Szeptember 17-én
lezajlottak a 22. Kneszet választásai.
A végeredmény: a
jobboldali blokknak, Binjámin Netanjáhu vezetésével 55, a
centrista-baloldalinak, Beni Ganz vezetésével 54 mandátuma van a Kneszetben.
Egyik blokk sem rendelkezik az egyszerű többséggel, ami a 120 fős Kneszetben 61
mandátumot jelent.
Szeptember 22-én és
23-án a listák vezetői megtették ajánlásukat Reuven „Rubi” Rivlin államelnöknél
a kormányfő személyére.
Az államelnöknek
ilyenkor két választása van. Vagy azt a jelöltet bízza meg, aki a legtöbb
mandátumot szerezte meg, vagy pedig azt, amelyiknek a legjobb esélyei vannak
kormányképes koalíció kialakítására.
A választási eredmények minden eddiginél nehezebb dilemma elé állították
Rivlint, hiszen egyik jelölt sem szerzett elegendő számú mandátumot, marad tehát egy széles nemzeti egységkormány alakítása. Miután azonban eredménytelenek maradtak az általa kezdeményezett megbeszélések Netanjáhu és
Ganz között, Rivlin államelnök szeptember 25-én, szerdán Netanjáhut bízta meg
kormányalakítással.
A törvény négy hetet ad a kijelölt politikusnak a kormányalakításra. Ezt az
államelnök két további héttel meghosszabbíthatja, de ez nem kötelező számára:
ekkor átadhatja a megbízatást a másik jelöltnek.
Netanjáhunak általános vélekedés szerint alig van esélye, mert bármilyen
egységkormányt csakis az ő vezetése alatt tud elképzelni, amelyben a két ultravallásos párt, a SASZ és a
Jáhádut hátorá is részt venne.
Ganz kijelentette: nem hajlandó olyan párttal egységkormányt alakítani, amelyet
büntetőjogi eljárás előtt álló politikus vezet.
Jáir Lapid nem hajlandó egy kormányban tevékenykedni sem a SASZ, sem
a Jáhádut háTorá hárédi párttal.
Avigdor Lieberman, a maga „Jiszráél béjténu” pártjával csak az ultraortodox
pártok és az arab lista nélküli koalícióhoz hajlandó csatlakozni.
A kialakult patthelyzetben két megoldás kínálkozik: egy
kompromisszumos egységkormány kialakítása, vagy egy újabb, harmadik
választás kiírása.
Mintha az utóbbihoz közelednénk...
✎
Mandelblit főügyész
október 2-ára idézte meghallgatásra Netanjáhu miniszterelnököt. Ezt jövőre
vádemelés is követheti, amelynek akár tényleges börtönbüntetés is lehet a
következménye.
Ki
követhetné a lassan másfél évtizede a párt élén álló 70 éves politikust? A
legtöbben Gideon Száárt (53), a Likud „erős emberét” nevezik meg, mások Ofir
Akuniszt (46) emlegetik.
✎
Az
anekdotabeli mádi zsidó esetét sokan ismerik. A kicsit beivott borkereskedő Mádon felült a szekerére és elindult valamerre. Ám útközben elaludt a bakon, és lova
visszavitte a szekérrel oda, ahonnan elindult.
Tíz nappal a második,
megismételt Kneszet-választások után, órákkal az őszi ünnepek beköszöntése
előtt ugyanott tartunk, ahol az áprilisi választások után: sehol.
✎
Kezdjük
az elején.
• 2018. november 18-án
Avigdor Lieberman lemondott a honvédelmi miniszteri tárcáról, tiltakozásul a
Hamasszal elfogadott fegyverszünet miatt. Pártja, a Jiszráél béjténu kilépett a
Likud-vezette koalícióból. A tárcát Binjámin Netanjáhu miniszterelnök
vette át, amelyet Naftali Bennet kívánt megszerezni, és ezt feltételül szabta
pártja, a Bájit jehudi bennmaradásának
a koalícióban. Időszerűvé vált az előrehozott választások bejelentése.
• December 26-án a Kneszet feloszlatta magát. Előrehozott választásokat
írtak ki 2019. április 9-re.
• December 27-én Benny
Ganz, az Izraeli Hadsereg volt vezérkari főnöke politikai
pártot alapított, Hószen leJiszráél (Izrael ellenálló ereje)
néven.
• 2019. január 19-én
a Hószen leJiszráél párt közös listáról állapodott meg az ugyancsak
egykori vezérkari főnök Mose „Bugi” Jáálon „Telem” pártjával.
• Február 21-én volt a
Kneszet-választásokon induló politikai listák benyújtási határideje. Beni Ganz
és Jáir Lapid megegyezett: a Hószen leJiszráél és a Jés Átid pártok
egy „Káhol-láván” (Kék-fehér) nevű listában egyesítik erőiket.
Ennek három volt vezérkari főnök is tagja: Beni Ganz és „Bugi” Jáálon
után Gabi Askenázi is csatlakozott.
• Április 9-én
lezajlottak az előrehozott választások. A Netanjáhu-vezette koalíció
létrejöttét Lieberman akadályozta meg, miután pártjával nem volt hajlandó
csatlakozni, így nem érte el a 61 mandátumos egyszerű többséget.
A választások Binjámin
Netanjáhu miniszterelnök szavazati többségével végződtek, így Reuven
Rivlin államelnök őt bízta meg kormányalakítással.
Az
Állam történetében első ízben történt meg, hogy
az államelnök által kormányalakítással megbízott jelölt az erre adott
négy hét, majd az adható további két hét alatt képtelennek bizonyult
kormányképes koalíciót létrehozni.
A
Likud a Kneszet feloszlatását kezdeményezte, hogy Netanjáhunak ne kelljen
visszaadnia a megbízatást az államelnöknek, aki azt a másik jelöltnek adhatta
volna.
•
Május 30-án, egy hónappal azt követően, hogy Izrael Állam sorban huszonegyedik
országgyűlése felesküdött, ugyanez a Kneszet feloszlatta magát. A szélsőjobbosként számontartott Lieberman másodszor
buktatta meg a jobboldalt.
A következő választások
időpontját szeptember 17-re jelölték ki – lásd a cikk bevezetőjét. ◙
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése