Ros Hásáná – az év feje, 5780 – תש"ף ✡ Honnan számítva, és miért éppen ennyi? ✡ Hány újév van zsidóéknál?

Ros Hásáná, a közkeletű magyar beszédben a zsidó újév a zsidó naptár Tisri hónapja 1. és 2. napja. Szó szerint: az év feje. Kétnapos ünnep: a Gergely naptárban a legkorábban szeptember 6-ára, a legkésőbben október 5-re eshet. Az első nap hétfő, kedd, csütörtök vagy szombat lehet.

Az idén szeptember 29, vasárnap estétől (ez az ünnep előestéje) október 1, kedd estéig tart.

Ez az év lesz az „Alkotás szerinti” 5780. év, héber betűkkel leírva: תש"ף.  Sok helyen תש"פ-vel fogunk találkozni, vagyis a „rendes” PÉ betűvel a végén, vagyis TÁV-SIN-PÉ, ám a kekeckedésre hajlamos Héber Nyelvi Akadémia a ף „szofit” betűt javasolja, ami által TÁSÁF lesz a kiejtés. Fő, hogy békében, biztonságban, minél szerencsésebben teljen!

A bibliai háttér:

Így szólt az Örökkévaló Mózeshez:

„Szólj Izrael fiaihoz és mondd meg nekik: A hetedik hónap első napja legyen pihenőnap számotokra, harsonazengéssel és ünnepi összejövetellel.” (Mózes 3. könyve [Vájikrá - Leviticus] 23:23–24)

A hagyomány az „Alkotás” napját a Biblia szerinti hetedik hónap, Tisri hónap, 1. napjára teszi.

❓Miért a hetedik hónap? Miért nem az első, ha egyszer ő az év feje, Ros hásáná?

A zsidó hagyomány négy újévet ismer.

–      Az első hónap Niszán, a tavasz hava. Az újjáéledés hava. Az ókorban ez számított az első hónapnak.

A Tórában ez áll Niszánról: Ez legyen nektek a hónapok eleje, az első legyen a hónapok között. (Mózes II. 12:2)

A királyok újéve is ekkor kezdődött: az uralkodók idejét Niszántól Niszánig számították. A Talmud érdekes példázattal él: „Ha egy király Ádár (a Niszán előtti hónap) utolsó napján lépett trónra, és másnap meghal, nem két napig uralkodott, hanem két évig…”

–      A fák újéve a közel-keleti tél végefelé, Svát hó 15-én kezdődik, ez héberül TU biSvát.

–      Kezdetnek számított a nyárvégi Elul hó elseje is: eddig kellett átadni a lévitáknak járandó tizedet, amíg a jeruzsálemi Templom állt.

–      Végül a hetedik hónap, Tisri elseje, amit ma Ros Hásánáként ünneplünk, amikor „minden világra jött lélek elvonul az Örökkévaló előtt, mint a sorozásra váró katonák”. 

❓ A másik kérdés: miféle „Alkotás” az a kezdet, amitől számoljuk az éveket?

Nem a „Teremtés” (héberül „Briá”, בריאה), hanem „Alkotás” (héberül „Jecirá”, יצירה), ami alatt Ádám megalkotását érti a hagyomány.

Én nem tudom másképpen elképzelni, mint a gondolatait elvont jelekben, vagyis írásban kifejezni és átörökíteni képes kultúrember megjelenését. Az írásbeliség a Föld különböző helyein valóban közel hatezer évvel ezelőtt jelent meg.

Az evolúciós elmélettel szembemenő „kreácionista”, vagyis a Biblia szövegét szorosan értelmező szakértők olyan számításokat végeztek, melyek szerint a Földön ma élő közel 8 milliárd ember igen kevés ősre vezethető vissza, és azok nem százezer, hanem csak néhány ezer évvel ezelőtt élhettek.

Van, aki a ma élő emberiséget egyfajta mutációnak tekinti, amelyet egy fölöttünk álló dimenzió lényei – akár angyaloknak is nevezhetjük őket – klónoztak, „tenyésztettek ki”. A Tórában ez áll: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá…” (Mózes 1. könyve, 1:26). Így, többesszámban!               וַיֹּאמֶר אֱלֹהִים, נַעֲשֶׂה אָדָם בְּצַלְמֵנוּ כִּדְמוּתֵנוּ

✎

A Tóra az Emlékezés napja és a Sófárfúvás napjaként említi ezt az ünnepet. A hagyományt követő zsidó ember számára ezt a két napot elmélyült imádkozás jellemzi. Vallási kötelezettség a sófár, a kos-szarv hangját hallgatni, ami Ábrahám (Ávráhám) ősapa hajlandóságára emlékeztet, aki fiát, Izsákot (Jichák) isteni parancsra feláldozta volna Morjá hegyén, ahol később a jeruzsálemi Szentélyek álltak és amelyeknek a hűlt helyét ma az Omár mecset foglalja el. (1. Mózes 22. fejezet)

Jó évre legyünk felírva és bepecsételve!

Lesáná tová tikátévu vetéhátému
לְשָׁנָה טוֹבָה תִּכָּתֵבוּ וְתֵחָתֵמוּ

Alijázott a mádi zsidó ✡ Kormányalakítás: ott tart, ahol az elején ✡ Netanjáhu sem enged, Ganz sem ✡ Harmadszori választás? Egyre valószínűbb

NETANJÁHU ÉS GANZ, A HÁTTÉRBEN RIVLIN ÁLLAMELNÖK. HIÁBAVALÓ MEGBESZÉLÉSEK.

Szeptember 17-én lezajlottak a 22. Kneszet választásai.

A végeredmény: a jobboldali blokknak, Binjámin Netanjáhu vezetésével 55, a centrista-baloldalinak, Beni Ganz vezetésével 54 mandátuma van a Kneszetben. Egyik blokk sem rendelkezik az egyszerű többséggel, ami a 120 fős Kneszetben 61 mandátumot jelent.

Szeptember 22-én és 23-án a listák vezetői megtették ajánlásukat Reuven „Rubi” Rivlin államelnöknél a kormányfő személyére. 

Az államelnöknek ilyenkor két választása van. Vagy azt a jelöltet bízza meg, aki a legtöbb mandátumot szerezte meg, vagy pedig azt, amelyiknek a legjobb esélyei vannak kormányképes koalíció kialakítására.

A választási eredmények minden eddiginél nehezebb dilemma elé állították Rivlint, hiszen egyik jelölt sem szerzett elegendő számú mandátumot, marad tehát egy széles nemzeti egységkormány alakítása. Miután azonban eredménytelenek maradtak az általa kezdeményezett megbeszélések Netanjáhu és Ganz között, Rivlin államelnök szeptember 25-én, szerdán Netanjáhut bízta meg kormányalakítással.

A törvény négy hetet ad a kijelölt politikusnak a kormányalakításra. Ezt az államelnök két további héttel meghosszabbíthatja, de ez nem kötelező számára: ekkor átadhatja a megbízatást a másik jelöltnek.

Netanjáhunak általános vélekedés szerint alig van esélye, mert bármilyen egységkormányt csakis az ő vezetése alatt tud elképzelni, amelyben a két ultravallásos párt, a SASZ és a Jáhádut hátorá is részt venne.

Ganz kijelentette: nem hajlandó olyan párttal egységkormányt alakítani, amelyet büntetőjogi eljárás előtt álló politikus vezet.

Jáir Lapid nem hajlandó egy kormányban tevékenykedni sem a SASZ, sem a  Jáhádut háTorá hárédi párttal.

Avigdor Lieberman, a maga „Jiszráél béjténu” pártjával csak az ultraortodox pártok és az arab lista nélküli koalícióhoz hajlandó csatlakozni.

A kialakult patthelyzetben két megoldás kínálkozik: egy kompromisszumos egységkormány kialakítása, vagy egy újabb, harmadik választás kiírása.

Mintha az utóbbihoz közelednénk...

✎

Mandelblit főügyész október 2-ára idézte meghallgatásra Netanjáhu miniszterelnököt. Ezt jövőre vádemelés is követheti, amelynek akár tényleges börtönbüntetés is lehet a következménye.

Ki követhetné a lassan másfél évtizede a párt élén álló 70 éves politikust? A legtöbben Gideon Száárt (53), a Likud „erős emberét” nevezik meg, mások Ofir Akuniszt (46) emlegetik.

✎

Az anekdotabeli mádi zsidó esetét sokan ismerik. A kicsit beivott borkereskedő Mádon felült a szekerére és elindult valamerre. Ám útközben elaludt a bakon, és lova visszavitte a szekérrel oda, ahonnan elindult.

Tíz nappal a második, megismételt Kneszet-választások után, órákkal az őszi ünnepek beköszöntése előtt ugyanott tartunk, ahol az áprilisi választások után: sehol.

✎

Kezdjük az elején.

• 2018. november 18-án Avigdor Lieberman lemondott a honvédelmi miniszteri tárcáról, tiltakozásul a Hamasszal elfogadott fegyverszünet miatt. Pártja, a Jiszráél béjténu kilépett a Likud-vezette koalícióból. A tárcát Binjámin Netanjáhu miniszterelnök vette át, amelyet Naftali Bennet kívánt megszerezni, és ezt feltételül szabta pártja, a Bájit jehudi  bennmaradásának a koalícióban. Időszerűvé vált az előrehozott választások bejelentése.  

