Ég a gyertya, ég... Hanuka 5782-2021: a nyolcadik, az idei utolsó gyertyagyújtás.

2019. november 4., hétfő

Aki figyelmeztette Rabint, hogy meg fogják ölni ✧ „Száz halállal néztem szembe”

Történetünk megértéséhez vissza kell térnünk a legsötétebb időkbe. Persze, hogy magyar vonatkozása is van...

Micháél Dov Weissmandel ortodox rabbi  (1903 – 1957) Debrecenben született, majd a nagyszombati és nyitrai jesivákban tanult.

Idővel a nyitrai jesiva rabbija, majd vezetője lett. A második világháború alatt 1940-ben a szlovákiai náci-barát Tiso kormány a helyi „Judenrat”, Zsidó tanács élére állította őt.

1944 őszén a Szlovákiában még megmaradt zsidóságot is deportálták. Weissmandel rabbi a magával vitt kenyérbe reszelőt süttetett, és a robogó vonat ablakrácsát kireszelve kiugrott a vonatból és visszatért Pozsonyba, hogy segítséget próbáljon kérni közössége megmentésére. 

A következő hónapokat Weissmandel rabbi bújkáló zsidók között töltötte Pozsonyban, egy bunkerben. Egyetlen Biblia volt vele: ebben az apokaliptikus környezetben is tanított.

Weissmandel a bunker félhomályában a középkorban élt cfáti kabbalista rabbi, Mose Kordovero – Nostradamus kortársa – szavaival világította meg: „A Tóra a betűi közötti ugrásokkal értelmezhető” (Torá nidreset bödilugéj otijot – תורה נדרשת בדילוגי אותיות).

Hogy ezt érthetőbbé tegye, a nála lévő Chumás (Mózes öt könyve) első könyvéből, a Börésit-ből (Genezis) a pincében talált kitépett irkalapokra másolta le az első fejezetet.

„A Tórát Mózes szóközök nélkül kapta, mintha egyetlen szó lenne az egész” – idézte Weissmandel rabbi a hagyományt, és ő is szóközök nélkül írt. Úgy, hogy egy sorba 50 betű kerüljön, vagyis minden ötvenedik betű egymás alatt álljon.


בראשי  תבראאלהיםאתהשמיםואתהארץוהארץהיתהתהוובוהווחשךעלפניתה
 וםורוחאלהיםמרחפתעלפניהמיםויאמראלהיםיהיאורויהיאורוי
 ראאלהיםאתהאורכיטובויבדלאלהיםביןהאואוביןהחשךויקראאל
 היםלאוריוםולחשךקראלילהויהיערבויהיבקריוםאחד

Ekkor különös dolog tárult a jelenlévők szemei elé. A „Börésit” szó TÁV betűje alatt világosan kiolvashatóvá vált a TÓRA – תורה, vagyis a TÁV-VÁV-RÉS-HÉ betűk.
A Könyvek Könyve bemutatkozott!
A kódolt „pecsét” teljesebb feltörése a modern digitális számítógépek segítségével vált lehetségessé.

Weissmandel felfedezéséből kiindulva három izraeli matematikus: Doron Witztum, Élijáhu Rips és Joáv Rosenberg egy amerikai matematikai folyóiratban, 1994-ben megjelentette „Ekvidisztáns betűsorozatok a Teremtés könyvében” című tanulmányát. (Ekvidisztáns – egyenlő távolságra lévő.)

Rips az ebben leírt módszerrel olvasta ki a Tórából a Rabin-gyilkosságot, annak megtörténte előtt.

Michael Drosnin, vallottan ateista amerikai zsidó újságíró egy erősen vitatott könyvet írt a „Biblia kódjáról”.  Magyar fordítása is megjelent. Drosnin azt írja, hogy 1994-ben Jichak Rabin akkori miniszterelnök nevét számítógépe programjába begépelve megdöbbentő „eredményt” talált (amit őelőtte Rips is).


A kiadott mátrix (egymáshoz rendelt dolgok táblázata) közepén a Jichak Rabin – יצחק רבין – név állt. Ezt keresztezve a „gyilkos, aki gyilkolni fog” szavak tűntek fel.



