2019. november 4., hétfő

Aki figyelmeztette Rabint, hogy meg fogják ölni ✧ „Száz halállal néztem szembe”

Történetünk megértéséhez vissza kell térnünk a legsötétebb időkbe. Persze, hogy magyar vonatkozása is van...

Micháél Dov Weissmandel ortodox rabbi  (1903 – 1957) Debrecenben született, majd a nagyszombati és nyitrai jesivákban tanult.

Idővel a nyitrai jesiva rabbija, majd vezetője lett. A második világháború alatt 1940-ben a szlovákiai náci-barát Tiso kormány a helyi „Judenrat”, Zsidó tanács élére állította őt.

1944 őszén a Szlovákiában még megmaradt zsidóságot is deportálták. Weissmandel rabbi a magával vitt kenyérbe reszelőt süttetett, és a robogó vonat ablakrácsát kireszelve kiugrott a vonatból és visszatért Pozsonyba, hogy segítséget próbáljon kérni közössége megmentésére. 

A következő hónapokat Weissmandel rabbi bújkáló zsidók között töltötte Pozsonyban, egy bunkerben. Egyetlen Biblia volt vele: ebben az apokaliptikus környezetben is tanított.

Weissmandel a bunker félhomályában a középkorban élt cfáti kabbalista rabbi, Mose Kordovero – Nostradamus kortársa – szavaival világította meg: „A Tóra a betűi közötti ugrásokkal értelmezhető” (Torá nidreset bödilugéj otijot – תורה נדרשת בדילוגי אותיות).

Hogy ezt érthetőbbé tegye, a nála lévő Chumás (Mózes öt könyve) első könyvéből, a Börésit-ből (Genezis) a pincében talált kitépett irkalapokra másolta le az első fejezetet.

„A Tórát Mózes szóközök nélkül kapta, mintha egyetlen szó lenne az egész” – idézte Weissmandel rabbi a hagyományt, és ő is szóközök nélkül írt. Úgy, hogy egy sorba 50 betű kerüljön, vagyis minden ötvenedik betű egymás alatt álljon.


בראשי  תבראאלהיםאתהשמיםואתהארץוהארץהיתהתהוובוהווחשךעלפניתה
 וםורוחאלהיםמרחפתעלפניהמיםויאמראלהיםיהיאורויהיאורוי
 ראאלהיםאתהאורכיטובויבדלאלהיםביןהאואוביןהחשךויקראאל
 היםלאוריוםולחשךקראלילהויהיערבויהיבקריוםאחד

Ekkor különös dolog tárult a jelenlévők szemei elé. A „Börésit” szó TÁV betűje alatt világosan kiolvashatóvá vált a TÓRA – תורה, vagyis a TÁV-VÁV-RÉS-HÉ betűk.
A Könyvek Könyve bemutatkozott!
A kódolt „pecsét” teljesebb feltörése a modern digitális számítógépek segítségével vált lehetségessé.

Weissmandel felfedezéséből kiindulva három izraeli matematikus: Doron Witztum, Élijáhu Rips és Joáv Rosenberg egy amerikai matematikai folyóiratban, 1994-ben megjelentette „Ekvidisztáns betűsorozatok a Teremtés könyvében” című tanulmányát. (Ekvidisztáns – egyenlő távolságra lévő.)

Rips az ebben leírt módszerrel olvasta ki a Tórából a Rabin-gyilkosságot, annak megtörténte előtt.

Michael Drosnin, vallottan ateista amerikai zsidó újságíró egy erősen vitatott könyvet írt a „Biblia kódjáról”.  Magyar fordítása is megjelent. Drosnin azt írja, hogy 1994-ben Jichak Rabin akkori miniszterelnök nevét számítógépe programjába begépelve megdöbbentő „eredményt” talált (amit őelőtte Rips is).


A kiadott mátrix (egymáshoz rendelt dolgok táblázata) közepén a Jichak Rabin – יצחק רבין – név állt. Ezt keresztezve a „gyilkos, aki gyilkolni fog” szavak tűntek fel.



A „gyilkos, aki gyilkolni fog” – hárocéách áser jircách (הרוצח אשר ירצח) szavak fenti képen a negyedik sorban találhatók: a függőleges „Jichak” CÁDI (צ) betűje egybeesik a vízszintes „jircách” CÁDI betűjével – akár egy keresztrejtvényben. Az igehely egyébként Mózes 5. könyvében, a Dvárim-ban található, a 4. fejezet 42. versében, ahol éppen a gyilkosok menedékvárosairól esik szó. 
Drosnin 1994. szeptember 1-én Izraelbe repült. Rabin miniszterelnök fogadta. Az újságíró ismertette a számítógépes program lényegét és azt is, amit talált. Rabin a legnagyobb nyugalommal így válaszolt: „Drága uram, hetvenkét éves öreg katona vagyok, száz halállal néztem szembe. Én már semmitől sem félek. Minden esetre köszönöm az aggódását.”

Bő év múltán, 1995. november 4-én bekövetkezett a gyilkosság. Ez után már a gyilkos neve is „kijött”: Jigál Amir családneve, az Amir (עמיר) ugyanazon a helyen rejtőzött, ahol „Jichak Rabin” és a „gyilkos, aki gyilkolni fog”... ◙

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése