vészkorszak után Benedek Pál. Válaszát Móricz Zsigmond regényhősének szavával kezdte:

– Nem addig van az, tekintetes úr…

»Amikor egy zsidó fiú nem-zsidó lánnyal köti össze az életét, helytelen a „vegyes” jelzővel élnünk. Arról van szó végső fokon, hogy a fiú búcsút mond a zsidóságnak, mert házassága által determinálja, hogy a gyermekei már nem lesznek zsidók.

Ezen semmiképpen sem tud változtatni a házasulandó zsidó ember, mert a zsidóság alapvető törvénye, hogy az a zsidó, aki zsidó anyától születik.

És ha zsidó lány nem-zsidó fiúhoz megy feleségül?

A gyerekek elvben zsidók lesznek, de mivel az esetek többségében a férj határozza meg a család jellegét, az otthoni hangnemet és főleg a család perspektíváit, a legtöbbször ebben az esetben is a zsidóság határának végleges átlépéséről lesz szó.

A vészkorszakban népünket megtizedelték: hatmillió testvérünket vesztettük el. Ezt a vérveszteséget azóta sem sikerült pótolnunk. Ma is kevesebben vagyunk, mint a vészkorszak előtt.

Felelősek vagyunk egymásért. A nyájnak együtt kell maradnia.«

Fél évszázaddal néhai kollégám hozzászólása után a helyzet változatlan. Úgy a tengeren túl, mind innen, Európában a házasulandó zsidó fiatalok egyre nagyobb többsége választ nem-zsidó párt – ha egyáltalán tartós párkapcsolatra vágyik, és nem inkább személyes karrierjén munkálkodik. És ebben nem különbözik nem-zsidó szomszédaitól. A nyugati zsidóság éppen úgy mutatja a vészes elöregedés jeleit, mint a szülőföldjeik társadalma.

A hagyományhű, vagy cionista érzelmű zsidó kisebbség, már csak az erősödő bevándorlás növekvő, és elsősorban őfelé kihegyezett agressziója miatt is, Izraelre tekint. Az Egyesült Államokban a spanyolajkú, Európában a muzulmán bevándorlók riasztják a zsidóságukat ilyen vagy olyan alapon vállaló polgárokat.

Amúgy a „vegyes” házasságok nem-zsidó párja gyakran a zsidósághoz csatlakozik. A néphez, Izrael népéhez, nem feltétlenül a vallási hagyományokhoz, illetve azok gyakorlásához. Talán éppen azért, mert tudja: nagy- vagy dédszülők révén maga is zsidó származású. Alijázásuk gyakori nehézsége vagy akadálya az izraeli ortodox rabbinátus szigorító betérési követelményei.

✎

•• Nyugati Part: parttalan vita… A tények:

–      Az 1967-es Hatnapos Háború végén Izrael hadereje elfoglalta az 1948 óta a Jordán Légió által megszállt országrészt, amely Izraelben Nyugati Part vagy Júdea és Somron, máshol Ciszjordánia néven ismert.

Az eltelt fél évszázad alatt félmillió zsidó települt meg Jeruzsálem  újonnan épült negyedeiben, a főváros környékén, az Óvárosban, a Hebronba vezető út mentén, és Somronban – például Árielben.

A Nyugati Part palesztin-arab lakosságát ma két és félmilliósra becsülik.

A kétféle népesség állandó konfliktusban él. A fegyveres, késes és gázolásos gyilkosságok és gyilkossági kísérletek arab részről napirenden vannak.

–      A Gázai-övezetet ugyancsak 1967 nyarán, a Hatnapos Háború után foglalta el Izrael hadereje az azt 1948 óta megszálló egyiptomi hadseregtől. A kis területen, katasztrofálisan sűrűn lakott övezetben a helyi lakosság még agresszívebben lépett fel  az itt megtelepült, mindössze 9 ezres zsidó népességgel szemben. Sáron miniszterelnök 2005. augusztusában kitelepítette a zsidó lakosságot. Hamarosan a Hamasz szervezet vette át az övezet polgári és katonai irányítását: azóta időről időre megújuló rakétatámadásokkal, gyújtogató papírsárkányokkal, robbanó léggömbökkel, alagutas terrortámadásokkal áll harcban Izraellel.

A Gázai-övezet lakosságát kétmilliósra becsülik.

–      Izraelben, a Nyugati Parton megtelepültekkel együtt 6.7 milliós zsidó lakosság mellett kétmillió izraeli állampolgárságú arab lakos él. Ötödükre, húsz százalékra becsülik azok számát, akik magukat Izraelben élő palesztinokként tartják számon, és az izraeli mivoltot elvetik maguktól. Az állampolgároknak járó ellátást igénybe veszik. Ugyanilyen arányban képviselik magukat az államhoz lojális arabok. A többség nem nyilvánít véleményt.