A „gyilkos, aki gyilkolni fog” – hárocéách áser jircách (הרוצח אשר ירצח) szavak fenti képen a negyedik sorban találhatók: a függőleges „Jichak” CÁDI (צ) betűje egybeesik a vízszintes „jircách” CÁDI betűjével – akár egy keresztrejtvényben. Az igehely egyébként Mózes 5. könyvében, a Dvárim-ban található, a 4. fejezet 42. versében, ahol éppen a gyilkosok menedékvárosairól esik szó. 
Drosnin 1994. szeptember 1-én Izraelbe repült. Rabin miniszterelnök fogadta. Az újságíró ismertette a számítógépes program lényegét és azt is, amit talált. Rabin a legnagyobb nyugalommal így válaszolt: „Drága uram, hetvenkét éves öreg katona vagyok, száz halállal néztem szembe. Én már semmitől sem félek. Minden esetre köszönöm az aggódását.”

Bő év múltán, 1995. november 4-én bekövetkezett a gyilkosság. Ez után már a gyilkos neve is „kijött”: Jigál Amir családneve, az Amir (עמיר) ugyanazon a helyen rejtőzött, ahol „Jichak Rabin” és a „gyilkos, aki gyilkolni fog”... ◙

2019. november 1., péntek

Masszív rakétatámadás a Gázai-övezetből ✧ Személyi sérülés nincs ✧ Enyhe földrengés a Kineret térségében


Egy napon belül már a második rakétatámadás éri a Gázai-övezettel határos "Ótef Ázá" térséget. Pénteken este tíz rakétát lőttek ki, a Vaskupola nyolcat semlegesített. Szdérot városban egy ház udvarát találat érte, a lakók a biztonságos szobában sértetlenek maradtak.

A Légierő a szombatra virradó éjjel több hullámban támadta a Hamasz és az Iszlám Dzsihád támaszpontjait. Palesztin jelentések egy 27 éves férfi haláláról számolnak be.

Vasárnap a kormány és a honvédelem vezetői értékelik az újabb eszkalációt és döntenek a megfelelő lépésekről, amennyiben a támadás folytatódik. Egyiptom most is közvetíteni próbál a gázai vezetés és Izrael kormánya között.

A Kineret térségében pénteken este 20:40-kor enyhe földrengést észleltek. A szeizimikus műszerek a Richter-skála szerinti 3.4-es erősségű földmozgást jeleztek. ◙


FORRÁS: A Kán Kol Jiszráél Bét rádió hírei és hírportálja.

2019. október 29., kedd

Visszaállás a normális kormányzásra – mikor?


KÉZFOGÁS – AZ VAN. KOALÍCIÓS EGYEZSÉG – AZ MÉG ODÉBB VAN

Vasárnap jó órában visszaálltunk a télinek nevezett rendes időszámításra. Egy csavarintás falióráink hátlapján, és a kismutató egy számmal hátrébb került.

Politikusainktól hasonló átállítást várna el az ország népe: vissza a cselekvőképes kormányzásra. Az ehhez szükséges határozatképesség, kompromisszum-készség azonban hiányzik.

Beni Gantz a napokban megkapta az államelnöktől a négyhetes próbaidejét koalíció-alakításra: az első pártközi megbeszélések ugyanolyan eredménytelenek voltak, mint azok, amelyeket korábban Netanjáhu kezdeményezett a maga négy hetében.

Az álláspontok, az egymástól elvárt követelések mit sem változtak. A 61 fős, vagy annál erősebb koalícióra még mindig nincs kilátás. Egy újabb, harmadik választás kiírása az állam megalakulása óta nem látott örvénylésbe taszítaná az országot politikai, gazdasági, és talán biztonsági értelemben is.

Az idő múlik, a pártvezérek totojázása pedig tovább görgeti maguk előtt – és előttünk! – a problémákat.

Az első – a biztonsági. Kochávi vezérkari főnök riaszt: egy nagyarányú iráni rakétatámadás minden eddiginél valószínűbb. Akár szíriai, akár iraki területről. Netanjáhu is riogat: a Jemenben (tőlünk 2500 km) Irán által telepített irányított, pontos rakéták Izraelt is elérhetik.

Egyetlen szövetségesünk, az USA hadereje kivonulóban a körzetből. Az oroszok, ha nem is a spájzban, de a szomszédos Szíriában vannak jelentős haditengerészettel és légierővel. Stratégiájuk egyértelmű: dominancia a Földközi tenger keleti medencéjében. Taktikájuk egy esetleges rakétaháborúban kiszámíthatatlan.

A második – a gazdasági. Az állami költségvetés deficitje óriási. Egy stabil izraeli kormány első feladata ennek kezelése lesz. Életbevágóan fontos számunkra is egy humán katasztrófa megakadályozása a kétmilliós lakosságát ellátni képtelen Gázai-övezetben, és valamiféle egyezség elérése a nyugati-parti palesztin vezetéssel, előretekintve a 84 éves Mahmud Abbász utáni időkre. ◙