• December 26-án a Kneszet feloszlatta magát. Előrehozott választásokat írtak ki 2019. április 9-re.

• December 27-én Benny Ganz, az Izraeli Hadsereg volt vezérkari főnöke politikai pártot alapított, Hószen leJiszráél (Izrael ellenálló ereje) néven.

• 2019. január 19-én a Hószen leJiszráél párt közös listáról állapodott meg az ugyancsak egykori vezérkari főnök Mose „Bugi” Jáálon „Telem” pártjával.

• Február 21-én volt a Kneszet-választásokon induló politikai listák benyújtási határideje. Beni Ganz és Jáir Lapid megegyezett: a Hószen leJiszráél és a Jés Átid pártok egy „Káhol-láván” (Kék-fehér) nevű listában egyesítik erőiket. Ennek három volt vezérkari főnök is tagja: Beni Ganz és „Bugi” Jáálon után Gabi Askenázi is csatlakozott.

• Április 9-én lezajlottak az előrehozott választások. A Netanjáhu-vezette koalíció létrejöttét Lieberman akadályozta meg, miután pártjával nem volt hajlandó csatlakozni, így nem érte el a 61 mandátumos egyszerű többséget. 

A választások Binjámin Netanjáhu miniszterelnök szavazati többségével végződtek, így Reuven Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással. 

Az Állam történetében első ízben történt meg, hogy az államelnök által kormányalakítással megbízott jelölt az erre adott négy hét, majd az adható további két hét alatt képtelennek bizonyult kormányképes koalíciót létrehozni. 

A Likud a Kneszet feloszlatását kezdeményezte, hogy Netanjáhunak ne kelljen visszaadnia a megbízatást az államelnöknek, aki azt a másik jelöltnek adhatta volna.

• Május 30-án, egy hónappal azt követően, hogy Izrael Állam sorban huszonegyedik országgyűlése felesküdött, ugyanez a Kneszet feloszlatta magát. A szélsőjobbosként számontartott Lieberman másodszor buktatta meg a jobboldalt. 

A következő választások időpontját szeptember 17-re jelölték ki – lásd a cikk bevezetőjét. ◙

A leadott szavazatok 93 százalékának a megszámlálása után: döntetlen ✧ Nincs kormányképes koalíció a láthatáron ✧ Egyetlen kiút: nemzeti egységkormány ✧ Végleges eredmény: csütörtök este

A kedden megtartott választásokon leadott szavazatok 93 százalékának megszámlálása alapján a két nagy, koalíció-formálásra képes párt közel azonos számú mandátumot szerzett: Ganz Káhol-láván (Kék-fehér) pártja 32, Netanjáhu Likud pártja 31 ülésre tarthat számot a Kneszetben.

A kormányzáshoz a 120 tagú Kneszetben szükséges minimumot, a 61 mandátumot sem a centrista (56) sem a mérsékelt jobboldali (55) nem éri el. 

Feltűnő az izraeli arabok Egyesült Listájának az előretörése: 13 mandátumuk van.

Avigdor Lieberman pártja, a Jiszráél béjténu 9 üléssel fogja képviselni magát, ami ismét döntő, „királycsináló” szerephez juttatja.

A lehetséges kormánykoalíció valamennyi szereplője „kizárásos alapon” képzeli el a kormányzást.

–      A Likud bárkivel, csak az arab párttal nem.

–      A Káhol-láván bárkivel, csak Netanjáhuval nem. Egy Netanjáhu nélküli Likuddal hajlandó lenne nemzeti egységkormányt alakítani – kérdés, hogy Jáir Lapid mennyire lenne hajlandó együttműködni bármilyen, ultravallásos vagy nemzeti-vallásos párttal vagy politikussal. Egy tartalékos tábornok, volt vezérkari főnök (Beni Ganz) által irányított koalícióba szükségszerűen beletartozna az állam cionista létét elutasító arab Egyesült Lista. Furcsa lenne...

–      Lieberman nemzeti egységkormányról beszél, amelyben sem az ultravallásos pártok, sem az arab lista nem vehetne részt.

Egyszóval: patthelyzet.

A többi párt állása:

SASZ: 9 mandátum

Jáhádut hátorá: 8 mandátum

Jáminá: 7 mandátum

Ávodá-Geser: 6 mandátum

Máháne Demokráti: 5 mandátum

A végleges eredmény közlése csütörtök este várható. Utána a legnehezebb feladat Rivlin államelnökre vár: neki kell döntenie, hogy kit kér fel kormányalakításra, miután az egyes pártok ajánlást tesznek a számukra megfelelő személyre. ◙

FORRÁS: KÁN KOL JISZRÁÉL HÍRPORTÁLJA