Most pedig számoljunk:

Nyugati Part: 2.5 millió arab lakos

Izrael: 2 millió arab lakos.

Nehezen elképzelhető, hogy bármilyen izraeli kormányzat hivatalosan bekebelezné a teljes Nyugati Partot. De ha mégis: az izraeli arabokkal együtt 4.5 millió polgár – korfájuk jóval fiatalabb, tehát arányaiban több a szavazó – szemben a talán 5.5 millió szavazójoggal rendelkező zsidó és arab polgárral.

Ha egy, a Jordán folyóig terjedő Izrael Államban a Nyugati Part lakossága szavazati joggal bírna, az állam zsidó volta megszűnne.

(A Gázai-övezetet semmilyen politikai tényező nem annektálná.)

Terület-bekebelezés a helyi lakosság akár részleges jogfosztásával lehetetlen helyzetbe hozná Izraelt szövetségesei, barátai előtt is.

Hogy az annexiós-szavazati témát miért vetette fel a politikus rabbi – hát, politikusnak nem igazán diplomatikus.

✎

••• A „melegek”, a saját nemük iránt vonzódó emberek nemi identitásának a korrigálása – az ötlet bornírt. Jobb jelzőm erre nincs.

Közismert, hogy az ilyen nemi orientációval rendelkező emberek nem tudják elképzelni magukat másképpen: egyéniségük, lényük része.  Valahogy úgy, ahogyan a legtöbb „hetero” sem lenne kész a maga neméhez tartozó egyénnel hálni.

Ugyancsak közismert, hogy az intelligencia-hányados emelkedésével nő a saját nemű egyedekhez való szexuális vonzódás valószínűsége. Juvál Noách Hárári, akit zseniális történész-filozófusnak tartanak, és aki maga is vallottan „meleg”, Homo Deus c. könyvében Alan Turing brit matematikus tragikus példáját említi. A zseniális matematikus a második világháború alatt megfejtette a náci német hadsereg Enigma rejtjel-kódját, megmentve hazáját a német partraszállástól. A háború után a digitális számítógépek elméletének egyik úttörője volt. Turingot az ötvenes években még büntetendő homoszexualitása miatt gyógyszeres kényszerkezelésnek vetették alá, aminek következtében öngyilkos lett.

A Tóra „férfiak együtt hálását úgy, ahogy asszonnyal hálnak” – halálos bűnnek ítéli. A kereszténység és az Iszlám ezt átvette. A biológia-vezérelte ösztönök azonban működnek: a vallások tanítói, elöljárói sem mentesek alóla, főpapokig bezárólag. 

✎

A fejlettnek mondott társadalmakban az ősi hittételeket, a vallási dogmákat pótolni látszik a számítástechnika, a genetika, a mesterséges intelligencia. Tesztekkel állapítható meg, milyen népcsoportokra jellemző génállomány rejtőzik bennünk – függetlenül attól, sőt, gyakran ellentmondva  annak, amit magunkról tartottunk, amit szüleink hagytak örökül saját származásunkról!

Az interneten hozzáférhető beszámolók és tanulmányok szerint a zsidó lakosságnak csupán egy része – főleg a kohaniták és leviták – bírnak kifejezett „zsidós” génállománnyal. Az askenázi zsidókban emellett bőségesen található szász, szláv vagy latin-tipusú gén.

Sokan alijájukat segítendő, zsidó származásukat gondolják bizonyítani az újfajta teszttel. Izrael zsidó lakossága azonban nem kutakodik saját génjeiben: éli világát. 

A palesztin-arabok vérségileg a szíriai, a beduinok a szaudiai lakossággal mutatnak közeli kapcsolatot. A dél-európai eredetű ókori filiszteus néphez, amelyről ma azonosságukat veszik, semmi közük.

Európa népei viszont, a zsidóság évszázados beolvadása és kényszerített beolvasztása következtében bőségesen hordoznak magukban zsidó genetikumot. A legtöbbet éppen a zsidóság ellen a történelemben a legsúlyosabban vétett népek utódai, így a spanyol, a portugál, az osztrák és a bajor lakosság. 

Fentitől függetlenül: a magyar genetikumhoz a legjobban az osztrákoké hasonlít. A finnekéhez egyáltalán nem…

Merre halad Föld bolygó értelmes lénye, a homo sapiens sapiens? Erre még egy bölcs rabbi sem tud válaszolni.

Amikor majd a tudomány eljut a túl nem haladható zenitre, a tudósok minden addiginál nagyobb felismerésre jutnak:

„Berésit bárá Elohim et hásámájim v´et háárec”.

Kezdetben teremtette Isten az eget és a Földet… ◙